[456] Meerkat | 2011-02-17 22:18:40 |
Sirpi előző feladványához hasonlít, szintén van egy kakukktojás és aki sejt valamit, mondjon még szavakat:
kuvik, huny, pincsi, wok, suhan, bocs
|
|
|
[458] Cogito | 2011-07-01 23:05:34 |
Furcsállom, hogy az A.538. feladat koplanáris egyeneseket említ komplanárisok helyett.
A régebbi magyar szakirodalomban (és előadásokon) csak és kizárólag a komplanáris kifejezést használták az egyazon síkban levő pontokra, egyenesekre. Ma is ezt tartanám helyesnek.
Talán átalakulóban van a mai szóhasználat? Hogyan látjátok? Mi a véleményetek erről?
|
|
|
[460] HoA | 2011-07-03 16:07:57 |
Véleményem szerint a jelenség az alábbi cím alá sorolható: "Az angol nyelv káros hatása a magyar nyelv idegen eredetű szavaira" .
Manapság sokan, talán részben az általános - nem is beszélve a latinos - műveltség hiánya miatt az angolban (is) meglévő, klasszikus eredtű szavak magyar "változatát" az angolból próbálják átírni, sokszor, mint ebben a példában is, felülírva egy régen meghonosodott, jól bevált szót.
Nemrég találkoztam egy hasonló példával: authentikus az autentikus helyett. Ha így haladunk, nemsokára a matematikát ismét mathematikának fogjuk írni, mint 150 évvel ezelőtt ( A k azért marad, lásd "coplanar" -> koplanáris :-) )
|
Előzmény: [458] Cogito, 2011-07-01 23:05:34 |
|
[461] jonas | 2011-07-04 09:08:20 |
Azért én előbb szeretnék példát látni erre a “komplanáris” szóra. Nem emlékszem, hogy olvastam volna, de lehet, hogy csak átsiklottam fölötte. Benne van valahol például a Reiman vagy Hajós könyvben? Hol?
|
Előzmény: [460] HoA, 2011-07-03 16:07:57 |
|
[462] jonas | 2011-07-04 09:11:36 |
Ahá, most meg is találtam, pedig tegnap hiába kerestem. A Reiman, A geometria és határterületei 1986-os kiadásában a 31. oldalon (2.4. szakasz) írja:
A vektorok egy halmazát egysíkú (komplanáris) vektorok halmazának nevezzük, ha van olyan sík, amellyel a halmaz minden vektora párhuzamos.
Azért kíváncsi lennék, hogy a Hajós könyv mit használ, de az nincs meg nekem otthon, úgyhogy most nem tudom ellenőrizni.
|
Előzmény: [461] jonas, 2011-07-04 09:08:20 |
|
|
[464] Cogito | 2011-07-04 10:27:27 |
Pár napja megnéztem. Hajós György: Bevezetés a geometriába c. könyvében is komplanáris szerepel, s ez a helyzet Reiman: Matematika c. művével is.
A BME-n - ahol Reiman sokáig tanított - néhány évtizede még a komplanáris volt az elfogadott. Azt nem tudom, hogy - ott és más egyetemeken - ma mi a helyzet.
|
Előzmény: [462] jonas, 2011-07-04 09:11:36 |
|
|
|
|
|
[469] bily71 | 2011-07-18 13:04:06 |
Üdv! A pécsi Megyeháza homlokzatán a következő felirat áll: MDCCCLXLVIII, mely az épület 1898-as elkészültét volt hivatott jelezni. Az LXL mióta jelent 90-et, nem úgy írjuk, hogy XC? A 9-t sem úgy írjuk, hogy VIV, hanem IX. Tévedett valaki, vagy így is helyes? Szerintem nem helyes és érdekes, hogy nem zavar egy megyényi embert.
|
|
[470] Cogito | 2011-07-18 13:20:37 |
A kollineáris példája jól mutatja, hogy egy gyakran használt idegen eredetű szó tartósan megőrzi régi, meghonosodott alakját, írásmódját; míg a jóval ritkábban előforduló komplanáris már nem olyan ellenálló a nyelvi bacikkal/bakikkal :) szemben.
|
Előzmény: [468] Lóczi Lajos, 2011-07-17 22:35:20 |
|
[471] Lóczi Lajos | 2012-02-13 22:20:48 |
Részlet egy anyuka (A) és a kisgyermeke (K) közötti beszélgetésből egy buszon:
(A) -- Na ezt tudod, hogy milyen szám? (Mutatja neki a táblán, hogy "11".)
(K) -- Tizenegy.
(A) -- Jól van. És ezt is meg tudod mondani, hogy micsoda? (Rámutat a "111"-re.)
