Fórum: Hétköznapi fizika

Keresztkérdés:

Miért alszik el a gyertya ha elfújják?

Nekem nincsenek, de a tieidre kíváncsi vagyok. A boglya tetején felejtett olvasószemöveg? Esetleg a rét bérleti szerződésének apróbetüs részleteit kibetüző nagyító? egyébként OFF nekünk is van kertünk, mint feleségednek, így ha nem is a réten végzett szénakaszálás, de a kertben végzett fűnyírás eredményeként nálunk a XXI. században is összejön a kísérlethez szükséges szénabogllya :-) ON.

Szia lorantfy! Eltelt öt nap és nem láttam értelmes megoldási javaslatot - a magamét beleértve - , légy szíves áruld el a mefgoldást.

A fizikához (se) értek, de nekem az jutott elsőre eszembe, hogy a lenti érme ott sincs, csak valami tükörkép. És akkor az a kérdés hogy került oda.

a) Hány éves a kapitány?

b) Mágnesezhető-e a 100 forintos?

c) Mi az a folyadék, ami átlátszó, nem folyik ki a pohár alól és benne az érmére ragasztott gyufaszál felhajtóereje állva tartja az érmét ( bár ez a pohár tetején lévő érme viselkedését nem magyarázza )

Úgy nem nehéz kihúzni. Sőt ki se kell húrni, elég ha rácsapunk az asztalra :-)

Dehogy húszezres, ötvennégyezres! :)

:) Szerintem meg kell gyulladnia a gyufának, majd el kell égetnie a papír szélét úgy, hogy pontosan egy 20 ezres formájú lyukat hagyjon.

Az én tippem az, hogy ki kell húzni a papírt a nélkül, hogy az érmék állva maradjanak, és nem nyúlunk sem a pohárhoz, sem az érmékhez.

Ki ismeri ezt a kisérletet? Az a kérdés, hogy mi a kérdés?

Hát próbáld ki! Csak egy kémcső, víz egy pohár meg egy ceruza kell hozzá. Aztán mutasd meg másoknak is.

Majd meglátod, hogy "bármilyen mérési elrendezés (pohár, kémcső, vízmagasság) alkalmas-E a kísérlet reprodukálására..."

Még nem próbáltam ki, de leírná, kérem, hogy a kémcső mely helyzeteihez melyik kép tartozik, nem vagyok biztos abban, hogy bármilyen mérési elrendezés (pohár, kémcső, vízmagasság) alkalmas a kísérlet reprodukálására...

Most látszik a hegye.

Egy Öveges kisérlet! A pohár átlátszó, a víz átlátszó és a levegő is átlátszó. Miért nem látszik a ceruza vízbe lógó vége?

Nekem is van egy régi sipolós katódsug. csöves monitorom. Bekapcsoláskor még nem sipol, de kicsit bemelegedve elkezdi. Laci fiam szerint, aki szerelget ilyen cuccokat a sorkimenő trafo okozza a sipolást. Megolvad benne a szigetelés a rézdrótokon. A felső sorban lévő drótok egy része szabaddá válik es azok a mágneses térben nagy frekivel rezegnek.

Azt javaslom, ne javíttasd meg, mert a javítás többe kerül, mint a monitor értéke.

Sípol a monitorom! Mielőtt megjavíttatnám kicsit kísérleteztem vele, és azt tsapasztaltam, hogy nem mindig egyformán hallom a sípolást. Az alaphelyzet kb. 30 cm-re, szembe nézve a monitor közepével. Ettől kissé hátrább és közelebb próbálkoztam, nem volt változás a hang intenzitásában. Aztán próbáltam kissé elfordítani a fejemet, illetve jobbra-balra kitérni a középvonalból. Az eredmény érdekes volt, ugyanis bizonyos helyzetekben a hang elhalkult, sőt a hallásküszöböm alá került. Mi lehet ennek az oka? (a monitorom még katódsugárcsöves :-)

HoA! Igazad van, legyünk precízek! Legyen akkor egy géppel téglatest alakúra préselt szalmabála az, amelyere ráállítjuk a domború talpú üveget, és süssön fentről a nap. Vajon milyen tárgy okozhatja még a napsugarak veszélyes fókuszálódását? Vannak további ötleteid?

