KöMaL - Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Belépés
Regisztráció
 English
Információ
A lap
Pontverseny
Cikkek
Hírek
Fórum
Versenykiírás
Tudnivalók
Nevezési lap
Feladatok
Eredmények
Korábbi évek
Arcképcsarnok
Munkafüzet

Rendelje meg a KöMaL-t!

VersenyVizsga portál

Kísérletek.hu

Matematika oktatási portál

A KöMaL 2014. májusi fizika feladatai

Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.

Figyelem! Kézírással készült megoldást csak postai úton fogadunk el. (Ha kézzel rajzolsz ábrát, jól látható minőségben beszkenneled, majd beilleszted a dokumentumba, azt elfogadjuk.)


Feladat típusok elrejtése/megmutatása:


M-jelű feladatok

A beküldési határidő 2014. június 10-én LEJÁRT.


M. 342. Mérjük meg a nyugvó levegőben elejtett pingponglabda pillanatnyi sebességét, és ábrázoljuk azt mind a megtett út, mind az eltelt idő függvényében! Mekkora lesz a pingponglabda állandósult sebessége?

Közli: Horváth Norbert, Budapest

(6 pont)

statisztika


P-jelű feladatok

A beküldési határidő 2014. június 10-én LEJÁRT.


P. 4638. Egy testet 12 m/s sebességgel függőlegesen felfelé hajítunk a Holdon. Mekkora lesz a test sebessége a fölfelé mozgás félidejében? És a fölfelé mozgás közben félúton?

Közli: Zsigri Ferenc, Budapest

(3 pont)

megoldás, statisztika


P. 4639. Egy \(\displaystyle m=2{,}7\) kg tömegű, homogén kocka vízszintes asztallapon fekszik. Legalább mekkora erő szükséges ahhoz, hogy a kockát meg tudjuk billenteni az egyik éle körül? A tapadási súrlódás elegendően nagy ahhoz, hogy a kocka az átbillentés közben ne csússzon meg. Legalább mekkora a tapadási súrlódási együttható?

Közli: Simon Péter, Pécs

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4640. Az ideális gáz belső energiáját a molekulák rendezetlen mozgásához tartozó mozgási energiák összege szolgáltatja. A belső energia változását a hőmérséklet változása jelzi. A gázzal történő rendezett energiaközlést munkának, a rendezetlen energiaközlést hőközlésnek nevezzük. Mely tulajdonságai (állapotjelzői) maradnak változatlanok az állandó tömegű ideális gáznak

\(\displaystyle a)\) csupán hőközlés hatására;

\(\displaystyle b)\) csupán munkavégzés hatására;

\(\displaystyle c)\) ha folyamatosan annyi munkát végez a gáz, amennyi hőt felvesz?

Közli: Radnai Gyula, Budapest

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4641. Egy \(\displaystyle \alpha\) szögű lejtőt vízszintes lapra helyezünk, majd a lejtő tetejére egy \(\displaystyle m\) tömegű testet teszünk, amely a lejtőn súrlódás nélkül csúszhat. A vízszintes lap segítségével biztosítjuk, hogy a lejtő függőleges egyenes mentén \(\displaystyle a<g\) gyorsulással lefelé mozogjon.

\(\displaystyle a)\) Határozzuk meg a lejtőn csúszó test gyorsulásának vízszintes és függőleges komponensét és a csúszó test pályájának egyenletét! (A csúszó test mindig a lejtőn marad.)

\(\displaystyle b)\) Mennyi idő alatt érkezik a test a lejtő aljára, ha a lejtő hossza \(\displaystyle L\)?

\(\displaystyle c)\) Mekkora erővel nyomja a test a lejtőt?

Adatok: \(\displaystyle \alpha=30^\circ\), \(\displaystyle L=\)1,5 m, \(\displaystyle m=4\) kg, \(\displaystyle a=6~\rm m/s^2\).

Közli:Wiedemann László, Budapest

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4642. Egy \(\displaystyle \ell=20\) cm hosszú fonálingát a vízszintesig kitérítünk, majd függőlegesen lefelé \(\displaystyle v_0= 2\) m/s sebességgel elindítjuk. Mekkora szöget zár be a függőlegessel a fonál, amikor meglazulása után újra megfeszül?

Közli: Holics László, Budapest

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4643. Egy vízszintes, vékony cső mindkét vége zárt. A cső közepén egy \(\displaystyle h\) hosszúságú higanyszál van. A levegőoszlopok hossza mindkét térrészben \(\displaystyle \ell\), a nyomás mindkét oldalon \(\displaystyle H\) magasságú higanyoszlop hidrosztatikai nyomásával egyenlő. A csövet egy függőleges tengelyű centrifugagépre helyezzük, és \(\displaystyle \omega\) szögsebességgel megforgatjuk.

