Fórum: Matematika és Nyelvészet

Sirpi előző feladványához hasonlít, szintén van egy kakukktojás és aki sejt valamit, mondjon még szavakat:

kuvik, huny, pincsi, wok, suhan, bocs

Semmi ötlet? Jó szavak még: csonk, finn.

Furcsállom, hogy az A.538. feladat koplanáris egyeneseket említ komplanárisok helyett.

A régebbi magyar szakirodalomban (és előadásokon) csak és kizárólag a komplanáris kifejezést használták az egyazon síkban levő pontokra, egyenesekre. Ma is ezt tartanám helyesnek.

Talán átalakulóban van a mai szóhasználat? Hogyan látjátok? Mi a véleményetek erről?

Ezek szerint hónapok óta nem tudjuk a választ. Szabad a gazda!

Véleményem szerint a jelenség az alábbi cím alá sorolható: "Az angol nyelv káros hatása a magyar nyelv idegen eredetű szavaira" .

Manapság sokan, talán részben az általános - nem is beszélve a latinos - műveltség hiánya miatt az angolban (is) meglévő, klasszikus eredtű szavak magyar "változatát" az angolból próbálják átírni, sokszor, mint ebben a példában is, felülírva egy régen meghonosodott, jól bevált szót.

Nemrég találkoztam egy hasonló példával: authentikus az autentikus helyett. Ha így haladunk, nemsokára a matematikát ismét mathematikának fogjuk írni, mint 150 évvel ezelőtt ( A k azért marad, lásd "coplanar" -> koplanáris :-) )

Azért én előbb szeretnék példát látni erre a “komplanáris” szóra. Nem emlékszem, hogy olvastam volna, de lehet, hogy csak átsiklottam fölötte. Benne van valahol például a Reiman vagy Hajós könyvben? Hol?

Ahá, most meg is találtam, pedig tegnap hiába kerestem. A Reiman, A geometria és határterületei 1986-os kiadásában a 31. oldalon (2.4. szakasz) írja:

A vektorok egy halmazát egysíkú (komplanáris) vektorok halmazának nevezzük, ha van olyan sík, amellyel a halmaz minden vektora párhuzamos.

Azért kíváncsi lennék, hogy a Hajós könyv mit használ, de az nincs meg nekem otthon, úgyhogy most nem tudom ellenőrizni.

„Komplanarität oder Koplanarität” http://de.wikipedia.org/wiki/Komplanarität

Pár napja megnéztem. Hajós György: Bevezetés a geometriába c. könyvében is komplanáris szerepel, s ez a helyzet Reiman: Matematika c. művével is.

A BME-n - ahol Reiman sokáig tanított - néhány évtizede még a komplanáris volt az elfogadott. Azt nem tudom, hogy - ott és más egyetemeken - ma mi a helyzet.

(:-))

Eszembe jutott egy hasonló: korrupt, illetve azzá tesz: a korrupttál helyett korrumpál. Szerintem csak azért alakult át, hogy könnyebb legyen kimondani.

A korrumpál és korrupt szavakról a Magyar Etimológiai Nagyszótár ezt írja:

És persze itt van a kollineáris is, egy újabb módosult "ko"-előtagos.

Üdv! A pécsi Megyeháza homlokzatán a következő felirat áll: MDCCCLXLVIII, mely az épület 1898-as elkészültét volt hivatott jelezni. Az LXL mióta jelent 90-et, nem úgy írjuk, hogy XC? A 9-t sem úgy írjuk, hogy VIV, hanem IX. Tévedett valaki, vagy így is helyes? Szerintem nem helyes és érdekes, hogy nem zavar egy megyényi embert.

A kollineáris példája jól mutatja, hogy egy gyakran használt idegen eredetű szó tartósan megőrzi régi, meghonosodott alakját, írásmódját; míg a jóval ritkábban előforduló komplanáris már nem olyan ellenálló a nyelvi bacikkal/bakikkal :) szemben.

Részlet egy anyuka (A) és a kisgyermeke (K) közötti beszélgetésből egy buszon:

(A) -- Na ezt tudod, hogy milyen szám? (Mutatja neki a táblán, hogy "11".)

(K) -- Tizenegy.

(A) -- Jól van. És ezt is meg tudod mondani, hogy micsoda? (Rámutat a "111"-re.)

(K) -- Ez pedig a tizenkettő.

