Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Hétköznapi fizika

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[287] Gézoo2012-05-22 14:17:50

Helyes a válasz!

Vajon ez érvényes más erőkkel is?

Előzmény: [286] Rotyo, 2012-05-22 13:30:44
[286] Rotyo2012-05-22 13:30:44

Talán mert ebben a helyzetben a centrifugális erő és a gravitációs erő eredője maximális.

Előzmény: [285] Gézoo, 2012-05-22 13:00:12
[285] Gézoo2012-05-22 13:00:12

Ha már hinta, akkor nagyon érdekes, hogy a kötél hinta amikor a kötél túlterhelődik leszakad. Ez a leszakadás, mindig a legalsó helyzetében következik be. Vajon miért?

Előzmény: [284] Gézoo, 2012-05-22 09:13:48
[284] Gézoo2012-05-22 09:13:48

Bocs, a "halkan"-ért, jó szándékkal írtam. Nem feltételeztem, hogy bántó lehetne.

A hintán ülő emberke hátradőlve a tömegközéppontját (sárga korong szimbolizálja) kibillenti a kötél egyeneséből. Ettől a súlyerő hatásvonala és a kötél végpontja közötti R távolság következtében M=m*g*R nyomaték ébred.

Igen ám, de ezzel egyben mivel a gerinc (ami többé-kevésbé merev rúdnak tekinthető ) köti össze a "kilógó" tömegközéppontot a kötél végével, szöget zár be a kötél irányával, ezért a tömegközéppontra ható súlyerő felbontható egy rúd irányú és egy vízszintes irányú komponensre. A rúd irányú erő hat a kötél végére. Ez szintén felbontható egy kötél irányú és egy érintő irányú komponensre. Az érintő irányú hozza létre a hinta lengését, kilendülését.

Az ábra jobb fele azt mutatja, hogy a lengés közben is érvényes ez a relatív tömegközéppont kitolásos jelenség.

Előzmény: [282] lorantfy, 2012-05-21 21:13:58
[283] gorgi2012-05-22 07:33:41

Azt hiszem, Füge (aki a hintakérdést felvetette 234-ben) már meg is válaszolta 238-ban. Ha a hinta nem lenne beásva, hanem csuklósan billeghetne lent, akkor nem lehetne beindítani a hintát, hacsak nem úgy, hogy maga a hinta tartólába is mozogna.

Előzmény: [282] lorantfy, 2012-05-21 21:13:58
[282] lorantfy2012-05-21 21:13:58

Igen, de itt az eredeti probléma az volt, hogyan indul be a hintázás, ha a kötél függőleges, a súlyerő is az és a hatásvonala a tengelyen megy át. A kötél cibálásával meg nem sokra mész, mert abban csak kötél irányú erő ébred, ami szintén a tengelyen megy át. Más dolog, ha valaki kívülről besegít, egy kötél irányával szöget bezáró erővel. A rudat azért javasoltam, hogy kiküszöböljük a kötél vagy lánc megtöréséből eredő bonyodalmakat. A rudas hintát különben nehezebb beindítani, mert nehezebb elérni a súlypont áthelyezést, különösen akkor, ha keskeny az ülőke. Egy hajóhintában terpeszben állva elegendő csak egyik majd másik lábadra helyezni a súlyodat és már indul is. (A "halkan megjegyzem" mondatkezdés nem tetszett!)

Előzmény: [281] Gézoo, 2012-05-21 20:52:05
[281] Gézoo2012-05-21 20:52:05

Halkan megjegyzem, hogy ha a kötél végére, az irányával szöget bezáró irányú, kifelé mutató vektorú erővel hatunk, akkor

ez az erővektor felbontható egy a kötél feszítését végző, kötél irányú komponensére és a kötélre merőleges irányú komponensére.

Ezen merőleges komponens gyorsítja a hintázó gyermek tömegét a kerület érintője mentén.

Evezéskor akár merev rúd, akár kötél felfüggesztésű a hinta, mindkét erő komponens megjelenik.

Előzmény: [280] lorantfy, 2012-05-20 15:01:06
[280] lorantfy2012-05-20 15:01:06

Legyen a kötél helyett merev vasrúd. Belekapaszkodik a vasrúdba és hátradől. Ekkor a tömegközéppontja hátrébb kerül és a súlyerejének lesz forgatónyomatéka a hinta tengelyére.

Előzmény: [279] Rotyo, 2012-05-20 14:18:24
[279] Rotyo2012-05-20 14:18:24

Kedves Lorantfy!

