KöMaL - Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
English Információ A lap Pontverseny Cikkekről Távoktatás Hírek Fórum Internetes Tesztverseny
Játékszabályok
Technikai információk
TeX tanfolyam
Regisztráció
Témák

 

Rendelje meg a KöMaL-t!

Támogatóink:

tehetseg.hu

Ericsson

Google

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

ELTE

Reklám:

VersenyVizsga portál

Kísérletek.hu

Matematika oktatási portál

Fórum - Egyetem - külföldön?

  Regisztráció    Játékszabályok    Technikai információ    Témák    Közlemények  

Ön még nem jelentkezett be.
Név:
Jelszó:
Ha a témához hozzá kíván szólni, először regisztrálnia kell magát.
[14] m2mm2013-10-01 20:59:33

Én egy közepesen jó angollal mentem ki. Az órák teljesen érthetőek, abban nyelvi nehézség nem volt. Ha nem érti az ember néha mit mond a tanár, azt vagy írja épp a táblára, vagy előre kiosztott jegyzetről olvasható. Amikor szóviccet mond közben, az néha zavaró :) . A beilleszkedést segítik első 1-másfél hétben első évben, azután a collegeból(az egyetem kb. 30-40 collegeból áll) szinte mindenkit megismer az ember arc+név szintjén és utána is az ún. Junior Combination Roomba ha egy este lemegy az ember akár egyedül is, talál társaságot. Tehát beilleszkedni nem nehéz, ha az ember nem fordul önmagába(ez nem egy magyarnál előfordult) és elretten az ismerkedéstől.

A társasági életben azért vannak nyelvi problémák, amikor egyszerre többen beszélnek a különböző akcentusokkal, az nehéz tud lenni egy ideig. Előfordul olyan, aki többedéves és még mindig problémája van a nyelvvel, szóval ez valós probléma tud lenni, ezért sem szabad az elején begubózni, hanem menni kell társaságba.

Én minden szünetre hazajövök, tehát itthon vagyok kb. dec 10-jan20, márc 20- ápr 20, nyári szünet jún 20-okt 5.

A tandíj 9000 font/év. Erre diákhitelt szoktak felvenni az emberek az angol államtól, amit akkor kell visszafizetni, ha a jövedelem elér egy bizonyos összeget, amikor a visszafizetés nem megterhelő már. Ezt a 9000-et lehet 3000-re csökkenteni első évben bizonyos feltételek mellett.

A megélhetésre matekszakon évente 3500 fontot kapunk(mármint akinek a családja nem olyan gazdag, hogy ez a 3500 aprópénz). Az éves szállás nagyjából 2500-3500(lehet olcsóbb és drágább szobát igényelni a collegetól). Ezen felül nagyjából 1000 font az évi étkezés, ha a college menzáján eszik az ember. Ehhez jön a szórakozás, utazás. Összesen 6000 fontból kilehet jönni, ha nem él nagyvonalúan az ember, de akár kevesebből is. A 3500 fonton túl nem jár alapvető ösztöndíj. Bizonyos college-ok adnak ösztöndíjakat(Trinity évente 3 embernek e térségből ad egy kb 6000 fontos ösztöndíjat évente, Gonville and Caius kifejezetten egy magyarnak ad), és például az én college-omban váratlan gazdasági nehézség esetén évharmadonként lehet igényelni 1000 fontot.

Tehát össze lehet hozni azt a 6000-et 0 otthoni támogatással, de ahhoz vagy extra teljesítmény kell, vagy direkt olyan college-ba menni, ahol kap az ember.

A tanulmányi eredményért ezekhez képest jelképes pénzt kap az ember, a Class 1-ért egyszeri 200 font check és 75 font könyvutalvány jár.

A tanulás mellett amúgy sport/zenére tud időt szakítani az ember, és a college-oknak általában van foci, tenisz, squashpályájuk, (baseball, kosrálabda is, pingpongterem is valahol van) amiket ingyenesen lehet használni, egy kisebb zeneterem is van. A college-oknak van általában chapeljük, ahol vannak szertartások és hangversenyek is.