Tehát ha jól értem az üveget nem is a boglya oldalához kell támasztani, mert akkor a sugarak a talplencse alatt néhány cm-re a talajban találkoznának, hanem az üveg nyakát a napra irányított ágyúcső gyanánt tartva a palack alját kell a boglya aljába bedugni - bár ekkor talán már mindegy, hogy a boglya mely részén hajtjuk végre a kisérletet.

Willy! Mivel az én feleségem, akinek kertje van, mást állít, mint lorantfy felesége, vagyis szerinte a megégéses verzió az igaz, ezért nincs más hátra, mint kísérletezni! Egy cserepes növényt beleteszünk egy fazék vízbe, így biztosítjuk az elegendő vizet számára. Ezután lefényképezzük mind a levelek állását, mind a felszínüket. Majd jöhet némi permet a levelekre, és 15-30 perc múlva még egy rend fotó, végül összehasonlítás. Ja, és a kísérlet nulladik feltétele, hogy tüzesen süssön le a nyári nap sugára... :-)

HoA! Olyan vizesüvegnél állhat elő ez a jelenség, melynek talpa középen vastagabb, mint a szélén, így a talp az, amely gyűjtőlencseként viselkedik. OFF A feladat persze érezhetően múlt századi, mert manapság PET-palackban visszük a vizet, amikor szénát kaszálni megyünk a rétre :-) ON

Nekem nagyon tetszik ez a marázat és nagyon hihetőnek tartom. De biztos lehet ellenőrizni az igazságtartalmát. Pl. mi van, ha annyira meglocsoljuk a növényt, hogy biztosan elegendő víz jusson a gyökereihez? Milyen más módszerrel lehetne ezt még ellenőrizni?

Kösz a választ Barek! Az érettségi tesztben is ez a jó válasz. Az a gondom, hogy én még nem tapasztaltam, hogy égési foltok jelennének meg a leveleken. Azt viszon igen, hogy ahelyett hogy felélednének még jobban lekókadnak a növények az ilyen locsolástól.

Nejem szerint, aki biológia tanár, az a magyarázat, hogy az ilyen locsolással "átverjük" a növényt. Ugyanis a páratartalom megnő a környezetében ezért kinyitja a gázcsere nyílásait és vizet párologtat. A talajba azonban nem jutott viz, mert már a forró felszínről elpárolgott, így az elveszitet vizet nem tudja a gyökérzete felszívni. Ezért a levelei lekókadnak.

Esetleg valaki még rak szénát a szénaboglyához, nem veszi észre, hogy odatámasztottad a vizesüvegedet, és betemeti. Aztán persze nem találod a vizesüveget a szénakazalban, és szomjan halsz. Ráadásul a végén, amikor átrakodják a szénakazlat, vasvillával keresztüldöfik a vizesüveget, a víz kifolyik, és az egész szénakazal nedves lesz, száríthatják újra.

Elméletileg elfogadom, hogy a vízzel telt üveg gyűjtőlencseként működik és ha nem is egy pontba, de a henger alakú üveg alkotóival párhuzamos egyenes szakaszba, vagy annak környezetébe fókuszálja a napsugarakat, de hogy ettől egy szabad téren álló szénaboglya meggyulladna azt kétlem. Illetve szívesen megnézném és nem azért mert piromán vagyok.

lorantfy! Ha a fiatalság nem reagál, akkor emlékeim alapján én azt mondom, hogy a vízcseppek a levélszőrök miatt megtartják csepp alakjukat a leveleken, és gyűjtőlencseként a nap sugarait a levelekre fókuszálhatják, amelyek így égési sérüléseket szenvedhetnek. Még nagyobb károkat okozhat, ha szénaboglya oldalához támasztjuk a az ivóvizes üveget. Miért?