Fórum - Hétköznapi fizika

A legjobb találmány, amit ebben a hónapban láttam? itt

Lebegő borosüveg!

Folyadékmentes akkumulátorok az autókban

itt

Igen. Aki betonozott már, az tudja milyen jó meló letakarítani a lapátot, talicskát, futószalagot...A zöld folyadéktömeg nálam is a csúcs! Ahogy becsapódik a vízcsepp és végigfut a felületen a hullám az nagyon látványos. A tartóssága és az ára nagy kérdés. Mivel nagyon sok célra használható, így nagy tömegben lehet majd gyártani. Szóval hamarosan olcsó lesz.

Valóban szuper!

Legjobban 2:00-nál lévő zöld vízfelület tetszett, továbbá nagyon hasznos a 3:00-nál lévő betoncsúszda, ami a betonpumpánál óriási előny. Nem kell a csövet kimosni utána, egy csomó víz megtakarítható.

Most már csak azt kellene tudni, hogy mikor lesz olcsó és mikor ér el hozzánk? Ill. hogy mennyire tartós az impregnálás?

Szuper! Egyetlen problémám van vele, hogy nem én találtam ki!

itt

Tetőablak olcsóbban.

itt

Igen, ez jó megoldás, de nem újdonság, mert már a képeit is feltettem régen. Így aztán nem biztos, hogy egyenesen a te fejedből pattant ki. Mondjál mást!

Például nagyítóval fókuszált fénnyel meggyújtom a gyufát.

Szia! Szerintem is egy jó kis feladat ez. Rendszeresen feladom a tanítványaimnak és éppen most született egy olyan megoldás, amit én sem ismertem. A mézezés és hangyázás, csak egy példa volt a gyerekek ötleteiből. Valójában nem lehet ilyen csalásokhoz folyamodni. Az előkészítés során a pohár alá nem lehet semmi mást betenni. Úgy kell elérni a gyufa leesését, hogy semmihez sem érünk hozzá, még a pohár alól kilógó laphoz sem.

Tudom, hogy ez egy régi feladvány, de csak most tévedtem ide, és megtetszett ez a rejtvény. :) Ha lehet mézezni és hangyázni, akkor szerintem egy-egy pici csepp pillanatragasztó is elfér a pénzek alatt. Utána már fel tudom emelni a poharat és lelökni a gyufát.

Fizikus barátunk utánajárt, mire kapta a díjat Shouryya Ray.

Az s(n) függvénnyel történő "egy irányú" titkosítás igazából olyan mint egy "spéci" CRC képzés.

Csak sokkal több időt emészt fel a képzése.

Az "egy irányúság" azt jelenti, hogy a képzett ellenőrző számból nem lehet visszaállítani az eredeti szöveget.

Csupán azt lehet eldönteni, hogy ha kétszer s(n) kódolunk egy információt

és a kapott két "kód" azonos,

akkor néhány millió az egyhez aránnyal

VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ,

hogy egyeztek a két kódolás alanyai.

Nem garantálható az egyezés.

Tetejében még ez az egyezési valószínűsítés is csak nagyon rövid kódsorozatok esetében érvényes.

És miután a kódolandó adat hossza adta hatványon növekszik a kódolási idő, ezért csak nagyon rövid, pár betűs adatok kódolására használható.

A létező gyors és nagy adattömbök kódolására jelenleg is használt titkosító algoritmusok elemei között megtaláljuk az s(n) kódolás elvének részeit.

"újabb kutatódiákos szemfényvesztés történt. (lásd az s(n) függvény titkos tulajdonságait feltáró magyar matekzseniket)" Tud valami olyat amit mi nem?

Ahogy a poszterrészletek alapján látom, a pattogó mozgás leírására Shouryya "megoldóképletet", "zárt formulát", vagyis "analitikus megoldást" talált egy olyan esetben, amelyben eddig a problémának csak numerikus megoldása volt ismeretes.

Ez érdekes! Szerintem hamarosan lesz erről több info. Jó lenne a poszterről egy teljes képet látni!