Az igaz, hogy ma nem LXL-ként írjuk a római 90-est, de akkor nem volt ennyire egységes sem az írás, sem a számábrázolás. Megértetted, hogy az a 90-es (L + XL = XC), így a felirat betöltötte a feladatát. Ez elsődlegesebb feltétel, mint a sztenderdhez való igazodás. A sztenderdizálás, helyesírás kb. 150 éve létezik központilag előírva, azelőtt nem volt ilyen. A sztenderdizálás szükségessége pedig az volt, hogy az emberek egyre messzebb történő kapcsolataik miatt kialakuló egyre nagyobb kommunikációs eltéréseik már kezdték akadályozni a zavartalan kapcsolattartást.

Tekintsd úgy, mint a pécsi Megyeháza egyedisége, különlegessége. Máris jobban hangzik, s mindez csak nézőpont kérdése. Unicum, a pozitív jel.

Természetesen mindez csak akkor működik, ha nem félreérthető, de akkor ezt az egyediséget kell hangsúlyozni! Mai feliratnál ez már valóban hiba lenne, mint ahogy baklövés volt a közlönyszerkesztők részéről a 2011. évi CXCX tv. is a 2011. évi. CC tv. helyett.

Nyelvészeti diákolimpia Magyarországon is

Itt hasonló, de erősebb feladatok vannak, mint anno a néhai (Új) Alaplap Kaleidoszkóp rovatában is volt.

Feladatsor

Üdv!

Az alábbi felkérés nem kimondottan matematika jellegű, de a téma talán mégis ehhez a topikhoz áll legközelebb. A vizsgálatomhoz minél több beérkezett adatra lenne szükségem, ezért hoztam el ide is.

Egy kis asszociációs játékról lenne szó. Nem kell megijedni, nem mélylélektani analízist szeretnék készíteni a bátor delikvensről. Inkább csak egy érdekességre rávilágítani.

A válaszokat NE ide, hanem az e-mail címemre küldjétek!(hajba.karoly@gmail.com) Segítségeteket pedig köszönöm előre is!

A feladat: Az alábbi három szóra külön-külön mindenki írjon 10-10 szót vagy nagyon rövid kifejezést, ami erről eszébe jut! 1 hónap múlva, azaz karácsony tájékán összesítem és leírom a tapasztalatokat is. Sőt név nélkül az összevont listát is elküldöm majd annak, aki kéri. S a 3 szó:

kő

iskola

kitűnő

Kellemes gondolkodást, asszociálgatást mindenkinek!

Mondj minél nagyobb halmazt olyan értelmes magyar szavakból, amik az első betűjükben eltérnek, de semmi másban nem. Például egy 10 méretű halmaz a következő:

{bél, cél, dél, fél, gél, kél, nyél, szél, tél, vél}

A legnagyobb, amit én ismerek, 12 szóból áll. Ezt még nem lőném le, de annyit segítek, hogy Romhányi felhasznált közülük ötöt egy híres rímben.

van 13 is

Azt a 12-t bővítenéd, amit én sugalltam, vagy egészen mást?

Erre nem tudok helyesen válaszolni, mert nem ugrott be semmilyen Romhányi vers a szavakról. Viszont találtam a gugliban egy Weöres Sándor verset :-)

13-st én is találtam, de van-e 14-es ?

Most már én is tudok 13 méretű halmazt.

Viszont arra gondoltam, ebből a játékból lehetne fejtörőt csinálni.

A következőkben megadok egy betűkből álló halmazt, ehhez keressetek olyan szóhalmazt, ami ezekkel a betűkkel kezdődik, és csak a kezdőbetűben tér el. Például ha a feladvány {g,m,n,r} lenne, akkor egy lehetséges megoldás a {géz, méz, néz, réz}.

(1) {a, f, j}

(2) {i, t}

(3) {h, ny, t}

(4) {b, f, h, S, t, Zs}

Most csavarjunk egy kicsit a feladaton. A következő feladatokhoz megint szavakból álló halmazt kell keresni, de van még egy megkötés. Az (5–13) feladatokra adott halmazokból rendre ki lehessen választani egy-egy szót úgy, hogy ezek egy ismert vers részletévé álljanak össze.

(5) {f, j}

(6) {d, l, r}

(7) {a, ő}

(8) {k, l}

(9) {b, k}

(10) {f, r}

(11) {e, é, ü}

(12) {a, ő}

(13) {H}

Főleg az első kettő tűnik nehéznek. Magánhangzó és mássalhangzó is van a kezdőbetűk között. Mi lehet a második betű? Az elsőben mássalhangzó és akkor j+mássalhangzó kezdetű szó kell, vagy magánhangzó és akkor a+magánhangzó kezdetű.

szerintem magánhangzót keress.

Elnézést kérek, de valaki el kell kezdje a megoldásokkal is például (1) {autó, futó, jutó}. Egy kérdés: különbséget kell tenni a kis és nagy betűk között ?

