[1192] marcius8 | 2014-09-10 09:28:37 |
Feladat: Egy 1,2 millió km hosszú vonat 0,6c sebességgel halad (c: fénysebesség és a vonat álló helyzetben 1,2 millió km hosszú). A vonat közepén álló vasutas (tehát a vonattal együtt mozgó vasutas) két zseblámpáját egyszerre felkapcsolja. A vasutas egyik zseblámpája a vonat elejét világítja meg. A vasutas másik zseblámpája a vonat végét világítja meg. Nyilván a vasutas szerint a vonat elejéhez és a vonat végéhez a zseblámpák fénye egyszerre érkezik meg. De a vonat mellett, az állomásház teraszán álló bakter milyen időkülönbséggel látja a vasutas zseblámpáinak fényeit megérkezni a vonat elejéhez és a vonat végéhez?
|
|
[1191] marcius8 | 2014-09-10 08:26:54 |
Feladat: Egy koordináta-rendszerben egy "F" erővektor :(35N, 42N, 56N). Egy másik koordinátarendszer az előző koordináta-rendszerhez képest 0,6c sebességgel mozog (c: fénysebesség), mégpedig úgy hogy a sebesség x irányú összetevője 2/7*0,6c, a sebesség y irányú összetevője 3/7*0,6c, a sebesség z irányú összetevője 6/7*0,6c. Mekkorák az "F" erővektor koordinátái a másik koordináta-rendszerben?
|
|
[1190] Zilberbach | 2014-02-07 19:03:24 |
Adva van egy 200 x 200 mm-es, 2 mm vastag sík ezüstlap. Az egyik oldala tükörfényesre van polírozva (síktükör). Függőlegesen van fölállítva egy szobában. Az alsó és a fölső élére egyaránt egy ezüst drót van forrasztva, amik eltűnnek egy függöny mögött. A tükröt 1m-nél jobban nem szabad megközelíteni. A szobában rendelkezésre áll minden általunk szükségesnek vélt optikai műszer. Egymás után három mérés-sorozatot végezthetünk, közöttük 10 perc szünettel. Az egyik esetben a két ezüst drót egy jó minőségű földszondára van csatlakoztatva (földpotenciál). A másik esetben a két ezüst drót egy olyan gömb külső felületére van rögzítve ami a földpotenciálhoz képest mínusz 5 000 volt potenciálon van. A harmadik esetben a tükörre vezető drótok úgy vannak bekötve, hogy a tükrön 3 amper erősségű áram folyik. Meg tudjuk-e állapítani optikai eszközökkel, hogy mikor melyik esetről van szó? Lézerek, polariméterek, fény-visszaverődési tényezőt mérő műszerek, fényérzékelők, szögmérő stb. természetesen optikai eszköznek számítanak.
|
|
|
[1188] HoA | 2014-01-14 15:51:56 |
Video nélkül is: Gondoljuk végig, mi történik, ha
- a doboz a madár fajsúlyánál sűrűbb folyadékkal van tele ( a madár lebeg a vízen )
- a doboz a madár fajsúlyánál ritkább folyadékkal van tele ( a madár tempózva úszik )
- a doboz egyre ritkább folyadékkal van tele
- a doboz levegővel van tele
|
Előzmény: [1186] marcius8, 2014-01-14 10:20:34 |
|
|
[1186] marcius8 | 2014-01-14 10:20:34 |
Valaki mondja meg! Van egy mérleg és van a mérlegen egy 5 kg-os zárt doboz, amelyben egy 5 grammos kanári üldögél. Ekkor a mérleg 5,005 kg-ot mutat. A dobozban van elég levegő. (Eddig világos.) De vajon mit mutat a mérleg, ha a kanári elkezd repkedni? Várom mindenkinek a válaszát. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.
|
|
|
|
|
|
|
[1180] Loiscenter | 2014-01-13 00:47:59 |
megkerdeztek es nem tudok válaszolni - milyen is ez? parabol? köriv? elipszis? segitsetek!!!
|
|
|
|
[1178] SmallPotato | 2013-11-20 21:05:11 |
Ha jól számolom, az a pillanatnyi (előjeles) vp sebesség, amellyel a vonat közeledik a bakterhez, a képlettel számítható, ahol t a vonatnak a pálya bakterhez legközelebbi pontjától vett (előjeles) távolsága.