(K) -- Ez pedig a tizenkettő.
|
|
[472] Hajba Károly | 2012-02-14 14:17:12 |
Az igaz, hogy ma nem LXL-ként írjuk a római 90-est, de akkor nem volt ennyire egységes sem az írás, sem a számábrázolás. Megértetted, hogy az a 90-es (L + XL = XC), így a felirat betöltötte a feladatát. Ez elsődlegesebb feltétel, mint a sztenderdhez való igazodás. A sztenderdizálás, helyesírás kb. 150 éve létezik központilag előírva, azelőtt nem volt ilyen. A sztenderdizálás szükségessége pedig az volt, hogy az emberek egyre messzebb történő kapcsolataik miatt kialakuló egyre nagyobb kommunikációs eltéréseik már kezdték akadályozni a zavartalan kapcsolattartást.
Tekintsd úgy, mint a pécsi Megyeháza egyedisége, különlegessége. Máris jobban hangzik, s mindez csak nézőpont kérdése. Unicum, a pozitív jel.
Természetesen mindez csak akkor működik, ha nem félreérthető, de akkor ezt az egyediséget kell hangsúlyozni! Mai feliratnál ez már valóban hiba lenne, mint ahogy baklövés volt a közlönyszerkesztők részéről a 2011. évi CXCX tv. is a 2011. évi. CC tv. helyett.
|
Előzmény: [469] bily71, 2011-07-18 13:04:06 |
|
|
[474] Hajba Károly | 2012-11-25 16:18:57 |
Üdv!
Az alábbi felkérés nem kimondottan matematika jellegű, de a téma talán mégis ehhez a topikhoz áll legközelebb. A vizsgálatomhoz minél több beérkezett adatra lenne szükségem, ezért hoztam el ide is.
Egy kis asszociációs játékról lenne szó. Nem kell megijedni, nem mélylélektani analízist szeretnék készíteni a bátor delikvensről. Inkább csak egy érdekességre rávilágítani.
A válaszokat NE ide, hanem az e-mail címemre küldjétek!(hajba.karoly@gmail.com) Segítségeteket pedig köszönöm előre is!
A feladat: Az alábbi három szóra külön-külön mindenki írjon 10-10 szót vagy nagyon rövid kifejezést, ami erről eszébe jut! 1 hónap múlva, azaz karácsony tájékán összesítem és leírom a tapasztalatokat is. Sőt név nélkül az összevont listát is elküldöm majd annak, aki kéri. S a 3 szó:
kő
iskola
kitűnő
Kellemes gondolkodást, asszociálgatást mindenkinek!
|
|
[475] jonas | 2013-04-23 10:16:03 |
Mondj minél nagyobb halmazt olyan értelmes magyar szavakból, amik az első betűjükben eltérnek, de semmi másban nem. Például egy 10 méretű halmaz a következő:
{bél, cél, dél, fél, gél, kél, nyél, szél, tél, vél}
A legnagyobb, amit én ismerek, 12 szóból áll. Ezt még nem lőném le, de annyit segítek, hogy Romhányi felhasznált közülük ötöt egy híres rímben.
|
|
|
|
[478] nadorp | 2013-04-24 08:31:01 |
Erre nem tudok helyesen válaszolni, mert nem ugrott be semmilyen Romhányi vers a szavakról. Viszont találtam a gugliban egy Weöres Sándor verset :-)
|
Előzmény: [477] jonas, 2013-04-23 20:01:38 |
|
|
[480] jonas | 2013-04-24 09:50:28 |
Most már én is tudok 13 méretű halmazt.
Viszont arra gondoltam, ebből a játékból lehetne fejtörőt csinálni.
A következőkben megadok egy betűkből álló halmazt, ehhez keressetek olyan szóhalmazt, ami ezekkel a betűkkel kezdődik, és csak a kezdőbetűben tér el. Például ha a feladvány {g,m,n,r} lenne, akkor egy lehetséges megoldás a {géz, méz, néz, réz}.
(1) {a, f, j}
(2) {i, t}
(3) {h, ny, t}
(4) {b, f, h, S, t, Zs}
Most csavarjunk egy kicsit a feladaton. A következő feladatokhoz megint szavakból álló halmazt kell keresni, de van még egy megkötés. Az (5–13) feladatokra adott halmazokból rendre ki lehessen választani egy-egy szót úgy, hogy ezek egy ismert vers részletévé álljanak össze.
(5) {f, j}
(6) {d, l, r}
(7) {a, ő}
(8) {k, l}
(9) {b, k}
(10) {f, r}
(11) {e, é, ü}
(12) {a, ő}
(13) {H}
|
Előzmény: [479] ibiro, 2013-04-24 08:37:11 |
|
[481] HoA | 2013-04-24 13:29:38 |
Főleg az első kettő tűnik nehéznek. Magánhangzó és mássalhangzó is van a kezdőbetűk között. Mi lehet a második betű? Az elsőben mássalhangzó és akkor j+mássalhangzó kezdetű szó kell, vagy magánhangzó és akkor a+magánhangzó kezdetű.
|
Előzmény: [480] jonas, 2013-04-24 09:50:28 |
|
|
[483] ibiro | 2013-04-25 08:20:06 |
Elnézést kérek, de valaki el kell kezdje a megoldásokkal is például (1) {autó, futó, jutó}. Egy kérdés: különbséget kell tenni a kis és nagy betűk között ?
|
Előzmény: [480] jonas, 2013-04-24 09:50:28 |
|
|
[485] jonas | 2013-04-25 09:45:54 |
Szerintem nem kell különbséget tenni, csak azért adtam nagybetűket a feladványban, hogy egyértelmű legyen, nem csak közszavakat kell keresni.
