Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Hétköznapi fizika

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[182] lorantfy2009-03-12 23:40:11

Az argont szobahőmérsékelten töltik bele. A "Hogyan készült"-ben látam.

Előzmény: [181] jonas, 2009-03-08 15:32:10
[181] jonas2009-03-08 15:32:10

Ez az argonos töltés érdekes. Amikor így megtöltik az ablakot, az argon gáz szobahőmérsékletű, vagy fölmelegítik?

Azt is el tudom képzelni, hogy a hővezetés szempontjából már majdnem mindegy, hogy levegővel, argonnal, vagy ritkított argonnal van töltve az ablak, és csak az számít, hogy dupla rétegű legyen. Ha így lenne, lehet, hogy az argonos töltés csak olcsóbb, mint a légüres tér, vagy csak biztonságosabb, mert így ha betörik az ablak üvege, nem fog berobbanni. Azt nem tartom valószínűnek, hogy az argon az infravörös sugarak szűrésében segítene.

Előzmény: [180] lorantfy, 2009-03-08 13:02:31
[180] lorantfy2009-03-08 13:02:31

Ha a légrikított térbe levegő kerül vagy elszökik az argon és a helyére levegő áramlik be, akkor tönkrement az ablak. Ezt onnan lehet látni, ha hideg időben a két üvegtábla között pára jelenik meg. A beáramlott levegőből belül kicsapódik a vízgőz. Ilyenkor jelentősen nő a hőátbocsátás.

A táblázat szerint a nemesgázzal töltött ablakok hőátbocsátási tényezője kisebb mint a légritkított terűeké. Az argon fajhője kb. fele mint a levegőé. Tehát világos, hogy az üveglemezek közötti áramlás során kevesebb hőt szállít mint a levegő. Ebből az következne, hogy a normál nyomású levegővel töltött ablaknál jobb hőszigetelő. Ez világos, de a légritkított térben viszont jóval kevesebb levegő molekula áramlik. Ha az argon is alacsony nyomású lenne, akkor érteném a dolgot.

Azt viszont láttam, hogyan töltik argonnal az üvegek közötti teret: A függőlegesre állított ablak oldalán alul és felül is van egy kis furat. Alul lassan betöltik az argon gázt. Mivel sűrűsége nagyobb mint a levegőé így alulról feltölti a teret, miközben a levegő felül távozik. Majd légmentesen lezárják a nyílásokat. Tehát az argon normál nyomású.

Előzmény: [179] jonas, 2009-03-03 15:01:44
[179] jonas2009-03-03 15:01:44

Szerintem ha egy kicsit szivárog a szigetelés, akkor a légritkított tér gyorsabban megtelik levegővel, mint a nemesgázzal töltött, úgyhogy ezért jobb a nemesgáz.

Előzmény: [178] lorantfy, 2009-03-03 10:46:48
[178] lorantfy2009-03-03 10:46:48

A nyílászárók dupla üvege között régebben légritkított tér volt. Mostanában normál nyomású nemesgázt (argon, kripton) töltenek az üvegek közé. Miért jobb hőszigetelő a normál nyomású nemesgáz, mint a légritkított tér?

Előzmény: [177] lorantfy, 2009-02-11 19:18:00
[177] lorantfy2009-02-11 19:18:00

Olyan megoldás is van, ahol nem kell meggyújtani a gyufát. Egy extrém ötlet egy diáktól: A gyufa nem foszforos végére a kisérlet összeállítása előtt tegyünk egy csepp mézet és a pohár alá egy élő hangyát. Ledönti-e a hangya a gyufaszálat, ha fölmászik a mézcsepphez?

Előzmény: [176] Tibixe, 2009-02-11 19:03:59
[176] Tibixe2009-02-11 19:03:59

Ööö... vaku? :)

Előzmény: [175] lorantfy, 2009-02-09 21:14:24
[175] lorantfy2009-02-09 21:14:24

A nagyítós meggyujtáson kívül van más megoldás is. Találjátok ki!

Előzmény: [172] lorantfy, 2009-01-16 13:20:53
[174] sakkmath2009-01-20 13:26:09

Intenzív izzás-lobogás várható, ezért a szemfényvesztés előtt/ellen tegyük fel megbízható, zsolla-márkájú napszemüvegünket! ;-)

Előzmény: [173] lorantfy, 2009-01-16 13:26:19
[173] lorantfy2009-01-16 13:26:19

Nagyon erősen kell koncentrálni a gyufa fejére és egyszer csak felizzik és meggyullad. :-)

Előzmény: [172] lorantfy, 2009-01-16 13:20:53
[172] lorantfy2009-01-16 13:20:53

Elég nehéz a 100 Ft-ost élére állítani és a gyufát is kiegyensúlyozni rajta. A pohár alja is eléggé domborodik, így a felső 100-as is nehezen áll meg, de azért össze lehet hozni 10 perc alatt.