Mekkora periódusidejű (kis) rezgéseket végezhet a higanyszál, ha a hőmérséklet állandó? Feltételezhetjük, hogy \(\displaystyle \ell\)-hez képest \(\displaystyle h\) viszonylag kicsi, emiatt a higanyszál nem szakad el. (Lásd még a P. 4609. feladat megoldását lapunk 309. oldalán!)

Varga István (1952-2007) feladata

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4644. Fürdőszobai falunkra \(\displaystyle r=55\) mm sugarú papírtekercset rögzítünk. A tekercset egy csuklós drótkeret tartja, amelynek két csuklója azonos magasságban, a faltól \(\displaystyle d=15\) mm távolságra helyezkedik el. A keret két oldalsó darabja \(\displaystyle \ell=90\) mm hosszúságú, ez egyben a csuklók távolsága a papírhenger tengelyétől. A papírtekercs elhanyagolható súrlódással forgatható el a keret középső darabja körül. Nyugalmi állapotban a szerkezet a súlya folytán a falhoz támaszkodik. A papír és a falicsempe közötti súrlódási együttható \(\displaystyle \mu=0{,}2\).

A papír végét állandó sebességgel lefelé húzzuk.

\(\displaystyle a)\) Melyik esetben kell ehhez nagyobb erőt kifejtenünk, ha a papír szabad vége a tekercs fal felőli oldalán, vagy pedig ha a faltól távolabbi oldalán van?

\(\displaystyle b)\) Mekkora a két erő aránya?

\(\displaystyle c)\) Mekkora ez az arány, ha a papírtekercs sugara \(\displaystyle r=100\) mm?

Közli: Kós Géza, Budapest

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4645. Vékony, eredetileg vízszintes kvarcszál végére 0,1 g tömegű testet erősítünk. Ekkor a lehajlás 0,2 cm. Az elrendezést az ábra szerint vízszintesen álló kondenzátorlapok közé tesszük, a lapok távolsága 3 cm. A testet \(\displaystyle 10^{-7}\) C töltéssel feltöltjük.

\(\displaystyle a)\) Mekkora feszültséget kell a lapokra kapcsolni ahhoz, hogy a kvarcszál visszanyerje deformációmentes egyensúlyi helyzetét?

\(\displaystyle b)\) A test mozgását úgy indítjuk, hogy az előbb számított feszültséget a lapokra kapcsoljuk. Mekkora amplitúdójú és frekvenciájú rezgőmozgás alakul ki?

Tornyai Sándor fizikaverseny, Hódmezővásárhely

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4646. Milyen alakú annak az üvegrúdnak a legömbölyített vége, amely minden, a rúd tengelyével párhuzamosan a legömbölyített felületre érkező fénysugarat az üveg belsejében egyetlen pontba fókuszál? Adjuk meg a felület alakját jellemző görbe egyenletét az \(\displaystyle n\) törésmutató és az \(\displaystyle f\) fókusztávolság függvényében!

Közli: Simon Ferenc, Zalaegerszeg

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4647. Homogén, \(\displaystyle {\boldsymbol B}_0\) indukcióvektorú mágneses mezőben \(\displaystyle \boldsymbol v_0\) sebességgel mozgó ,,megfigyelő'' \(\displaystyle {\boldsymbol E}_0= {\boldsymbol v}_0\times {\boldsymbol B}_0 \) elektromos erőteret ,,észlel'', ha \(\displaystyle v_0\ll c\).

Vajon létezik-e a fordított jelenség: észlel-e mágneses mezőt a homogén elektromos térben mozgó megfigyelő? (Csak a középiskolában tanult ismeretekre támaszkodhatunk.)

Közli: Balogh Péter, Váchartyán

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4648. Három, végtelen hosszúnak tekinthető, egy síkban lévő, egymást egy tetszőleges háromszögben keresztező vékony szigetelőpálcát egyenletesen, azonos töltéssűrűséggel feltöltünk. Hová helyezhetünk el egy ponttöltést, hogy egyensúlyban legyen?

Közli: Kósa Tamás ötlete alapján Vass Miklós, Budapest

(6 pont)

megoldás, statisztika


A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait többféleképpen is beküldheted.

  • Megszerkesztheted vagy feltöltheted az Elektronikus munkafüzetben;
  • Elküldheted postán a szerkesztőség címére:
    KöMaL Szerkesztőség
    Budapest 112, Pf. 32.  1518.

(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)

Támogatóink:   Ericsson   Cognex   Emberi Erőforrás Támogatáskezelő   Emberi Erőforrások Minisztériuma   Nemzeti Tehetség Program    
MTA Energiatudományi Kutatóközpont   MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont     Nemzeti
Kulturális Alap   ELTE   Morgan Stanley