Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[226] RRichi2008-12-09 23:19:19

Lásd a két lentebbi hozzászólást.

Előzmény: [225] balogdani, 2008-12-09 21:30:31
[225] balogdani2008-12-09 21:30:31

Sziasztok!!! Lenne egy kérdésem. Miért mindíg 2 pólusa van egy mágnesnek? pl: ha kettétörünk egy mégnest és lesz 2 kis mágnesünk és azoknak is 2 pólusa van. Köszönöm szépen!!!

[224] leni5362008-12-07 16:31:47

Klasszikus fizikában azért nem értelmezhető monopólus (most tekintsünk el a töltés kvantáltságától), mert a mágneses dipólus valójában nem dipólus, hanem egy apró köráram. Ha egyetlen elektront vagy más spinnel rendlekező részecskét nézünk, akkor azt mondjuk nehéz köráramnak elképzelni, pedig neki is van mágneses momentuma, de el kell fogadnunk, hogy az is apró köráramként viselkedik. Egy atom körül vagy egy molekulában kacskaringózó elektronról már könnyebben elképzeljük, hogy van mágneses momentuma, hiszen "áramként" viselkedik azon az útvonalon, amit bejár (klasszikus közelítésben persze). Szupravezető mágnesekben pedig valódi makroszkópikus áramok hozzák létre a mágneses teret.

A dipólus elnevezés onnan származik, hogy egy apró köráram mágneses terét ugyanazok a képletek írják le, mint egy apró elektromos dipólus terét, ezért azt feltételezték régen, hogy hasonlóan az elektromos dipólhoz, itt is valamiféle "töltések" vannak jelen.

Előzmény: [222] balogdani, 2008-12-04 18:17:45
[223] Willy2008-12-04 19:26:30

Mert div(\vec{B})=0... bocs, ez kihagyhatatlan volt...

Egyébként jó kérdés, ugyanis máig nem tisztázott; kísérletileg nem jellemző (a nulla lehet ma még mérhetetlenül kicsi) hogy legyen mono- vagy tripólus. De pl. Dirac levezetett érdekes dolgokat arra az esetre, ha volna mágneses monopólus... nevezetesen azt, ha van, akkor az elektromos töltés kvantált... és mivel ez így van, nem zárja ki még senki... legalábbis meg merem kockáztatni ezt a merész kijelentést.

Másik az, hogy van néhány kísérlet és modell, ahol monopólusokat értelmeznek (nagyon hosszú mágnes formájában), Budóban vagy Áltfiz. -ben biztos benne van (Mágneses Coulomb törvény címszó alatt).

Előzmény: [222] balogdani, 2008-12-04 18:17:45
[222] balogdani2008-12-04 18:17:45

Sziasztok!!! Lenne egy kérdésem. Miért mindig 2 pólusa van egy mágnesnek? Köszönöm szépen!!!

[221] RRichi2008-10-30 15:43:53

Ehem... Azt hiszem, már fel tudom írni. Köszi a segítséget, el se tudod képzelni milyen jól jött.

Előzmény: [220] HoA, 2008-10-30 14:43:21
[220] HoA2008-10-30 14:43:21

Talán inkább egy kis segítség és magad is megoldod. Vegyünk fel a vonalzó súlypontjában a végén ható F erővel megegyező és egy azzal ellentétes erőt. ( ld. például itt a [210] -ben ). Ekkor a súlypontban ható F erő gyorsítja a súlypontot, a végén ható F és a súlypontban ható -F erőpárként hat és szöggyorsulást okoz. A vonalzó egyes pontjainak gyorsulása a két hatásból adódó gyorsulás vektorösszege.

Előzmény: [213] RRichi, 2008-10-29 23:18:23
[219] RRichi2008-10-30 13:41:24

Ez pedig tényleg primitív... Mindenféle fizikai ismeret nélkül, józan paraszti ésszel is belátható, hogy egyértelműen nagyobb, hiszen több levegő nehezedik ránk.

[218] anonym2008-10-30 13:22:10

Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja!

Próbáltam kitalálni a megoldást de nem sikerült! Segíts!

