Fórum: Hétköznapi fizika

Willy! Mivel az én feleségem, akinek kertje van, mást állít, mint lorantfy felesége, vagyis szerinte a megégéses verzió az igaz, ezért nincs más hátra, mint kísérletezni! Egy cserepes növényt beleteszünk egy fazék vízbe, így biztosítjuk az elegendő vizet számára. Ezután lefényképezzük mind a levelek állását, mind a felszínüket. Majd jöhet némi permet a levelekre, és 15-30 perc múlva még egy rend fotó, végül összehasonlítás. Ja, és a kísérlet nulladik feltétele, hogy tüzesen süssön le a nyári nap sugára... :-)

HoA! Olyan vizesüvegnél állhat elő ez a jelenség, melynek talpa középen vastagabb, mint a szélén, így a talp az, amely gyűjtőlencseként viselkedik. OFF A feladat persze érezhetően múlt századi, mert manapság PET-palackban visszük a vizet, amikor szénát kaszálni megyünk a rétre :-) ON

Nekem nagyon tetszik ez a marázat és nagyon hihetőnek tartom. De biztos lehet ellenőrizni az igazságtartalmát. Pl. mi van, ha annyira meglocsoljuk a növényt, hogy biztosan elegendő víz jusson a gyökereihez? Milyen más módszerrel lehetne ezt még ellenőrizni?

Kösz a választ Barek! Az érettségi tesztben is ez a jó válasz. Az a gondom, hogy én még nem tapasztaltam, hogy égési foltok jelennének meg a leveleken. Azt viszon igen, hogy ahelyett hogy felélednének még jobban lekókadnak a növények az ilyen locsolástól.

Nejem szerint, aki biológia tanár, az a magyarázat, hogy az ilyen locsolással "átverjük" a növényt. Ugyanis a páratartalom megnő a környezetében ezért kinyitja a gázcsere nyílásait és vizet párologtat. A talajba azonban nem jutott viz, mert már a forró felszínről elpárolgott, így az elveszitet vizet nem tudja a gyökérzete felszívni. Ezért a levelei lekókadnak.

Esetleg valaki még rak szénát a szénaboglyához, nem veszi észre, hogy odatámasztottad a vizesüvegedet, és betemeti. Aztán persze nem találod a vizesüveget a szénakazalban, és szomjan halsz. Ráadásul a végén, amikor átrakodják a szénakazlat, vasvillával keresztüldöfik a vizesüveget, a víz kifolyik, és az egész szénakazal nedves lesz, száríthatják újra.

Elméletileg elfogadom, hogy a vízzel telt üveg gyűjtőlencseként működik és ha nem is egy pontba, de a henger alakú üveg alkotóival párhuzamos egyenes szakaszba, vagy annak környezetébe fókuszálja a napsugarakat, de hogy ettől egy szabad téren álló szénaboglya meggyulladna azt kétlem. Illetve szívesen megnézném és nem azért mert piromán vagyok.

lorantfy! Ha a fiatalság nem reagál, akkor emlékeim alapján én azt mondom, hogy a vízcseppek a levélszőrök miatt megtartják csepp alakjukat a leveleken, és gyűjtőlencseként a nap sugarait a levelekre fókuszálhatják, amelyek így égési sérüléseket szenvedhetnek. Még nagyobb károkat okozhat, ha szénaboglya oldalához támasztjuk a az ivóvizes üveget. Miért?

Willy! Igen, erre gondoltam. Ma előkerült ez a játékszer, és úgy látom, hogy forgatás nélküli feldobás esetén színváltások sorozata indul el, és igazából véletlenszerű, hogy melyik színnel érkezik vissza.

Egy régebbi emeltszintű érettségi tesztfeladat:

Nyáron, déli napsütésben nem ajánlatos a kertben locsolni, mert megégnek a növények levelei. Miért?

A válaszokat szándékosan nem mellékelem.