Szögfüggvény helyett a Pitagorasz-tétel is elég volt. vp a vonat v sebességének a bakter irányába mutató komponense.
|
Előzmény: [1176] marcius8, 2013-11-20 14:23:34 |
|
[1177] SmallPotato | 2013-11-20 20:46:03 |
Igazad van, valóban figyelmetlen voltam. A d távolság szerepe tényleg nem elhanyagolható.
A helyzet azonban az, hogy így a vonat és a bakter viszonylagos sebessége a pálya mentén változó. Ha a vonat messze van, a viszonylagos sebesség abszolút értéke gyakorlatilag v, amikor viszont a vonat a pályának a bakterhez legközelebbi pontján van, akkor 0. Közbenső pontokban értelemszerűen egy 0 és v közé eső sebesség, amely a pozíció ismeretében szögfüggvénnyel számolható ki. Ezt követően a konkrét relatív sebességgel az említett képletek alkalmazhatók.
|
Előzmény: [1176] marcius8, 2013-11-20 14:23:34 |
|
[1176] marcius8 | 2013-11-20 14:23:34 |
Köszönöm szépen a választ, és köszönöm a segítőkészségedet. azonban szerintem félreértetted a kérdésemet. Ugyanis a kérdésemben a mozdony olyan egyenes vonalú pályán halad, amely a baktertől "d" távolságra van, tehát a mozdony előbb-utóbb de elmegy a bakter mellett, és ugyanakkor nem üti el a baktert. Ugyanakkor a linkedben olyan Doppler-effektus szerepel, amikor a mozdony olyan egyenes vonalú pályán halad, amelyen a baktertől 0 távolságra van. (Egyébként csakugyan írhattam volna rendesen állomásfőnököt vagy sorompóőrt is, de azt hiszem, hogy nem ez volt a problémám lényegi része.) Még egy köszönet azért, mert olyan linket küldtél, amelyben nagyon látványos animációk szerepelnek, nekem nagyon tetszettek. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.
|
Előzmény: [1175] SmallPotato, 2013-11-20 11:19:30 |
|
|
[1174] marcius8 | 2013-11-19 12:58:03 |
Megint egy kérdés: Adott az állomáson álló bakter (hivatalosan állomásfőnök) és adott egy vonat, amely a bakter felé közeledik "v" sebességgel (illetve a baktertől távolodik "v" sebességgel), miközben a mozdonykürtjével "f0" frekvenciájú hangot ad. Erre a bakter a sípjával visszajelez a mozdonyvezetőnek "f1" frekvenciájú hangjelet adva. Milyen frekvenciájúnak érzékeli a bakter a mozdonyvezető hangjelét és milyen frekvenciájúnak érzékeli a mozdonyvezető a bakter hangjelét? A hang sebessége legyen "c". A vonat egyenes pályán mozog, amely a baktertől "d" távolságra van.
|
|
|
|
[1171] csillagász | 2013-10-14 20:06:48 |
Én azt gyanítom, hogy a kérdés arra van kihegyezve, hogy (kissé pongyola fogalmazással) a Föld abban az irányban kering a Nap körül, amelyik irányban forog a tengelye körül, kevésbé pongyolául a forgás és a keringés szögsebességvektora azonos irányú. Ennek pedig az a következménye, hogy a Földnek "a hajnali oldala megy előre", azaz szemből kapja a meteorokat, az alkonyati oldalon pedig a meteornak utol kell érnie a Földet. Tehát ha erre gondolt a feladat kitűzője, akkor ennek alapján hajnalban a legveszélyesebb, alkonyatkor pedig a legkevésbé.
|
Előzmény: [1170] izsák, 2013-10-14 15:29:02 |
|
[1170] izsák | 2013-10-14 15:29:02 |
Mi a helyes válasz erre a kérdésre?
"A Föld felszínén álló megfigyelőre melyik napszakban a legveszélyesebb és melyikben a legveszélytelenebb egy leeső meteor?"
|
|
[1169] Lóczi Lajos | 2013-10-14 08:10:15 |
A folyékony, hideg oxigén színe kékes. Vajon ha nem lenne oxigén a légkörben, akkor is kéknek látnánk az eget?
|
|
|