Ha a hintázó nem fogja a kötelet, akkor igaz amit ír.(Ekkor simán leesik a hintáról.)A hintát csak úgy tudja kitolni a súlypontja alól ha közben erőt fejt ki a kötélre, ekkor a kötél kéz feletti része ugyanúgy a tömegközéppont felé mutat, nem indul el.

Előzmény: [253] lorantfy, 2011-07-19 19:27:16
[278] Zilberbach2011-12-19 22:27:16

Kis helyesbítés: Minden éghető anyagnak van gyulladási hőmérséklete.

Előzmény: [277] Zilberbach, 2011-12-19 22:16:50
[277] Zilberbach2011-12-19 22:16:50

Minden anyagnak megvan a gyulladási hőmérséklete. Ha ez alá hűl, akkor kialszik. Az égő gyufát az égése során keletkezett hő, és forró gázok tartják a gyulladási hőmérsékleten. Ha ráfújok, ezek a forró gázok gyorsan eltávoznak, az égő rész a légáramlatban gyulladási hőmérséklet alá hűl, és a gyufa égése megszűnik. A gyufa égő részének tömege kicsi, ehez képest a felülete viszonylag nagy, ezért egy fújás is gyorsan le tudja hűteni. Az égő részének viszonylag nagy felülete és kis térfogata miatt a hőáramlás elég oxigént biztosít az égése számára. A nagyobb tüzeknek viszonylag nagy térfogatuk, nagy tömegű égő anyaguk van, ehez képest kis felületen érintkeznek a külvilággal, ezért a belsejük oxigén elleátása rosszabb. Ha ezekre ráfújunk, akkor fújtatóként oxigén-dús levegőt jutttatunk a belsejükbe - a nagy tömegükhöz képest jelentéktelen hűtő hatással - ezért ezek inkább föllobbannak. Minden csak arányok kérdése: ha egy jó erős sugárhajtóművel ráfújunk egy égő olajkútra, általában kialszik az égése.

Előzmény: [275] patba, 2011-12-19 21:04:15
[276] Füge2011-12-19 21:58:34

Szalonnasütésnél az égés általában kormozó, tehát nincs elég oxigén ahhoz, hogy elégjen az összes szerves anyag. Ha ráfújsz, akkor plusz oxigént adsz a rendszernek, tehát jobban elkezd égni (a kifúj levegőben kb 15 százalék oxigén van). Ellenben a gyufa égésénél elég kevés az éghető anyag, tehát elegendő oxigén áll rendelkezésre. Ha viszont ráfújsz, akkor az égés során termelődő hőt fújod el, ami ugye szükséges az égés folyamatához (önfenntartó folyamat), és ha túl sok hőt "vezetsz el" akkor leáll a folyamat.

Előzmény: [275] patba, 2011-12-19 21:04:15
[275] patba2011-12-19 21:04:15

Ha van egy kis tűz (pl gyufa) és ráfújunk, elalszik. Ha van egy nagyobb tűz(pl szalonnasütéskor), és ráfújunk, egyre jobban elkezd égni.

Miért van ez a jelenség? Mi a határeset, és mi történik, ha épp ezen a határon fújjuk a tüzet(mondjuk egy faalapú tüzet)?

[274] D. Tamás2011-12-13 22:42:54

That is the first time here when I see someone who is not Hungarian. Do you mind if I ask how you got to this site? (Just because it'd be very hard for me to believe that KöMaL is known amongst foreigners..)

Nevertheless welcome to the forum I hope there will be no unsolved problems:)

Előzmény: [273] KRYtech, 2011-12-13 14:12:27
[273] KRYtech2011-12-13 14:12:27

Hello,

First off, I have a question I want to share, also its a problem I've been getting mixed answers from. Hope you guys could lend me a hand :) I have a 1000ml canister of compressed liquid propane sitting at room temperature, lets assume 25 °C. I then transfer +/-1.9138 ml of propane (at 25 °C) from the canister to a new reservoir with volume 1.9138 cubic cm. The new reservoir traps the gas with a reverse free flow check valve, with .250 diameter (details with regard to performance and dimensions can be found via the link below). http://www.theleeco.com/VALVWEB2.NSF The gas from the reservoir is used to propel a .2g 6mm diameter spherical pellet. The contact nozzle that releases the gas has a inner diameter of 1 cm. And a total barrel length is 1.3213 cm, from the tip of the nozzle to the surface of the spherical pellet. The pellet then travels through a 650mm long barrel.

Assume:

-Leakage while the check valve is closed is neglectable.

-Friction between the pellet and the barrel can be ignored. -Wind resistance is neglectable.

