Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Hétköznapi fizika

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[137] lorantfy2008-10-26 11:38:12

Kösz a választ Barek! Az érettségi tesztben is ez a jó válasz. Az a gondom, hogy én még nem tapasztaltam, hogy égési foltok jelennének meg a leveleken. Azt viszon igen, hogy ahelyett hogy felélednének még jobban lekókadnak a növények az ilyen locsolástól.

Nejem szerint, aki biológia tanár, az a magyarázat, hogy az ilyen locsolással "átverjük" a növényt. Ugyanis a páratartalom megnő a környezetében ezért kinyitja a gázcsere nyílásait és vizet párologtat. A talajba azonban nem jutott viz, mert már a forró felszínről elpárolgott, így az elveszitet vizet nem tudja a gyökérzete felszívni. Ezért a levelei lekókadnak.

Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27
[136] jonas2008-10-25 22:33:12

Esetleg valaki még rak szénát a szénaboglyához, nem veszi észre, hogy odatámasztottad a vizesüvegedet, és betemeti. Aztán persze nem találod a vizesüveget a szénakazalban, és szomjan halsz. Ráadásul a végén, amikor átrakodják a szénakazlat, vasvillával keresztüldöfik a vizesüveget, a víz kifolyik, és az egész szénakazal nedves lesz, száríthatják újra.

Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27
[135] HoA2008-10-25 17:15:21

Elméletileg elfogadom, hogy a vízzel telt üveg gyűjtőlencseként működik és ha nem is egy pontba, de a henger alakú üveg alkotóival párhuzamos egyenes szakaszba, vagy annak környezetébe fókuszálja a napsugarakat, de hogy ettől egy szabad téren álló szénaboglya meggyulladna azt kétlem. Illetve szívesen megnézném és nem azért mert piromán vagyok.

Előzmény: [134] Barek, 2008-10-25 13:09:27
[134] Barek2008-10-25 13:09:27

lorantfy! Ha a fiatalság nem reagál, akkor emlékeim alapján én azt mondom, hogy a vízcseppek a levélszőrök miatt megtartják csepp alakjukat a leveleken, és gyűjtőlencseként a nap sugarait a levelekre fókuszálhatják, amelyek így égési sérüléseket szenvedhetnek. Még nagyobb károkat okozhat, ha szénaboglya oldalához támasztjuk a az ivóvizes üveget. Miért?

Előzmény: [132] lorantfy, 2008-10-12 21:57:22
[133] Barek2008-10-25 13:01:33

Willy! Igen, erre gondoltam. Ma előkerült ez a játékszer, és úgy látom, hogy forgatás nélküli feldobás esetén színváltások sorozata indul el, és igazából véletlenszerű, hogy melyik színnel érkezik vissza.

Előzmény: [131] Willy, 2008-07-27 14:51:21
[132] lorantfy2008-10-12 21:57:22

Egy régebbi emeltszintű érettségi tesztfeladat:

Nyáron, déli napsütésben nem ajánlatos a kertben locsolni, mert megégnek a növények levelei. Miért?

A válaszokat szándékosan nem mellékelem.

[131] Willy2008-07-27 14:51:21

Ahogy néztem az nem érhető el (nekem eddig nem sikerült ilyet csinálnom) de olyat lehet, hogy a "szárnyak" a teljesen szétnyílt állapotok körül lengjenek. Ha ennek elegendően nagy az amplitúdója, akkor olyan, mint ha folyamatosan váltogatná a színét... vagyis kb van ilyen...

Előzmény: [130] Barek, 2008-07-27 13:34:03
[130] Barek2008-07-27 13:34:03

Elérhető, hogy kétszer forduljon át egyetlen feldobás alatt. Vajon hogyan lehetséges ez?

Előzmény: [129] lorantfy, 2008-07-26 12:45:59
[129] lorantfy2008-07-26 12:45:59

A játéknak két állapota van és a súlyerő tartja egyik vagy mások állapotában, ha nyugalomban van. A súlyerőt kiküszöbölhetjük feldobással. Így átmenetileg súlytalanság állapotába kerül, szétnyílik és leérkezéskor legtöbbször a másik állapotba megy át. Feldobáskor nem kell pörögnie ahhoz hogy színt váltson, de valóban el lehet érni az átváltást gurítással is, ha a centripetális erő nagyobb mint a súlyerő, akkor kinyitja és átbillenhet a másik állapotba.

Előzmény: [128] Willy, 2008-07-26 02:28:12
[128] Willy2008-07-26 02:28:12

Másik észrevételem meg az lenne, hogy meg kéne próbálni úgy feldobni jó magasba (kb 75-100 cm-re), hogy egy cseppet sem forog közben. Hajítás közben ugyanis forog a labda, ami kinyitja a "szárnyait" és ezek átlendülnek a másik "állapotba" (ennek részletei is érdekesek lehetnek).

Előzmény: [126] Barek, 2008-07-25 18:18:06
[127] Willy2008-07-25 21:45:16

Nem kell feltétlenül a gravitációra gondolni, mert pl ha elegendően nagy sebességgel elgurítjuk, akkor is képes színt váltani. (Persze feldobás esetén az is szóba jön.)

Előzmény: [126] Barek, 2008-07-25 18:18:06
[126] Barek2008-07-25 18:18:06

Valóban ügyes szerkezet! Felmerül azonban a kérdés: miért megy át pirosból zöldbe, ha feldobjuk (és hagyjuk leesni)? Gyanítom, hogy a gravitációnak lehet köze a magyarázathoz...