Ezt a cikket hozta le ma az Index: 350 éves matematikai problémát oldott meg egy indiai diák

A fő problémám az volt, hogy a tényleges feladatról és a megoldás módjáról semmi sem derül ki, sem innen, sem a külföldi cikkekből. Talán segíti a megértést a dolgozat német nyelvű összefoglalója. Azt kérdezném a fizikában jártasabbaktól, hogy szerintük tényleg elért valamilyen komoly eredményt ez a gyerek, vagy csak egy újabb kutatódiákos szemfényvesztés történt. (lásd az s(n) függvény titkos tulajdonságait feltáró magyar matekzseniket)

Alapvetően igazad van, ezért kezdtem a forgatónyomaték számítással a magyarázatot, de.. A fonal (kötél) hinta esetében ezt a forgatónyomaték képződést sok csemete úgy érti, hogy elhajlik a kötél. Ezért szemléletesebbnek gondolom ezt az ábrázolást. És a tapasztalatom szerint, erről az ábráról azonnal megérti mindegyikük, hogy a kötél végére, érintő irányú erő hat.

Szerintem felesleges az erőket a kötél végéig vezetni. Ahogy a hintázó tömegközéppontja kimozdul a függőleges tengelyről (a sárga kör középpontja elhagyja a szaggatott vonalat) a súlyerőnek erőkarja, így forgatónyomatéka van a hinta forgástengelyére vonatkozóan vagyis lesz szöggyorsulás, kilendül a hinta.

Helyes a válasz!

Vajon ez érvényes más erőkkel is?

Talán mert ebben a helyzetben a centrifugális erő és a gravitációs erő eredője maximális.

Ha már hinta, akkor nagyon érdekes, hogy a kötél hinta amikor a kötél túlterhelődik leszakad. Ez a leszakadás, mindig a legalsó helyzetében következik be. Vajon miért?

Bocs, a "halkan"-ért, jó szándékkal írtam. Nem feltételeztem, hogy bántó lehetne.

A hintán ülő emberke hátradőlve a tömegközéppontját (sárga korong szimbolizálja) kibillenti a kötél egyeneséből. Ettől a súlyerő hatásvonala és a kötél végpontja közötti R távolság következtében M=m*g*R nyomaték ébred.

Igen ám, de ezzel egyben mivel a gerinc (ami többé-kevésbé merev rúdnak tekinthető ) köti össze a "kilógó" tömegközéppontot a kötél végével, szöget zár be a kötél irányával, ezért a tömegközéppontra ható súlyerő felbontható egy rúd irányú és egy vízszintes irányú komponensre. A rúd irányú erő hat a kötél végére. Ez szintén felbontható egy kötél irányú és egy érintő irányú komponensre. Az érintő irányú hozza létre a hinta lengését, kilendülését.

Az ábra jobb fele azt mutatja, hogy a lengés közben is érvényes ez a relatív tömegközéppont kitolásos jelenség.

Azt hiszem, Füge (aki a hintakérdést felvetette 234-ben) már meg is válaszolta 238-ban. Ha a hinta nem lenne beásva, hanem csuklósan billeghetne lent, akkor nem lehetne beindítani a hintát, hacsak nem úgy, hogy maga a hinta tartólába is mozogna.

Igen, de itt az eredeti probléma az volt, hogyan indul be a hintázás, ha a kötél függőleges, a súlyerő is az és a hatásvonala a tengelyen megy át. A kötél cibálásával meg nem sokra mész, mert abban csak kötél irányú erő ébred, ami szintén a tengelyen megy át. Más dolog, ha valaki kívülről besegít, egy kötél irányával szöget bezáró erővel. A rudat azért javasoltam, hogy kiküszöböljük a kötél vagy lánc megtöréséből eredő bonyodalmakat. A rudas hintát különben nehezebb beindítani, mert nehezebb elérni a súlypont áthelyezést, különösen akkor, ha keskeny az ülőke. Egy hajóhintában terpeszben állva elegendő csak egyik majd másik lábadra helyezni a súlyodat és már indul is. (A "halkan megjegyzem" mondatkezdés nem tetszett!)