Ha valakinek valami problémája van, van lehetősége megbeszélni az ún. tutorával és a dean-nel. Ők tanácsot adhatnak, és gazdasági nehézség esetén a tutorhoz kell fordulni. A különbség kettejük között még az, hogy a dean nem adja tovább senkinek a beszélgetés tartamát, de a tutor az ún. (DoS)Director of Studiesnak elmondhatja, ha célszerűnek találja. A DoS felel a collegeban egy bizonyos tantárgyért, ad extra órákat és nézi mindenki rendben fejlődik-e.

Most nagyjából ennyi jut eszembe, ha van még kérdés, szívesen válaszolok.

Előzmény: [13] Kós Géza, 2013-10-01 09:39:21
[13] Kós Géza2013-10-01 09:39:21

Szia Marci,

Köszi hogy ezeket leírtad.

Engem a dolognak a közvetlen oktatáson kívüli része is érdekelne. Mennyire sikerült beilleszkedni, vannak-e nyelvi nehézségek, milyen gyakran jártok haza, mennyi a tandíj, miből fizeted ki és így tovább.

Szóval, aki a külföldi tanuláson gondolkodik, mire készüljön fel.

Előzmény: [6] m2mm, 2013-09-26 19:41:17
[12] Róbert Gida2013-09-30 22:25:39

" A magyar diákok eddig 74 aranyat, 138 ezüstöt és 70 bronzot értek el a nemzetközi matematikai diákolimpiákon. Így Kína, az USA és Oroszország után a negyedikek vagyunk."

77 aranynál tartunk, ezüstök, bronzok száma is rossz. Továbbá szerintem jelentősen vissza fogunk esni, óriási előny, hogy egy kivételével az összes olimpián ott voltunk, amikor még 20 ország sem indult. Csak összehasonlításul 1994-ben még másodikok voltunk az aranyakban, a már akkor nem létező Szovjetunió vezetett, de az érmék számában, vagy az összegyüjtőtt pontok számában is elsők voltunk. De mondjuk Szovjetuniót 3 éve behoztuk, 77 aranyat gyűjtöttek ők is.

Előzmény: [8] Hoborg, 2013-09-28 11:16:01
[11] m2mm2013-09-29 12:32:34

Cambridge gyakorlatilag nem indul IMC-n, nincs se válogató, se felhívás. Ennek oka lehet az, hogy az alapszak három évfolyamának kb. 700 diákjából legalább 50 esélyesnek mondhatná magát(azaz legalább 50-nek lenne igen reális esélye bekerülni a csapatba) és egy effektív válogatási procedúra túl sokat venne el az emberek(a tanárok és diákok) idejéből az effektív munka helyett.

Magánköltséggel mehet bárki(bár a 3 év alatt egyszer igénybe vehető támogatás ilyen célra), de az koránt sem biztos, hogy a Cambridge-i top.

Előzmény: [7] vogel, 2013-09-27 21:43:33
[10] koma2013-09-28 18:52:49

és főleg annak a fényében érdekes, hogy az átlagembernek fogalma sincsen itthon, hogy milyen szenzációs eredmények születtek pl. az utóbbi két évben a fizika olimpiákon...(bezzeg az állatkert új majomkölykei mekkora hírértéket hordoznak, bravo állambácsi)

[9] vogel2013-09-28 12:26:31

Azt, hogy átlagban magasabban vannak, azt nem vonom kétségbe. De kiugró csúcsoknak attól még lennie kellene. Főleg, hogy a világból mindenhonnan mennek ezekre az egyetemekre diákok.

A matekhoz nem kell túl sok műszer. ;)

