Fórum: Hétköznapi fizika

Igen, a csésze cserépből készült teste tárolhat nedvességet, pl. mosogatógépben történt elmosogatás után, ami jó hosszan áztatja vízzel, a máz pedig nem engedi elpárologni. A csésze alján van egy talprész, amelyet nem mázaznak be, mert különben égetéskor hozzáragadna a kemence tálcájához, ezért még repedésmentes mázú csészén is megfigyelhető a jelenség. A különbség tehát, hogy kézzel vagy géppel szoktuk mosogatni az illető csészét :-) Még valami: vannak ólomtartalmú mázak, de ezeket étkezési célra szánt edényeken nem alkalmazzák.

>..., akkor a bögre elmosásakor víz szivároghat a fülbe és emiatt jobban felmelegszik a mikróban.

Hát ilyesmire gondoltam én is, ez lehet a megoldás. Én arra gondoltam, hogy az egyik elötte vízben volt és felszívta magát, de a tied precizebb.

Hmm-hmm, igazad van.

Én anno naivan valami olyasmit gondoltam, hogy kívülről befelé "ég ki", és így a belső részeket hőszigeteli, de az égetési hőmérsékletet alábecsültem.

A kerámia égetése kb. 1000 C-fokon történik. Ha maradna a bögre fülében egy bezárt vízcsepp, akkor a kiégetéskor ez gözzé alakulna és szétrobbantaná a fület.

Ugyanez a gond az üregekkel. Szerintem, ha üreg lenne a fülben, akkor égetéskor, a kitáguló levegő megrepesztené a fület.

Viszont lehet benne valamilyen szilárd zárvány. Ennek ellenőrzéséhez viszont le kéne törni a füleket.

Hoppá! Közben eszembe jutott, hogy ha az egyik bögre fülén esetleg sérült a máz - ez alig látható sérülés is lehet - akkor a bögre elmosásakor víz szivároghat a fülbe és emiatt jobban felmelegszik a mikróban.

Ezt en is tapasztaltam ket sajat - szinten tok egyforma - feher mazas bogren. Akkor arra jutottam, hogy az egyik bogre fulenek porozus anyagaban meg a kesziteskor megrekedhetett egy kis nedvesseg, es ezt melegiti fel a mikro.

Másfelé van fordítva a csésze füle? Esetleg különböző erősségre kapcsoljuk a mikrót? Vagy az egyiknek már le van törve vagy sérült a füle?

Szia Károly!

A kávéscsészékhez: két azonos nagyságú, azonos alakú mázas cserépcsészét a mikró azonos pontjára behelyezve, benne azonos mennyiségű vizet azonos ideig melegítünk. Az eredmény mégis forró, illetve hideg csészefül. Miből származhat a különbség? (Amiket te mondtál, szerintem az mind helytálló, de még egy magyarázat lehetséges. Keramikusok előnyben! :-)

A pörgettyű gyorsításakor arra kell ügyelnünk, hogy a kölső erő mindig abban a pillanatban hasson a gyűrű egy pontjára, amikor a forgástengely éppen odaér és merőleges legyen rá.

Ezt könnyű elérni, anélkül is, hogy szemmel követnénk a tengely mozgását, ugyanis a pötgettyű tengelye egy K erővel nyomja a kölső gömb peremét és pont ezzel az erővel ellentétes erőt kell kifejtenünk.

Ez a K erő szépen körbejár a peremen a pörgettyű tengelyének körülfordulásásval. Ha sikerül mindig a megfelelő irányú ellenerővel hatni rá, akkor pörgettyű fordulatszáma érezhetően és hallhatóan növekszik.

Ha éppen ellenkező (K-val megegyező irányú) erővel hatunk a megfelelő pillanatban, akkor a gyűrű "kotyogni" kezd. A külső gömb peremének másik oldalával érintkezik és megfordul a gyűrű forgásiránya.

Tehát lassítani közvetlenül nem tudod. Ezt megteszi a súrlódás.

Gondolom nem azonos anyagú a két kávéscsésze fül, feltéve, hogy a mindigben benne van a véletlenszerű helyre történő betétel is. Ti. a mikró fókuszálva van.

Nejem kedvenc (tejes)kávés bögréje fél perc alatt felmelegszik, míg sok más kávéscsésze nem, a forró kávé ellenére sem.