Ahogy néztem az nem érhető el (nekem eddig nem sikerült ilyet csinálnom) de olyat lehet, hogy a "szárnyak" a teljesen szétnyílt állapotok körül lengjenek. Ha ennek elegendően nagy az amplitúdója, akkor olyan, mint ha folyamatosan váltogatná a színét... vagyis kb van ilyen...

Elérhető, hogy kétszer forduljon át egyetlen feldobás alatt. Vajon hogyan lehetséges ez?

A játéknak két állapota van és a súlyerő tartja egyik vagy mások állapotában, ha nyugalomban van. A súlyerőt kiküszöbölhetjük feldobással. Így átmenetileg súlytalanság állapotába kerül, szétnyílik és leérkezéskor legtöbbször a másik állapotba megy át. Feldobáskor nem kell pörögnie ahhoz hogy színt váltson, de valóban el lehet érni az átváltást gurítással is, ha a centripetális erő nagyobb mint a súlyerő, akkor kinyitja és átbillenhet a másik állapotba.

Másik észrevételem meg az lenne, hogy meg kéne próbálni úgy feldobni jó magasba (kb 75-100 cm-re), hogy egy cseppet sem forog közben. Hajítás közben ugyanis forog a labda, ami kinyitja a "szárnyait" és ezek átlendülnek a másik "állapotba" (ennek részletei is érdekesek lehetnek).

Nem kell feltétlenül a gravitációra gondolni, mert pl ha elegendően nagy sebességgel elgurítjuk, akkor is képes színt váltani. (Persze feldobás esetén az is szóba jön.)

Valóban ügyes szerkezet! Felmerül azonban a kérdés: miért megy át pirosból zöldbe, ha feldobjuk (és hagyjuk leesni)? Gyanítom, hogy a gravitációnak lehet köze a magyarázathoz...

Igen, fogtam is a kezembe. Ügyes szerkezet.

Ha feldobjuk piros, ha leesik zöld. Ismeritek ezt a játékot?

Ez tök jó! :D

Engem már csak az érdekelne, hogy mi az a fehéres gőz-szerű valami ami a forró tea felszíne alatt vagy annak közelében terjeng...

Miért bőrősödik meg a tea?

Nem, nem. A kétféle tömeg azonosságát könnyebb mérni, mert lehet közvetlenül is. Egyszerűen beleraksz két testet egy gravitációs térbe, és nézed, hogy ugyanúgy gyorsulnak-e.

A gravitációs állandót nehezebb mérni, mert ahhoz azt kell tudni, milyen tömegű testek keltik a gravitációs teret, de ehhez nagyon sok zavaró hatást figyelembe kell venni. Az összehasonlításhoz nem kell tudni, milyen a gravitációs tér.

Arról, amit írtál eszembe jutoot egy érdekes kérdés. Milyen lenne az a világ, ahol a súlyos és tehetetlen tömeg egyenlősége nem teljesül? Ilyen esetben milyen kapcsolat lehet a két tömeg között?

Az állításod második fele nem igaz... már Eötvös korában 8 tizedesjegy pontossággal mérték, manapság 10-re. Amúgy erre alapozta Einstein is az elméleteit, ugyanis feltételezte a "2 féle" tömeg azonosságát. Hogy szabad fordításban idézzem: ha ez a 2 szám már ilyen pontossan [8 tizedesjegy] megegyezik, az nem lehet véletlen, hanem törvényszerű!. :)

Ja, persze, arra gondoltam, Nap - Föld távolság.

Amúgy arról még nem is hallottam, hogy ezt a legnehezebb kimérni (nyilván, mert még magam sosem mértem), de most hogy így mondod, elég nyilvánvalónak is tűnik, hisz ez az erő pl atomi szinten teljesen elhanyagolható... Jó kérdés, hogy hogyan szokták mérni, nekem csak Cavendish módszere jut az eszembe.