Előzmény: [8] Hoborg, 2013-09-28 11:16:01
[8] Hoborg2013-09-28 11:16:01

A múltkor olvastam egy cikket Indexen ezzel kapcsolatban (mondjuk az nem egyetemi oktatásra volt), abban ez állt: "A 2000-ben indult nemzetközi tanulói teljesítménymérések (PISA) alapján a finn a világ egyik legeredményesebb oktatási rendszere, és Európán belül egyetlen olyan másik ország sincs, amelynek tanulói magasabb szinten teljesítenének. Hasonlítsuk össze egy kicsit ezt a mi eredményeinkkel. A magyar diákok eddig 74 aranyat, 138 ezüstöt és 70 bronzot értek el a nemzetközi matematikai diákolimpiákon. Így Kína, az USA és Oroszország után a negyedikek vagyunk. A finneknek mindössze 1 aranya van, 5 ezüstje és 47 bronzérme., idézte a számokat a könyvbemutatón Kiss János Tamás, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó vezérigazgatója. A nemzetközi felméréseken viszont problémamegoldásban, matematikai gondolkodásban a finn diákok 40 százaléka teljesíti a legmagasabb szintet, nálunk viszont ez az arány csak 30 százalék körül van." (A teljes cikk itt) Ha már az alap- és középfokú oktatásban is inkább ez a domináns (nem kiugró csúcsok, hanem az egész alap magasabban), el tudom képzelni, hogy a felsőoktatásban is hasonló tendencia érvényesül. Nekem vegyész, csillagász ismerősöm tanul kinn, illetve mérnökök is voltak; az itthoni elmélettel összehasonlítva többnyire könnyebbnek tűnt az, amit tanulnak, viszont pl. műszerezettségben, laborfelszerelésben nem veheti fel egyik hazai egyetem sem a versenyt velük.

Előzmény: [7] vogel, 2013-09-27 21:43:33
[7] vogel2013-09-27 21:43:33

Az IMC-n valahogy nem szerepelnek annyira fényesen ezek a nagy nyugati egyetemek. Van erre valami magyarázat?

[6] m2mm2013-09-26 19:41:17

Arra a kérdésre, jobb-e Cambridge, nem válaszolnék: igény szerint személyre szabottan változhat a válasz. Aki alapszakon kombinatorika példákat oldana, annak biztosan nem(de mesterszakon vannak órák, melyeket "meglepő" módon általában magyar származású professzorok tartanak :) ).

Cambridge-ben első évtől kezdve elméleti és alkalmazott matektárgyak mellett fizika is jelen van. A tanév harmadokra van osztva, első két harmadban csak órák, harmadiknak első felében órák, második felében vizsgák vannak.

A vizsgarendszer eléggé eltér a magyartól, csak írásbeli vizsgák vannak, és egy vizsgán több témakörből kell vegyesen feladatokat oldani. Ez elsőévben úgy néz ki, hogy 4 vizsga van év végén(közben nincs), mindegyik vizsgán 2-2 tárgyból 2-2 rövid és 4-4 hosszú példa, amelyek közül az összes rövidet és az 5 legjobb hosszú példát számítják be az adott vizsgán, és az összes vizsga összpontszáma alapján sorolják be az embert egy kategóriába, tehát effektíve 1 jegyet kapunk. A top 30

Másodévtől egy-egy vizsgalapon több témakörből vannak feladatok, és úgy is lehet maximális pontszámot szerezni, ha néhány tárgyat egy az egybe kihagyunk(mint az első évben is lehet 3-at egyikből, 2-t másikból, azaz nem kell ott se mindent), tehát akit a fizika elrettentene: az kihagyható másodévtől hátrány nélkül, elsőben pedig mindösszesen 1 fizika van.

Az elméleti és alkalmazott matek első évben kb. fele-fele vannak megosztva. Az elméleti tárgyak Csoportok(1.), Számok,halmazok(1.), Vektorok és mátrixok(1.), Analízis(2.), az alkalmazottak Diff. egyenletek(1.), Vektor Kalkulus(1), Valszám(1.), és a fizika Dinamika és Relativitás(2.), zárójelben azt írtam, hanyadik harmadban van az adott óra. A harmadik harmadban olyan órák vannak, amikre másodévben is be lehet járni, és másodévben vizsgázunk belőlük, most ezeket hagyjuk.

Látható, hogy diffegyenleteket analízis előtt veszünk. Az angol oktatási rendszerben még gimnáziumban elkezdik ezt az alkalmazott részt és nem látjuk be precízen amiket felhasználunk, de valahogy úgy, hogy érezze az ember, hogy igaz :) És nem törődünk nagyon a részletekkel, pl. annyit mondunk bizonyítás nélkül, hogy a másodrendű parciális deriváltak szimmetrikusak és nem vizsgálunk értelmezési tartományt se feltétlen.

És a diffegyenleteket felhasználjuk vektor kalkulusban(grad, div, curl, Stokes-tétel), amit dinamikában. Később pedig belátjuk tisztán is a tételeket, de így hamarabb használjuk őket.

