|
[1179] Gábor1905 | 2009-03-11 22:54:12 |
Üdv. A következő kérdésre szeretnék választ kapni: Van-e olyan konvex 5, vagy attól többszög, aminek több mint 4 belső szöge 120°, vagy attól kisebb. Minden ötlet nagyon érdekel! Előre is köszönöm.
|
|
|
[1177] SmallPotato | 2009-03-11 01:09:43 |
Hogy a pontok mennyire pontosan vannak egy körvonalon, az - szerintem - gyakorlatilag mindegy. Ami nem mindegy: hogy egy síkban vannak-e. Ha nincsenek, akkor regressziós síkot kell keresni. (Ellenkező esetben nyilván bármelyik 3 pont kifeszíti a keresett síkot.) Regressziós sík megtalálására az irodalomban (pl. itt) találsz több megközelítést is (kiemelés tőlem):
"... egy, a megadott pontokhoz leginkább simuló általános kiegyenlítő sík egyenletét határozza meg, úgy, hogy a pontok és a sík közötti z irányú távolságok négyzetösszegét minimalizálja ..."
vagy
"... a megadott pontokhoz legjobban simuló kiegyenlítő sík egyenletét számítja ki úgy, hogy a pontok és a sík közötti merőleges távolságok négyzetösszegét minimalizálja ..."
Amit még találtam hirtelen: A regressziószámítás gyakorlati kérdései
Ha a regressziós egyenes megkeresésének módját ismered (így van vajon?), nem sok gondod lesz a síkkal sem.
|
Előzmény: [1176] david20, 2009-03-10 13:12:11 |
|
[1176] david20 | 2009-03-10 13:12:11 |
Üdvözlök Mindenkit!
Egy kis segítségre lenne szükségem.
Adott egy térbeli koordináta rendszer, és 600 pont (X,Y,X), amik megközelítőleg (nem pontosan) egy kör körvonalán helyezkednek el. A kör síkja nem párhuzamos az XY síkkal.
A pontok a koordináta rendszerben való ábrázolása a képen látható.
Hogyan lehetne ezekre a pontokra egy síkot illeszteni?
Minden segítséget nagyon szépen köszönök.
David20
david20x@gmail.com
|
|
|
|
|
[1173] BohnerGéza | 2009-02-16 20:08:53 |
144. feladat: Adott háromszög esetén határozzuk meg azon pontok halmazát, melyeknek a három oldalegyenesre eső merőleges vetülete az eredetihez hasonló háromszöget határoz meg.
|
|
[1172] BohnerGéza | 2009-02-05 23:48:17 |
HoA szép megoldása - az (1) tétel ismerete - után már könnyebb a következő feladat!
143/2. feladat: Bizonyítandó, hogy egy nem derékszögű háromszögnek és a magasságpontja oldalfelezőpontokra vonatkozó tükörképei által kapott háromszögnek ugyanazon ponthoz tartozó Simson-egyenese merőleges egymásra!
|
Előzmény: [1170] HoA, 2009-02-05 20:03:36 |
|
|
[1170] HoA | 2009-02-05 20:03:36 |
Azért nem várok egy hetet, mert az alábbi megoldás nem csak a középiskolai anyagra támaszkodik, kihasználja a Simson egyenesnek azt a tulajdonságát, hogy
a körülírt kör két , P és Q pontjához tartozó Simson egyenes szöge megegyezik a körülírt kör PQ ívéhez tartozó középponti szög felével. (1)
Ennek alapján elég az állítást a körülírt kör tetszőleges P pontjára belátni, hiszen P-t bármely más pontba mozgatva a két vizsgált háromszögre vonatkozó Simson egyenes ugyanazzal a szöggel fordul el, tehát megtartják merőlegességüket. Legyen az ABC háromszög magasságpontja M, az AM, BM, CM magasságoknak a körülírt körrel alkotott másik metszéspontjuk rendre D,E,F. ACF és EBA szögek egyenlőek, mert egy szögű derékszögű háromszög harmadik szögei. Ezért az AE és AF ívek egyenlőek, és a hozzájuk tartozó EDA és ADF kerületi szögek is. Legyen P = A. Ekkor az ABC háromszögre vonatkozó Simson egyenes az AD magasságvonal. A-ból ED-re és FD-re bocsátott merőleges talppontja G és H. ADG és ADH egybevágó derékszögű háromszögek, G és H egymás tükörképei AD-re, ezért GH, az A pont EFG háromszögre vonatkozó Simson egyenese merőleges AD-re.
