Fórum: Hétköznapi fizika

Mágnesáram alatt nem a mágneses indukciófluxust érted? A mágneses Ohm-törvény alapján lenne benne ráció.

Elméletileg hogyan lehet ilyen "mágnesáramot" létrehozni (még nem világos, hogy mi az)?

Tipp: az örvényes elektromos mezőben a térerősség (értékek maximumára) jó becslést lehet kapni, ha a transzformátor működését vizsgálja az ember. Itt különösen érdekes a "menetfeszültség" értékeire koncentrálni, ebből lehet következtetni. A rotE=-dB/dt egyenlet működik vezető nélkül is. A vezeték szerepe csak annyi, hogy a feszültséget ki lehessen mutatni!

Kedves Fernando, próbáltam az örvényes elektromos tér erősségére becsléseket végezni. Egyenlőre ellentmondásos eredményeket kaptam. Ma bementem az ELTE fizikus könyvtárába a Nagy Károly Elektrodinamikát tanulmányozni. Megtudtam néhány érdekes dolgot. Pl. a mértékegységeket.

A mágnesárammal az a baj hogy nehéz létrehozni. Közönséges áramforrásokkal ugyanis nem lehet.

Bocs, ilyen a világ...

Kedves Miklós!

Igen, valóban vonzza. Azért az ÖRVÉNYES elektromos tér az "más tészta" (és a gyakorlatban jóval kisebb E térerősségre lehet számítani, mint megdörzsölt vonalzó esetén). Akár azt is elképzelhetőnek tartom, hogy előzetes inhomogén töltéseloszlás létrehozása nélkül is megforgatja. Akár azt is, hogy nem...

"Alapja a rot E = -dB/dt Maxwell egyenlet, amit bármelyik szakkönyvben megtalálsz"

Pl Hevesi Imre: Elektromosságtan könyve borítóján!! :)

Kedves Fernando, az elektrosztatikus tér a töltetlen szigetelőt is vonzza. Próbáld ki egy jól megdörzsölt füzetalátéttel, vagy más műanyaglappal. Vonzani fogja a papírt. Még szikrák is pattognak. Nem kell tehát inhomogén töltéseloszlás. Csak egy jó elektromágnes, meg egy egyenfeszültségű tápegység. Váltóáram nem jó, attól nem működik. Fontos hogy a mágneses tér egyirányba változzon, mondjuk nulláról egy maximális értékig. Ha a drótót csak úgy rádugom a tekercsre, akkor prell keletkezik, azaz gyors rezgések jönnek létre, melyek kb ezredmásodpercig tartanak. Ez nem jó nekünk. De lehet hogy az eredő mágneses tér mégis nagyjából egyirányba változik.

Mindegy, a lényeg az, hogy az indukált forgó elektromos tér megforgatja a szigetelő korongot. Ez elemi elektrodinamika, semmi extra nincs benne.

Alapja a rot E = -dB/dt Maxwell egyenlet, amit bármelyik szakkönyvben megtalálsz.

Szerintem aki teheti, végezze el a kísérletet, mert az száz szónál ékesebben beszél.

Kedves Fernando, megtaláltam az üzeneted és válaszoltam rá.

Ke4dves Tóbi, köszönöm hogy időt fordítottál a honlapomra. Engem elsősorban a matematikailag leírható dolgok érdekelnek, ezért fordult figyelmem az éterelmélet felé. A Kvadromatika oldal már csaknem tíz éves! Sok dolgot ma már másként gondolok, de azért kegyeletből meghagytam. Nálam az éter egy szigorúan, matematikailag definiált fogalom. A levont következtetések kísérletileg tesztelhetők, reprodukálhatóak. Ez kell a tudományossághoz.

Kedves Miklós!

Szvsz. ha inhomogén töltéseloszlást hozunk létre a papírkorongon, akkor elképzelhető, hogy az említett szituációban talán fordul a papírkorong. Nem tartom kizártnak. Gyakorlatilag megvalósítani elég nehézkes lehet. Milyen következtetést szeretnél ebből most levonni?

A kérdéses honlapra én is ellátogattam, valószínűleg többen is meg fogják ezt tenni. :) A továbbiakban folytatom a hozzászólást a "kritizáljuk az áltudományt" topicban.

Azért nem semmi dolgok vannak a kérdéses honlapon: Kvadromatika, Uranita vallás, új Maxwell-egyenletek, tudatplazma, és a kihagyhatatlan Éterelmélet. Lehet szemezgetni és kiterjeszteni a tudásunkat.

Kedves lgdt, az általad felvetett kérdéshez többszáz kísérletet kéne végezni, emberek százaival. Ennek megszervezéséhez és elvégzéséhez bevallom semmi kedvem sincs, mert úgy vélem hogy tök fölösleges. Ugyanígy kérdezhetném, hogy a vérnyomás és a tenyér vonalai közt van-e összefüggés. Nekem hosszú az életvonalam és magas a vérnyomásom. Jelent ez valamit?