Hasonló, hogy valszámból nem veszünk mértékelméletet, akit érdekel az be tud járni mértékelméletre harmadévben. Tehát első évben látunk példákat mit hogyan lehet gyakorlatban/alkalmazottan használni(diff.egyenleteket használtuk modellezéshez már pl.), és ha valakit érdekel, az alapjait később megtanulhatja.

Látható az is, hogy elég kevés óra van. Első évben cél az, hogy az alapokat kb. készség szintjén tudják az emberek, így ezt a 8 órát próbálják bevasalni, de meg van oldva, hogy aki készen van az anyaggal, folytathassa. Például a második algebra óránk másodévben, második harmadban lenne, de olyan időpontra rakják be, hogy ne üssön elsőéves órát, így elsőévben be tud járni az ember rá(Csoportok, gyúrúk, modulusok), és a fél évfolyam bejárt rá. A harmadik algebraóra(Galois) 3. év első harmadban lenne, de hasonlóan be tudunk járni másodév első harmadában, ha jól állunk. Tehát meg van oldva az átmenet különböző évfolyamok órái között.

Első évben minden nap 2 előadás van, azaz 120 perc, kivéve vasárnap, az szabad. Emellett heti 2 supervison, ahol 1,2, vagy 3 diákkal egy órára leül egy prof/dr/fellow és átbeszéljük a hétre feladott feladatokat, problémákat velük kapcsolatban, meg miért jó ez és mire való etc. Tehát nem tud lemaradni az ember az anyagban, hiába nincsenek vizsgák, mert kiszúrják és ejnye-bejnyézhetnek.

A feladatok. Kétféle feladatsor van, egy amit az előadó osztogat(kb. 1 feladatsor/6 előadás) és vannak a vizsgapéldák. Az előadó osztotta feladatsorok arra jók, hogy beleszokjon az ember a témába, és az utolsó példák között vannak eléggé meggondolkodtató példák is. A vizsgapéldák pedig arra mennek, hogy az elméletét tudja-e az ember az anyagnak, azok felépített kérdések(tehát az előző részfeladatot kell mindig felhasználni).

Előzmény: [3] Kós Géza, 2013-09-17 22:02:44
[5] Maga Péter2013-09-18 14:50:52

Te hogy látod ezt, Géza?

Előzmény: [1] Kós Géza, 2013-09-17 16:36:16
[4] Maga Péter2013-09-18 07:35:51

Jaaa... az év eleje alatt a tanév elejét értettem, aztán törtem a fejem, miről maradtam le.:)

Előzmény: [3] Kós Géza, 2013-09-17 22:02:44
[3] Kós Géza2013-09-17 22:02:44

A sokkal a 2012 január végi mókára akartam utalni, amikor az éppen egyetemre jelentkezni készülőket megbíztatták az új felvételi keretszámokkal. Ld. pl. itt.

De most kivételesen nem kormányt akarok gyalázni, hanem arra vagyok kíváncsi, hogy mit láttak azok, akik idén meg tavaly meg azelőtt külföldre mentek tanulni. Tényleg jobb-e a mostanában népszerű Cambridge mint az ELTE, melyik amerikai egyetemre érdemes jelentkezni és hogyan, aki külföldre megy, az mire készüljön fel stb.

Előzmény: [2] Maga Péter, 2013-09-17 21:14:12
[2] Maga Péter2013-09-17 21:14:12

A 'tavaly év eleji sokk' mit jelent?

Előzmény: [1] Kós Géza, 2013-09-17 16:36:16
[1] Kós Géza2013-09-17 16:36:16

A tavaly év eleji sokk óta különösen forró ez a kérdés.

Érdemes-e elmenni külföldre tanulni? Hova? Mikor? Msc után, Bsc után, vagy rögtön érettségi után?

  Regisztráció    Játékszabályok    Technikai információ    Témák    Közlemények  

Támogatóink:   Ericsson   Google   Szerencsejáték Zrt.   Emberi Erőforrások Minisztériuma   Emberi Erőforrás Támogatáskezelő   Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet   ELTE   Nemzeti Tehetség Program   Nemzeti
Kulturális Alap