Legyen. Tanultam egy új szót: licsi ( gyümölcs ). A vers:

fut robog a kicsi ...

Szerintem nem kell különbséget tenni, csak azért adtam nagybetűket a feladványban, hogy egyértelmű legyen, nem csak közszavakat kell keresni.

A megoldások helyesek, tehát maradnak még a (2, 3, 4) rejtvények.

Nekem (1) -re aura, fura, jura ( földtörténet ) (3) -ra húzok, nyúzok, túzok :-(

ion,ton

hál,nyál,tál

búr,fúr,húr,Súr (helység és magyar vezér),túr,zsúr

Ha már a magyar vezéreknél tartunk: bolt, folt, holt, Solt, tolt, Zsolt

Jó a

here,nyere ( régies ), tere is, de legjobban a hű, nyű, tű

tetszik.

Ez ügyes. Látom, nem egyértelmű a rejtvény, amit feladtam.

A (3) feladatnál én a következőre gondoltam: {hárs, nyárs, társ}. A (2)-re egy olyan megoldásom van, amiben a második betű mássalhangzó, ellentétben az (1)-essel. Később megmondom, ha addig ki nem találjátok.

Akkor már lelövöm a Romhányi rímet is, mert esetleg nem könnyű megtalálni.

Romhányi József: Varjúnóta

Egy varjú nótát írt a dalosversenyre.

Rezgett faháncs-bogáncs, amikor elzengte:

  – Elszáll a nyár, kár!

  Lucskos ősz vár már.

  Ha túl nagy a sár,

  felszállok a fár.

Nem okozott bajt a sor végén az űr,

ezt a dalt hozta ki győztesnek a zsűr.

Az ehhez tartozó 13 szavas példa pedig: {bár, cár, gyár, jár, kár, már, nyár, pár, sár, szár, tár, vár, zár}

irón,trón

Ezek szerint valami újat tanulok, nem tudom mi a "ton" a magyar nyelvben, csak a "tonhal"-ról hallottam ...

Igen, erre gondoltam.

Igen, egy kicsit kétséges, én is tonhalra gondoltam.

Tudok még: {háj, nyáj, táj}, {húzok, nyúzok, túzok}.

Egy hozzászóló kritizálja a másik hozzászólót:

"viszont az hogy rendesen nem tudsz írni az már elég nagy baj. És nekem ne mond hogy azért mert így könnyebb vagy gyorsabb. Lásd én 15 évesen normálisan tudok írni."

Sziasztok!

Tud nekem valaki arra magyarázatot adni, hogy a matematika feladatok többségében, ahol szerepel az &tex;\displaystyle n&xet; és a &tex;\displaystyle k&xet; betű is, mint változó, miért mindig az &tex;\displaystyle n&xet;-et írják előrébb?

Kissé fura, mert az ABC-ben hátrébb van, mint a &tex;\displaystyle k&xet; mégis mindig úgy látom, hogy "Legyenek &tex;\displaystyle n,k&xet; pozitív egészek. BBh.."

Továbbá &tex;\displaystyle \binom{n}{k}&xet;. Itt is az &tex;\displaystyle n&xet; van felül, és mindig úgy mondják, hogy pld. "Az &tex;\displaystyle n&xet; dolog &tex;\displaystyle k&xet;-tagú ismétléses kombinációja. Érdekes, hogy az &tex;\displaystyle a,b,c&xet; és &tex;\displaystyle x,y,z&xet; valamint &tex;\displaystyle p,q,r,s&xet; sőt &tex;\displaystyle u,v&xet; betűk esetén nem találkoztam hasonló dolgokkal.

Ez csak így a minap felmerült bennem, ha valaki tud valamit mondani, azt megköszönöm. :)

Szerintem elsősorban megszokás kérdése, mindenhol úgy tanítják. A kialakulásához pedig logikus magyarázat lehet az, hogy elsősorban az &tex;\displaystyle n&xet;-et jelölték, mint természetes (natural) szám, és utána a kényelmes &tex;\displaystyle k&xet; karaktert választották, ha kellett másik.

Még érdekes lehet kutatni azt, hogy a betűk alakja, illetve a hozzájuk társított jelentéstartam (pl. &tex;\displaystyle \alpha&xet; az "elsőt", &tex;\displaystyle \omega&xet; az "utolsót" jelölheti), a velük kezdődő szavak (a "valami" mennyiséget mégsem &tex;\displaystyle v&xet;, hanem &tex;\displaystyle x&xet; jelöli) mennyiben befolyásolják a jelölések megválasztását, hogy ez mennyire örökölt szokás, és hogy egymással és a matematikával nem érintkező emberek sajátosan kitalált jelölései mennyire térnének el egymástól.