Fórum - A Goldbach-sejtésről

Harald Helfgott bebizonyította a páratlan Goldbach-sejtést: minden 5-nél nagyobb páratlan szám felírható három prímszám összegeként. Kézirat az arxivon.

(Valószínűleg) erre gondoltam én is.

3, 5, 7

Ugyanúgy kell megoldani, mint az előzőt, csak a 9, 25, 35 számokat kell lecserélni ügyesen.

Minden 11-nél nagyobb páros szám fölírható egy prímszám és egy (páratlan) összetett szám összegeként.

Tudná valaki bizonyítani a fönti állítást?

Köszönöm.

És ebből következik, hogy (n-9) vagy (n-25) vagy (n-35) osztható 3-mal, így összetett szám.

Ha ezekre gondolt, akkor 3-mal osztva a 9 maradéka: 0, a 25 maradéka: 1, a 35 maradéka: 2.

Szerintem Sirpi a 9,25 és 35 maradékaira gondolt.

Például ha n=40, akkor 40-9=31, ha ezt osztom 3-mal, a maradék: 1.

40-25=15, ha ezt osztom 3-mal, a maradék: 0.

40-35=5, ha ezt osztom 3-mal, a maradék: 2.

Mi a három szám 3-as maradéka?

Köszönöm. Sajnos a rávezető kérdésre nem tudom a választ.

Volt már valahol ez a példa a fórumon.

Egy konstruktív bizonyítás: legyen n>38, ekkor n=9+(n-9)=25+(n-25)=35+(n-35) előállítások közül az egyik jó lesz, mert n-9,n-25,n-35 nem lehet egyszerre prím (miért?).

Tudná valaki bizonyítani vagy esetleg cáfolni az alábbi állítást: létezik egy olyan természetes szám, amelynél nagyobb páros számok mind fölírhatók két összetett páratlan szám összegeként.

(Az én ízlésem szerint a fönti állítás a Goldbach sejtés inverze/komplementere.)

- ha megkérlek légy'szi" ! megnéznéd újra az oldalt - a valaki mondja meg - írtam egy új bizonyítást ,kérlek válaszolj .

Köszönöm szépen !

Szívesen véleményezném, de sajnos nem értek belőle semmit, és azt hiszem, ez nem az angol nyelv miatt van. Nem világos, hogy mi az állítás, mit jelölnek a bevezetett betűk.

Köszönöm szépen ! igazán sokat segítettél a linkkelt leírásokkal - ,... ,ha esetleg nem teher akkor szeretnélek megkérni ,légy'szi' nézd meg a ,,valaki mondja meg" témában megírt bizonyításomat és kíváncsian várom az ezzel kapcsolatos véleményedet és azt is szeretném tudni,mit szólsz a bizonyításra írt hozzászóláshoz ,szerinted is ,ha bizonyított lenne,hogy n=a+b+1 igaz,az a=(p-1)/2 és a b=(k-1)/2 esetében is,akkor ,abban az esetben ,,EZ" bizonyítaná a Goldbach sejtés Igazát ???

- várom véleméányed

köszönettel andrás .

Elméleti választ itt találsz, a 13. fejezetben. Magam nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz (bonyolultságelmélet, bizonyítás helyességének eldöntése a bizonyítás elolvasása nélkül), de a fórumot gyakran látogató Róbert Gida, azt gondolom, igen, és bizonyára szívesen felvilágosít a részletekről is.

A gyakorlatban persze arról van szó, hogy ezekről a bizonyításokról ordít, hogy nem helyesek. Általában már az első mondatok nevetségesen esetlenek, oda nem illők, annyira, hogy rögtön tudja az olvasó: itt bizonyítás nem lesz.

Úgy lesz egy elfogadva helyesnek, jónak, hogy érdemesnek találtatik a végiggondolásra, szigorú, bár nem pontosan definiált kritériumok alapján.

- ha senki nem verifikálja,ellenőrzi ,,őket",akkor,hogyan lesz valaha is elfogadva egy ,,helyesnek,jónak " ?

A Goldbachot már itt a fórumon tavaly megcsinálták;) Amúgy egyszer tényleg érdekes lenne, ha egy ilyennél kiderülne, hogy jó. Persze érthető, ha sokan nem akarják elcseszni az idejüket azzal, hogy megnézzék, hogy hol hibás a bizonyítás. Különben már biztos van néhány ,,majdnem jó" bizonyítás is, ahol talán nehezebb látni, hogy miért rossz a gondolatmenet. Mondjuk a Riemann-os linkben megadott számolások ellenőrzését szerintem nem sokan vállalnák be így elsőre;);)

Senki nem verifikálja. Nem helyesek, az egésznek semmi köze nincs a címekben megjelölt nagyvadakhoz.

És ezt ki verifikálja, hogy helyes-e? :) Egyáltalán az?

Úgy látom, Shan-Guang Tannak eredményes hete van. Először a Riemann-sejtés. , aztán a Goldbach... :)

Az 1223. sz. hozzászólás védelmében:

Örülök, hogy az 1213.-1217. sz. hozzászólások törlése után a téma ismét él. Úgy gondolom, hogy második hozzászólásomban (980.) ugyanarra a gondolatra utaltam, ami itt ismét megjelent, nem egészen pontos megfogalmazásban. 1224-et már nem tudom értelmezni.

Ami a sejtés bizonyításához vezető utakat illeti, abból kettő látszik számomra járhatónak:

1. Nem tapasztalatból, hanem levezetés útján felállítani olyan függvényt/függvényeket, amik a páros számokat előállító prím számpárok számát alulról korlátozzák. Ennek próbálkozása szakadt meg 1212. sz. hozzászólásom után.

2. Bizonyítani, hogy minden 3-nál nagyobb természetes szám prím számpár számtani középértéke. Meglátásom szerint a módszer az ikerprím-tétel bizonyításának módszeréhez kapcsolható, jelenleg ez utóbbi átadható formája foglalkoztat.

Szia!

Én sem bántásból mondanám a következőket: Az, hogy a matematikát nem tudod az nem baj, mert arra még van esélyed, hogy megtanuld valamilyen szinten. Az sokkal nagyobb baj, hogy azt hiszed, hogy mindenféle triviális vagy rossz megállapítások bármivel is közelebb vinnének a megoldáshoz. Ez a probléma nem véletlenül megoldatlan párszáz éve. Természetesen végülis mindegy, hogy hogyan döntesz, de szerintem érdemesebb és nagyobb sikerélményt jelenthetne ha először testhezállóbb problémák megoldásával kezdenéd. Persze már az is egyfajta matematikai érettséget jelent, ha az ember tudja mi az a probléma amit a kellő idő ráfordításával még éppen meg bír oldani..