Előzmény: [125] jonas, 2008-07-15 20:09:09
[125] jonas2008-07-15 20:09:09

Igen, fogtam is a kezembe. Ügyes szerkezet.

Előzmény: [122] lorantfy, 2008-07-15 11:31:45
[124] lorantfy2008-07-15 11:33:08
Előzmény: [123] lorantfy, 2008-07-15 11:32:30
[123] lorantfy2008-07-15 11:32:30
Előzmény: [122] lorantfy, 2008-07-15 11:31:45
[122] lorantfy2008-07-15 11:31:45

Ha feldobjuk piros, ha leesik zöld. Ismeritek ezt a játékot?

[121] Willy2008-03-23 11:49:23

Ez tök jó! :D

Engem már csak az érdekelne, hogy mi az a fehéres gőz-szerű valami ami a forró tea felszíne alatt vagy annak közelében terjeng...

Előzmény: [120] Csimby, 2008-03-23 03:00:34
[120] Csimby2008-03-23 03:00:34

Miért bőrősödik meg a tea?

[119] jonas2007-11-14 19:57:46

Nem, nem. A kétféle tömeg azonosságát könnyebb mérni, mert lehet közvetlenül is. Egyszerűen beleraksz két testet egy gravitációs térbe, és nézed, hogy ugyanúgy gyorsulnak-e.

A gravitációs állandót nehezebb mérni, mert ahhoz azt kell tudni, milyen tömegű testek keltik a gravitációs teret, de ehhez nagyon sok zavaró hatást figyelembe kell venni. Az összehasonlításhoz nem kell tudni, milyen a gravitációs tér.

Előzmény: [117] Doom, 2007-11-14 16:32:20
[118] Willy2007-11-14 17:05:06

Arról, amit írtál eszembe jutoot egy érdekes kérdés. Milyen lenne az a világ, ahol a súlyos és tehetetlen tömeg egyenlősége nem teljesül? Ilyen esetben milyen kapcsolat lehet a két tömeg között?

Előzmény: [117] Doom, 2007-11-14 16:32:20
[117] Doom2007-11-14 16:32:20

Az állításod második fele nem igaz... már Eötvös korában 8 tizedesjegy pontossággal mérték, manapság 10-re. Amúgy erre alapozta Einstein is az elméleteit, ugyanis feltételezte a "2 féle" tömeg azonosságát. Hogy szabad fordításban idézzem: ha ez a 2 szám már ilyen pontossan [8 tizedesjegy] megegyezik, az nem lehet véletlen, hanem törvényszerű!. :)

Előzmény: [114] jonas, 2007-11-14 11:08:56
[116] Willy2007-11-14 11:41:50

Ja, persze, arra gondoltam, Nap - Föld távolság.

Amúgy arról még nem is hallottam, hogy ezt a legnehezebb kimérni (nyilván, mert még magam sosem mértem), de most hogy így mondod, elég nyilvánvalónak is tűnik, hisz ez az erő pl atomi szinten teljesen elhanyagolható... Jó kérdés, hogy hogyan szokták mérni, nekem csak Cavendish módszere jut az eszembe.

Előzmény: [115] jonas, 2007-11-14 11:13:20
[115] jonas2007-11-14 11:13:20

Még egy kérdés. r-be ugye a Naptól való legnagyobb távolságot kell behelyettesíteni?

Előzmény: [113] Willy, 2007-11-13 22:56:04
[114] jonas2007-11-14 11:08:56

És a nevetséges az egészben, hogy az összes bemenő adatból a gravitációs állanót a legnehezebb mérni. Eötvös-ingával, meg hasonlókkal mérik, de máig csak három-négy tizedesjegy pontosan sikerült.

Előzmény: [113] Willy, 2007-11-13 22:56:04
[113] Willy2007-11-13 22:56:04

Nos, nem tudom, hogy mennyire részletesen akarod a magyarázatot, ezért kirészletezem valamennyire, és, ha kell még majd írsz.

Vegyük azt az esetet, amikor a csak Föld kering a Nap körül. Mindkét test gravitácós kölcsönhatásban van, ekkor F_g=\gamma \cdot \frac{m\cdot M}{r^2} erő hat közöttük. A testek egymás felé gyorsulnak.

Írjuk fel a Föld mozgásegyenletét! Ez azért fog eredményre vezetni, mivel az ő mozgását ismerjük (r és T-t), a Nap mozgásáról nincs információnk (m a Föld tömege, M a Napé, r a távolságuk \gamma a gravitációs állandó (értéke 6,67.10-11N.m2/kg2)):

m\cdot a_{cp}=\gamma \cdot \frac{m\cdot M}{r^2}

A Föld, mint körmozgást végző test, gyorsul a Nap felé, írjuk fel a gyorsulását, felhasználva az \omega körfrekvenciát!

a_{cp}=r\cdot \omega^2=r\cdot \frac{4\pi^2}{T^2}

Most már minden szükséges paraméter megvan a számoláshoz, kifejezzük:

M=\frac{4\pi^2\cdot r^3}{\gamma \cdot T^2}

Ebből elvileg kijön a Nap tömege, egész pontosan. Figyeld meg, hogy a számoláshoz nem is kellett se a Föld tömege se a Nap sugara. De egész érdekes dolgokat is kiszámolhatunk, pl ez alapján a Nap átlagsűrűsége valami 1420kg/m3 (nem is nagy) és azt, hogy a Föld hatására a Nap egy 500km-es sugarú pályán kering.

Remélem segítettem valamicskét. Minden jót!

Előzmény: [112] Citum, 2007-11-13 21:35:46

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]