Ezekben olyan anyagszerkezet lehet, ami felveszi a mikró frekvenciáját, azaz abban a tartományban nem 'átlátszó', míg a másik -az igazi mikróba való- pedig 'átlátszó'.

Jól hangzik a magyarázatod, de azért szívesen kísérleteznék ezzel az eszközzel. Továbbra is érdekelne, hogy sikerül-e lassítani. Remélem hamarosan be tudok szerezni egyet.

Új kérdés egyik kollégámtól: két kávéscsésze közül a mikróban az egyiknek mindig felforrósodik a füle, a másiknak nem. Miért?

Igazad van! Össze kell szednünk a pörgettyűvel kapcsolatos ismereteinket, ahhoz, hogy megoldjuk a problémát.

Ha pörgettyű tengelyére merőleges erővel hatunk, akkor a perdület változása az erőre és a tengelyre is merőleges lesz.

Szerintem a modellt nem szabad tovább egyszerűsíteni. Legalább is nem feledkezhetünk meg a a gyűrű körkörös mozgásáról a külső gömb vájatában.

A pörgettyűt felpörgetve a gyűrű még nem mozdul. A külső gömböt kicsit elfordítva a pörgettyű a tengelyre merőleges erőt "érez" és elfordítja a gyűrűt az erőre merőleges irányban.

Az új L₁ perdület vektor nagysága nagyobb mint az előző perdületé. Ez azt jelenti, hogy a szögsebességnek növekednie kell.

A megfejtés felé haladva egyszerűsíteni szeretném a modellt. A Csodák palotájában van egy kempingbicikli-kerék kb. 50 cm-es tengellyel, a tengely egyik végénél fogva felfüggesztve. Ha a tengelyt vízszintesre állítjuk és a kereket megpörgetjük, akkor a tengely vízszintes marad, ami rendkívül látványosan igazolja a pörgettyű tengelye irányának megtartására tett erőfeszítéseit. Arra gondoltam, hogy a Roller Ball gyorsításának jelenségét is lehetne egy egyik végén rögzített tengelyű pörgettyűvel modellezni, ettől a jelenség még ugyanaz maradna. (Lsd. ábra) Tehát már csak az a kérdés, hogy az ábra szerint a tengely felső végét milyen sugarú körön, milyen sebességgel és milyen irányba forgassuk a gyorsításhoz/lassításhoz.

Szia Barek!

Ahhoz képest, hogy még nem fogtad a kezedbe, jól érzed a lényegét. Nagyobb sportboltokban kapható. "Hivatalosan" izomerősítőként forgalmazzák. Meg kell tanulni a forgatását! Rá kell érezni, hogy milyen ritmusban mozgatod, különben lelassul. Ha jól bepörög akkor már egészen kis csuklómozdulatokkak forgásban lehet tartani.

Szia Lórántfy!

Nagyon jó játék, és remek csuklóerősítő is! Komoly munkát kell végezni a felgyorsításához. Mint pörgettyű, igyekszik megtartani forgástengelyének irányát, mi pedig ebből folyamatosan kitérítjük, tehát erővel hatunk rá, el is mozdul a tengely az erő hatására, tehát munkát végzünk rajta. Eddig jó, ugye? Arra még nem jöttem rá, hogy a végzett munka miért éppen gyorsítja, de azt gyanítom, hogy megfelelő csuklómozdulatokkal lassítani is lehet. Szerinted?

Nekem nincs sajátom, hol lehet kapni?

Egy vázlatos ábra a pörgettyű mozgásáról.

A pörgettyű tengelye egy gyűrűhöz van rögzítve. A gyűrű a külső gömb vájatában kicsit lötyög. Ez teszi lehetővé, hogy a gyűrű a vájat bizonyos pontjaival érintkezve körbe forduljon.

Azt kellene megmagyarázni, hogyan lehet a pörgettyűt külső erőkkel gyorsítani!

Kedves Fórumosok!

Szeretnék bemutatni nektek egy érdekes eszközt. Engem nagyon elkápráztatott ez az egyszerű kis játék.

Neve ROLLER BALL. Sportboltokban kapható. Nekem egy barátom mutatta meg és kénytelen voltam venni egyet, mert nagyon megtetszett.