Előzmény: [170] HoA, 2009-01-14 17:34:30
[171] sakkmath2009-01-14 18:32:26

Elővettem egy doboz kisméretű gyufát, majd elővettem egy szálat és összehasonlítottam egy százforintossal. A valóságos méreteket a fényképpel összevetve megállapítható, hogy a fotón látható gyufaszál egy teljes gyufaszál felénél is rövidebb. A letört darab a kísérlet beállításakor feltehetően ott volt a közelben. Mivel mindennek oka kell, hogy legyen (a csonka gyufaszál használatának is ...), logikusan következik, hogy a kísérlet végrehajtója valamire felhasználta a másik darabot. Megtehette azt is, hogy az egyik 100 forintosra ragasztotta, mondjuk az ott lévő 1-es elé, s így egy 1100 Ft-os címletet produkált. Így a kísérletben 1100 Ft + 100 Ft = 1200 Ft ve(hette)tt részt. (Az egyszerűség kedvéért eltekintettem attól a lehetőségtől, hogy a letört és félretett szál is kettétörhető, stb:))

Előzmény: [170] HoA, 2009-01-14 17:34:30
[170] HoA2009-01-14 17:34:30

Lassan egy hónapja senki se szólt hozzá, szerintem lelőheted.

Előzmény: [167] sakkmath, 2008-12-17 12:04:54
[169] lorantfy2009-01-12 21:17:18

Tájkép a CD lemezen - por lerakódás. A CD a tokjában volt. Az átáramló levegőből rakódott le a por pár év alatt.

[168] Camses2008-12-17 22:37:23

Sziasztok!

Nekem van egy ötletem, de lehet hogy nem jó, azért mondom :) Egy nagyítóval v vmi hasonló dolog segítségével meg kéne gyújtani a gyufát, és sztem attól, hogy a gyufa meggyullad, le is fog esni, anélkül h a százas felborulna.

Ez jó megoldás?

[167] sakkmath2008-12-17 12:04:54

Jó úton jársz, de nem akarom lelőni a poént, ezért:

tanulmányozd hosszasan, alaposan a képet és rá fogsz jönni, hogy valami hiányzik, aminek ott kell lennie valahol a közelben, vagyis, felhasználható...

Előzmény: [166] HoA, 2008-12-16 20:16:32
[166] HoA2008-12-16 20:16:32

Arra gondolsz, hogy van százasnál nagyobb címletű pénzérme is?

Előzmény: [164] sakkmath, 2008-12-16 15:43:45
[165] HoA2008-12-16 20:15:21

Nem jut eszembe más megoldás, mint Barek kaszakő-nedvesítő folyadékot tároló üvegének vastag talpa és egy kis napsütés - de ez a téma olvasóinak nem meglepetés.

Előzmény: [163] lorantfy, 2008-12-16 10:08:30
[164] sakkmath2008-12-16 15:43:45

E kérdésemet továbbra is fenntartom. Megválaszolásához a [149]-es fotót egyszerű képrejtvénynek tekinthetjük, ahol mellékes, hogy milyen kísérletről van szó.

Előzmény: [162] sakkmath, 2008-12-16 07:47:25
[163] lorantfy2008-12-16 10:08:30

Az eredeti feladat: Egy papírlapra tegyél egy élére állított pénzérmét, arra pedig ügyesen egyensúlyozva egy gyufaszálat vízszintes helyzetben A pénzt - rajta a gyufaszállal - borítsd le egy átlátszó pohárral. Ezután a pohár tetejére is állíts egy élén álló érmét. Milyen módszerekkel tudnád elérni, hogy a gyufaszál leessen a pénzérméről úgy, hogy közben egyik pénzérme sem borul el?

Előzmény: [156] HoA, 2008-12-09 21:23:45
[162] sakkmath2008-12-16 07:47:25

LEGFELJEBB HÁNY FORINT SZEREPEL A KÍSÉRLETBEN?

Előzmény: [149] lorantfy, 2008-12-04 21:48:51
[161] sakkmath2008-12-14 18:03:35

Egy újabb kérdés: 3) Tegyük fel, hogy a kísérletet a Föld következő helyein felállítjuk a szabadban, szélcsendes, csapadékmentes időben, minden egyéb segédeszköz mellőzésével: az északi-, ill. déli sarkon, az egyenlítőn, illetve az északi és déli félteke előbb fel nem sorolt pontjain. Feltesszük, hogy sem földrengés, sem más erő (pl. emberi kéz) nem mozdítja el a beállított kísérleti eszközöket.

I. kérdés: Előfordulhat-e, s ha igen, magyarázd meg, hogy hol, miért és miként, hogy egy bizonyos idő elteltével a pohár alatti érme eldől és

a) a "fej" oldalát mutatja, illetve

b) az "írás" oldalát mutatja?

II. kérdés: Mi történik a papírral és a külső érmével az I.a) és az I.b) esetekben?

Előzmény: [160] sakkmath, 2008-12-14 15:24:49
[160] sakkmath2008-12-14 15:24:49

Három tipp:

1a) Mi fog történni, ha gyűjtőlencsével tartósan a gyufa fejére fókuszáljuk a Nap sugarait?

1b) Megéghet-e a papír, ha gyűjtőlencsével tartósan a gyufa fejére fókuszáljuk a Nap sugarait?

2) Tegyük fel, hogy a kísérletet a Föld több különböző pontján felállítjuk a szabadban, szélcsendes, csapadékmentes időben, minden egyéb segédeszköz mellőzésével. Az egyes helyszínek közül hol, illetve mikor nem lehet meggyújtani a kísérlet papírlapját a kísérlet gyufaszálával?

Előzmény: [149] lorantfy, 2008-12-04 21:48:51
[159] BohnerGéza2008-12-14 10:33:14

Egy könnyen megválaszolható kérdés:

Legfeljebb mennyi ideje készült a kép?

Előzmény: [149] lorantfy, 2008-12-04 21:48:51
[158] RRichi2008-12-14 10:19:26

Keresztkérdés:

Miért alszik el a gyertya ha elfújják?

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]