A megoldások helyesek, tehát maradnak még a (2, 3, 4) rejtvények.
|
Előzmény: [483] ibiro, 2013-04-25 08:20:06 |
|
|
|
|
|
[490] jonas | 2013-04-25 15:43:37 |
Ez ügyes. Látom, nem egyértelmű a rejtvény, amit feladtam.
A (3) feladatnál én a következőre gondoltam: {hárs, nyárs, társ}. A (2)-re egy olyan megoldásom van, amiben a második betű mássalhangzó, ellentétben az (1)-essel. Később megmondom, ha addig ki nem találjátok.
|
Előzmény: [487] nadorp, 2013-04-25 12:45:12 |
|
[491] jonas | 2013-04-25 15:54:11 |
Akkor már lelövöm a Romhányi rímet is, mert esetleg nem könnyű megtalálni.
Romhányi József: Varjúnóta
Egy varjú nótát írt a dalosversenyre.
Rezgett faháncs-bogáncs, amikor elzengte:
– Elszáll a nyár, kár!
Lucskos ősz vár már.
Ha túl nagy a sár,
felszállok a fár.
Nem okozott bajt a sor végén az űr,
ezt a dalt hozta ki győztesnek a zsűr.
Az ehhez tartozó 13 szavas példa pedig: {bár, cár, gyár, jár, kár, már, nyár, pár, sár, szár, tár, vár, zár}
|
Előzmény: [478] nadorp, 2013-04-24 08:31:01 |
|
|
|
|
|
|
[497] Lóczi Lajos | 2013-09-07 23:56:31 |
Egy hozzászóló kritizálja a másik hozzászólót:
"viszont az hogy rendesen nem tudsz írni az már elég nagy baj. És nekem ne mond hogy azért mert így könnyebb vagy gyorsabb. Lásd én 15 évesen normálisan tudok írni."
|
|
[498] Kovács 972 Márton | 2014-12-04 15:11:07 |
Sziasztok!
Tud nekem valaki arra magyarázatot adni, hogy a matematika feladatok többségében, ahol szerepel az &tex;\displaystyle n&xet; és a &tex;\displaystyle k&xet; betű is, mint változó, miért mindig az &tex;\displaystyle n&xet;-et írják előrébb?
Kissé fura, mert az ABC-ben hátrébb van, mint a &tex;\displaystyle k&xet; mégis mindig úgy látom, hogy "Legyenek &tex;\displaystyle n,k&xet; pozitív egészek. BBh.."
Továbbá &tex;\displaystyle \binom{n}{k}&xet;. Itt is az &tex;\displaystyle n&xet; van felül, és mindig úgy mondják, hogy pld. "Az &tex;\displaystyle n&xet; dolog &tex;\displaystyle k&xet;-tagú ismétléses kombinációja. Érdekes, hogy az &tex;\displaystyle a,b,c&xet; és &tex;\displaystyle x,y,z&xet; valamint &tex;\displaystyle p,q,r,s&xet; sőt &tex;\displaystyle u,v&xet; betűk esetén nem találkoztam hasonló dolgokkal.
Ez csak így a minap felmerült bennem, ha valaki tud valamit mondani, azt megköszönöm. :)
|
|
[499] w | 2014-12-04 16:18:30 |
Szerintem elsősorban megszokás kérdése, mindenhol úgy tanítják. A kialakulásához pedig logikus magyarázat lehet az, hogy elsősorban az &tex;\displaystyle n&xet;-et jelölték, mint természetes (natural) szám, és utána a kényelmes &tex;\displaystyle k&xet; karaktert választották, ha kellett másik.
Még érdekes lehet kutatni azt, hogy a betűk alakja, illetve a hozzájuk társított jelentéstartam (pl. &tex;\displaystyle \alpha&xet; az "elsőt", &tex;\displaystyle \omega&xet; az "utolsót" jelölheti), a velük kezdődő szavak (a "valami" mennyiséget mégsem &tex;\displaystyle v&xet;, hanem &tex;\displaystyle x&xet; jelöli) mennyiben befolyásolják a jelölések megválasztását, hogy ez mennyire örökölt szokás, és hogy egymással és a matematikával nem érintkező emberek sajátosan kitalált jelölései mennyire térnének el egymástól.
|
Előzmény: [498] Kovács 972 Márton, 2014-12-04 15:11:07 |
|