Egy műanyag henger acél tengelyen tud forogni. Ez egy átlátszó műanyag gömbbe van beágyazva, úgy, hogy a tengely a főkörön körbe tud fordulni.

Egy kis zsineggel be lehet pörgetni kb. 200-300 fordulat/percre, majd kézbe fogva és megfelelő írányban körkörösen mozgatva kb. 8000 ford/percre lehet bepörgetni a hengert.

Hát ezt kellene megmagyarázni!

Igen! Nyert! Azért a Hétköznapi fizika témát látogató hétköznapi emberek kedvéért még két mondatnyi magyarázatot hozzá kellene fűzni. Tehát galvánelem akkor keletkezik, ha két különböző fém merül elektrolitba. A mi esetünkben a villa és a fogtömésként használt amalgám a két fém, az elektrolit pedig a nyál.

Van még: a járda száraz időben szürke, esőben fekete. Miért?

Ez akkor van, ugye, ha tömés van a fogunkban, mert Galván-elem keletkezik, és az átfolyó áramot érezzük.

Szia Lórántfy!

Igen! Ez az! Szerintem is ez a helyes magyarázat.

Új kérdés: miért érzünk néha éles fájdalmat, ha villával egy falatot ételt a szánkba teszünk, és a villa hozzáér a fogunkhoz?

Szia Barek!

Akkor csak annyi az egész, hogy az első töltéskor a palack és a benne lévő levegő szobahőmérsékletű. Az első töltéskor a nívócső fölé kerülő levegő melegebb mint a palacba töltött csapvíz. Összerázáskor a viz lehűti a levegőt, csökken a nyomása, aztán cupp...

A második töltéskor már lehül a palack és a benne lévő levegő is, így a hideg vizzel való összerázás már nem tudja jelentősen hűteni. Nincs cupp.

Szia Lórántfy!

A kísérlet másodszor már nem sikerül. Most próbáltam ki. 1.Töltés 2.Rázás 3.Cuppanás 4.Teljes kiöntés 6.Gyors újratöltés 7.Rázás 8.Nincs számottevő cuppanás. Szerintem ez megdönti a levegő vízben oldódását, mint lehetséges magyarázatot.

Szia Barek!

Hát akkor az lehet, hogy összerázáskor a felül bentrekedt levegő nagy része beoldódik a vízbe, ez térfogatcsökkenéssel jár, lecsökken a nyomás és a tenyerünk mellett beáramló levegő okozza a cuppanást.

Szia Lórántfy!

A szoszi cuppanáshoz: válaszodból úgy tűnik fel, mintha a felrázás után a tenyér elvételekor kifelé igyekezne a levegő (pukkan), a valóságban azonban befelé igyekszik (cuppan). Odáig egyetértek, hogy a nívócső által kijelölt vállrészben kis túlnyomás keletkezik, de ebből meg csak az következik, hogy a vállrészt megfúrva, a beöntőnyílást szabadon hagyva a megfúrt részen levegőkiáramlást tapasztalnánk. Úgyhogy, szerintem, a kérdés meg nyitott: miért áramlik hevesen befelé a külső levegő a szosziba felrázás után?

P.S. talán van, aki nem tudja: a szódásszifon egy Hérón-labda.

Ugye ez a Leiden-Frost jelenség? Úgy emlékszem így nevezik. Itt igazából (szerintem) a magas hőmérsékletkülönbség a meghatározó. (Egyébként ezen a jelenségen alapul az is, hogy a folyékony nitrogént teljes elforralódás nélkül tárolhatjuk, hisz a folyadék saját gőzén lebeg a tárolóedényben.) Más... igaz ez sem hétköznapi, de miért van az, hogy, ha ebbe a folyékony nitrogénbe egy réztömböt teszünk, akörül a nitrogén, mielőtt felveszi a közös hőmérsékletet a réz, intenzívebb forrásba jön?

Ezzel már én is próbálkoztam egyszer. Szerintem nem az a trükkje, hogy ügyesen kell récsöppenteni a cseppet (azon kívül, hogy alacsonyról), hanem az, hogy a vizet előtte föl kell melegíteni (célszerűen egy kis edényben a főzőlap melegénél). Én csapvízzel csináltam, olaj nélkül.