Questions:

1. What is the psi exerted within the reservoir after the propane changes to a gases state?

2. How much force is needed to push open the check valve?

3. What is the escape/leak velocity of the gases propane once the check valve is fully open?

4. How long will it take for the gas to contact the .2g pellet? 5. In an idealistic situation, what is the total KE transferred from the gas to the pellet? 6. What is the maximum distance the pellet can travel on Earth, assuming the contraption is elevated 20cm above and paralleled to a flat ground, and how long will it take?

Thanks ahead of times!

[272] lorantfy2011-12-04 13:18:14

A hátsó rotor alatt van az őt meghajtó, kis motor. Mivel a két első rotor perdülete kiegyenlíti egymást ennek nem az a szerepe, mint a valódi helikopterek hátsó rotorjának. Csak előre és hátra mozgásnál működik. A távirányítás két karral történik. Egyik a fő rotorok fordulatszámát szabályozza, tehát emeli vagy süllyeszti a gépet, a másikkal joystick szerű, a vízszintes mozgást irányítja.

[271] lorantfy2011-12-04 13:10:57

Itt látható a két fő motor. Nagyon kicsik, viszont nagy teljesítményűek. Kb. 5 percig képesek levegőben tartani a gépet egy feltöltéssel. A felső rotor a csatlakozó súlyzó miatt nagyobb tömegű mint az alsó, így az alsónak mindig nagyobb fordulatszámmal kell forognia, hogy a két perdület kiegyenlítse egymást.

[270] lorantfy2011-12-04 13:05:56

Engem lenyűgöznek a technikai játékok, főleg ha repülni is tudnak, így nem tudtam ellenállni és vásároltam két helikoptert. Ezeket szeretném bemutatni. Elektromos motorokkal működnek. 3 motor van bennük. Ezek közül kettő az ellentétesen forgó első rotorokat hajtja meg, egy pedig a hátsó rotort. Van bennük giroszkóp, ami stabilizálja a helyzetüket. A fordulást úgy valósítja meg, hogy az első rotorokat kissé eltérő perdülettel forgatja egy kis ideig. Érdekes, hogy a hátsó rotor függőleges helyzetű, tehát vízszintes síkban pörög. Csak előre vagy hátra haladáskor működik. Az a szerepe, hogy megdönti a gépet kicsit előre vagy hátra és így a fő rotorok tolóerejének vízszintes komponense mozgatja a gépet előre vagy hátra. Két fő rotor van, ezek ellentétes irányban forognak. A felső rotorhoz csatlakozik egy kis súlyzó, ami vele együtt pörög, a nagyobb stabilitás érdekében.

[269] lorantfy2011-11-22 11:43:07

Érdekes anyag. Jó ez a biztonsági csavar és kulcskészlet.

Előzmény: [268] SmallPotato, 2011-11-20 23:49:27
[268] SmallPotato2011-11-20 23:49:27

A tárgyszerű hozzászólások tömegében talán nem vész el:

Sokszögfelületek megmunkálása sokszögesztergán

Érdemes belenézni; a 34-35. oldalon több tucat különféle ciklois megmunkálását illusztrálja. A sokszögeszterga témájában a magyar Gellért Károly szabadalma világhírű. Lehet, hogy a különféle cikloisok forgácsolása nem "színvonalas" matematikai kihívás, de azért még érdekes, és kifejezetten gyakorlatias. A kis csúcsszámú epicikloisokat például igen sűrűn használják "biztonsági" csavarok fejének kiképzéséhez.

[267] Zilberbach2011-11-20 15:54:45

homlofelületén = homlokfelületén

Előzmény: [266] Zilberbach, 2011-11-20 15:53:50
[266] Zilberbach2011-11-20 15:53:50

Ha már ennyire szőrt hasogatunk: az az eszköz, aminek nem csak a homlofelületén, hanem az oldalán is van vágóél, az nem fúró, hanem maró.

Előzmény: [265] bily71, 2011-11-19 19:43:25
[265] bily712011-11-19 19:43:25

Mint ahogy kört sem lehet fúrni semmilyen fúróval, ha már szőrszálat hasogatunk...

Előzmény: [264] Róbert Gida, 2011-11-19 17:36:27
[264] Róbert Gida2011-11-19 17:36:27

Hát ez nem lett négyzet.

Előzmény: [263] lorantfy, 2011-11-19 16:49:47
[263] lorantfy2011-11-19 16:49:47

Lehetséges egy fúrógéppel (egy fúrásból) négyzet alakú lyukat fúrni?

Gondolkodj el rajta, majd nézd meg itt!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]