Kedves Mate, köszönöm kedves válaszod, és hogy időt fordítottál a honlapomra. Én szigorúan tudományos módszereket használok, és mindent matematikával támasztok alá. Semmit sem az ujjamból szoptam. Úgy tudom, a szkeptikus konferencia valamikor februárban van. Odébb van az még, de amúgy kíváncsi vagyok rá. Az általam felvetett problémánál szándékosan nem hivatkoztam éterre és hasonlókra, szigorúan hagyományos fizika keretében fogalmaztam meg. Tehát az a kérdésem, hogy egy gyorsan, egyirányba változó mágneses tér megforgat-e egy papírkorongot. Ez tiszta fizika, nincs benne semmi misztikum. Az Egely-kerékhez csak annyi köze van, hogy ott is egy korong forog. Véleményem szerint mágneses hatás forgatja, megint csak semmi misztikum. A meleggel való magyarázat enyhén szólva erőltetett és sántít. Egyszerű kísérlet meggyőz erről. Se forró vasaló, se gyertyaláng nem tudja azt, amit a kezem, ahol maximum néhány fok hőmérséklet eltérés lehet. A vasaló több mint száz fokos!

Ez csak az éter áramlásával magyarázható! Mérted már, hogy függ-e a szögsebesség az életvonal hosszától?

Kedves Miklós!

Tanulmányoztam a honlapodat. Ez a topik a valóságot leíró, önkonzisztens fizikát művelők és művelni szeretők topikja. Az áltudománnyal, ezotériával, ,,időfizikával'', rejtélyes mezőkkel, paranormális tevékenységekkel foglalkozó témákat megtalálhatod pl. az index-fórumon.

Az általad leírt jelenség természetesen a hagyományos értelemben vett fizikával is magyarázható, ajánlom figyelmedbe az Egely-kerék nevű találmány leleplezésével foglalkozó cikkeket.

Szeretettel várunk a következő szkeptikus konferencián!

Üdv: M.

Kedves Mindenki, ért valaki a mágnesekhez?

rot E = -dB/dt, azaz az elektromos tér örvénylését a változó mágneses tér okozza. Ilyenkor van indukált feszültség.

Na most vegyünk egy papírkorongot, tegyük egy tűre hogy forogni tudjon. Jó ha korong helyett félgömb alakúra van csinálva, hogy ne essen le a tűről. Vegyünk egy elektromágnest, tegyük a korong alá, és kapcsoljunk rá feszültséget úgy, hogy pillanatszerűen rákapcsolom, és rajta hagyom. Kérdés: a papírkorong elfordul?

Mivel a papír szigetelő, nincs örvényáram.

Itt az indukált örvénylő elektromos tér hozza forgásba.

Vegyük ugyanezt a tűre tett papír félgömböt és tegyük mellé a kezünket. A Papír félgömb az ujjak irányába forogni fog. Lehet hogy a kezünkben valamilyen forgató tér van?

Érdekes, amikor elküldtem, azt írta ki hogy adathiba. Amikor mégegyszer elküldtem akkor meg mindkettő megjelent. Bocs, ezért a dupla üzenet.

Kedves Barek, úgy tudom hogy nem horpad be. Ha behorpadna, ez azt jelentené hogy az egyik buborékban nagyobb a nyomás. Ekkor ez a buborék addig nőne, míg ki nem egyenlítődik a nyomás. Sokat buborékoztam, tapasztalatból tudom.

Kedves Barek, én úgy tudom hogy nem horpad be a közös síkfal. Ennek oka az, hogy a két buborékban egyforma a nyomás. Ha a nyomás egyikben nagyobb lenne, akkor az a buborék addig nőne míg ki nem egyenlítődik a nyomás. Sokat buborékoztam, tapasztalatból tudom.

Erről az utóbbiról (a három madzagról) épp most volt szó az ujjgyakorlatok témában (630. hozzászólás).

Ahhoz persze, hogy tudd, melyik irányba horpad be a középső felület, nem kell ez a képlet, csak annyi, hogy a három hártya találkozási pontjaiban a felületek mindenhol 2/3 szöget zárnak be egymással (egyensúlyi helyzetben). Talán valamelyik fizikus tud egyszerű magyarázatot adni arra, hogy ez miért kell, hogy mindig így legyen, én most nem tudok, de azt hiszem, ahhoz van köze, hogy ha három madzag össze van kötve, és a másik végüket egyenlő erővel húzod kifele, akkor (egyensúlyban) a találkozási pontban 2/3 szöget zárnak be.

Igen, az volt. Terpeszben álltam, ráadásul az egyik lábam közelebb, a másik távolabb volt a villám becsapódási helyétől, így a két lábam különböző potenciálra került a villámcsapás pillanatában, és ez a potenciálkülönbség rajtam keresztül egyenlítődött ki.

Elképzelhető, hogy ez a lépésfeszültség miatt volt.

Sok a zivatar mostanában. Egy sátortáborban én is átéltem egy sok villámlással járó zivatart természetközelben. Éppen utólagos árkolást végeztem a sátrunk körül, vagyis vízben álltam mezítláb és lapátoltam, amikor a közelemben becsapott egy villám (100-200 méterre lehetett). Bár nem belém csapott, mégis áramütést éreztem. Ismeri valaki ezt a jelenséget?

Ez gyors volt! Úgy látom, hogy hétköznapi felfedezésemet már komoly tudományos vizsgálatnak vetették alá tíz-húsz évvel ezelőtt. A linken található képlet (1/R=1/r2-1/r1) valóban működik, csak annyit tennék hozzá az egyértelműség kedvéért, hogy az r2 a kisebb buborék sugara, illetve az a sugár, ami a kisebbik rész külső felületét alkotja. Hasznos meg a Wikipédia "Soap bubble" címszava. Innen vettem egy kettős buborék képét, hogy MS Paint és Calc segítségével leellenőrizzem a képletet :-)

http://mathworld.wolfram.com/DoubleBubble.html