Talán tud valaki közvetlen, az (1) tételt nem felhasználó megoldást.
|
|
Előzmény: [1169] BohnerGéza, 2009-02-04 14:46:10 |
|
[1169] BohnerGéza | 2009-02-04 14:46:10 |
143. feladat: Bizonyítandó, hogy egy nem derékszögű háromszögnek és a magasságpontja oldalakra vonatkozó tükörképei által kapott háromszögnek ugyanazon ponthoz tartozó Simson-egyenese merőleges egymásra!
|
|
|
|
[1166] edu | 2009-01-23 09:22:12 |
Hi! A csak körzővel való szerkesztésekről keresek irodalmat. Különös tekintettel érdekelne egy adott kör középpontjának megszerkesztése (csak körzővel),ill. ennek bizonyítása (ha lehet elemi úton).A segítséget előre is köszönöm.
|
|
|
[1164] HoA | 2009-01-14 17:47:33 |
Vagy ugyanez másként: CD szakasz D végpontjában vegyük fel a CD-hez alfa/2 szögben hajló e egyenest. Ezt C középpontú a sugarú körívvel metszve kapjuk B-t. A diszkusszió így talán egyszerűbb: A megadott adatok között milyen összefüggés áll fenn, ha 0, 1 ill. 2 megoldást kapunk?
|
Előzmény: [1162] jenei.attila, 2009-01-11 13:38:36 |
|
|
[1162] jenei.attila | 2009-01-11 13:38:36 |
b-t hosszabítsd meg A csúcson túl c-vel. Az így kapott végpontot jelöld D-vel, vagyis a CD szakasz hossza b+c lesz. Tekintsd a DBA egyenlő szárú háromszöget, amelynek A csúcsba futó szárai c hosszúságúak, a DB alapon fekvő szögei pedig alfa/2 nagyságúak, mivel az A-nál lévő külső szög alfa nagyságú, ami az ABC keresett háromszögünk A-nál lévő adott szöge. A szerkesztés menete: megszerkeszted az a, b+c oldalakkal bíró, alfa/2 nagyságú a-val szemközti szögű háromszöget (a fölé alfa/2 látószögkörív, amit a egyik végpontjából b+c-vel elmetszel; de gondolom ezt nem kell magyarázni). Megkapod, a már említett D pontot. felveszed B-ben a DBA alfa/2 nagyságú szöget. Ahol a szögszár elmetszi a CD szakszat, az lesz az A csúcs. Remélem érthető volt.
|
Előzmény: [1161] nedijan, 2009-01-11 10:47:13 |
|
[1161] nedijan | 2009-01-11 10:47:13 |
Sziasztok!
Lenne egy egyszerű geometriai szerkeztésem, de sehogy nem jövök rá a megoldásra. Adott b+c, a és az a-val szemközti szög. Megszerkezthető-e a háromszög, ha igen adja meg a szerkesztés menetét! Ebben kérem a segítségeteket. Előre is köszönöm.
Jani
|
|
|
|
[1158] HoA | 2008-12-06 20:33:36 |
A paraméteres alakot talán úgy a legegyszerűbb felhasználni, hogy AQ és PQ merőlegességét írjuk fel. t-vel paraméterezve AQ = Q - A = ( 4t ; -2t; -3t ) PQ = Q - P = Q - A + A - P = ( Q - A ) - u = ( 4t -6 ; -2t + 4; -3t + 1) . A kettő szorzata 0. 4t ( 4t - 6 ) + 2t ( 2t - 4 ) + 3t ( 3t - 1 ) = 16t2-24t+4t2-8t+9t2-3t=29t2-35t=0 . t-vel oszthatunk - a 0 hosszúságú AA vektor bármire merőleges - , t = 35 / 29 , ami az előző levezetés számszerű eredményét adja.
|
Előzmény: [1156] BohnerGéza, 2008-12-06 17:47:56 |
|
[1157] HoA | 2008-12-06 19:00:36 |
Ne ijesszük el farkasb-t, nem kell ide szélsőérték-számítás. Az X pont az AB szakaszt az AP szakasz és a PB szakasz AB-re eső vetületeinek arányában osztja. Legyen Ekkor . X = A + m ( B - A ) = m B + ( 1 - m ) A , ahol m és ( 1 - m) aránya az u és a v - u vektor v -re vonatkozó vetületeinek aránya. Innen
Számadatainkkal u = ( 6;-4;-1 ), v = ( 4;-2;-3 ), v-u = ( -2; 2; -2), uv = 35, (v-u)v = -6, v v = 29.
. vegyük észre, hogy az együtthatók összege 1, tehát X valóban az AB egyenes pontja és m > 1, így az ábrával ellentétben X az AB szakasz B-n túli meghosszabbítására esik.
|
|
Előzmény: [1154] farkasb, 2008-12-05 16:47:37 |
|
|