[217] lorantfy2008-10-30 12:25:57

A tapadókorong is hasonló elven működik, csak ott meg kinyomjuk a rugalmas korong és a sima felület közül a levegőt. Igy az ott kialakuló zárt térben kisebb lesz a nyomás mint a külső légnyomás. Így a nyomáskülönbség rászorítja a korongot a felületre. Világűrben értelem szerűen NEM működik.

Előzmény: [211] etta14, 2008-10-28 22:20:22
[216] lorantfy2008-10-30 12:21:10

A fecskendőben lévő dugattyú le van nyomva. A tűt a folyadékba mártjuk, majd a dugattyút felhúzzuk. A fecskendő belsejében nő a térfogat. Feltételezzünk állandó hőmérsékletet, akkor a gáztörvények értelmében a nyomásnak belül csökkennie kell. Igy a külső légnyomás, ami a folyadék felszinére is hat nagyobb, mint a belső nyomás és bepréseli a folyadékot a hengerbe.

Összefoglalva: az orvosi fecskendő a nyomáskülönbség elvén működik.

Előzmény: [215] anonym, 2008-10-30 11:55:30
[215] anonym2008-10-30 11:55:30

Sziasztok! Megtudnátok nekem mondani hogy milyen elven szívja fel az folyadékot az orvosi fecskendő?? Előre is nagyon köszönöm. Fontos lenne.

[214] HoA2008-10-30 09:44:44

Hát igen... Nekem különösen a 2. tetszik. a) Valószínűleg a vízben lebegő légbuborékokról van szó. b) Variáns: Hogyan változik a buborékok mérete, miközben a felszínre emelkednek ha nem dolgozik búvár mélyen a víz alatt?

Előzmény: [212] lorantfy, 2008-10-29 13:57:15
[213] RRichi2008-10-29 23:18:23

Nos... lejárt a fizikafeladatok beadási határideje. Azt hiszem újra feltehetem a kérdésemet.

Szóval elolvastam a P 4090-es feladatot, és valóban, egy az egyben az a probléma, amire én szeretnék választ kapni (bár én általánosítva), szóval ha valaki leírná annak az egzakt megoldását azt megköszönném. Sőt megköszönöm most is.

Segítségeteket előre is köszönöm.

[212] lorantfy2008-10-29 13:57:15

Szia Etta! Hát ezek annyira pirmitív kérdések, hogy éppen csak a tankönyvet kéne kinyitnod a megválaszolásukhoz a megfelelő helyen.

Azért egyet beírok Neked: 6. megoldása: p állandó, T1=30°C=303 K, T2=300°C=573 K. A térfogat a Kelvinben mért hőmérséklettek egyenesen arányos. Mivel a hőmérséklet nem növekszik kétszeresére, ezért a térfogat sem nőhet a kétszeresére. Tehát NEM a válasz.

Előzmény: [211] etta14, 2008-10-28 22:20:22
[211] etta142008-10-28 22:20:22

Sziasztok! Néhány fizikai kérdésre szeretnék választ kapni! Fontos lenne,köszönöm! 1.Milyen (nem feltétlenül fizikai) jelenségeket ismer, amelyekben a diffúzió fontos szerepet játszik? Ismertessen legalább kettőt! 2.Mélyen a víz alatt búvár dolgozik. Hogyan változik a vízbuborékok mérete, miközben a felszínre emelkednek? Válaszát indokolja! 3.Mikor nagyobb a levegő sűrűsége? Nyáron vagy télen? Válaszát indokolja! 4.Mi a tapadókorongok működési elve? Lehet-e tapadókorongot használni a világűrben? Válaszát indokolja! 5.Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja! 6.Állandó keresztmetszetű, vízszintes hengerben, elhanyagolható tömegű, vékony dugattyú súrlódásmentesen mozoghat. Kezdeti egyensúlyi állapotában a dugattyú 10 cm-re van a henger zárt végétől, és 30 °C-os héliumgázt zár el. A héliumot 300 °C-ra melegítjük, eközben a külső nyomás változatlan marad. Eléri-e a zárt végtől 20 cm-re található ékeket a dugattyú? Válaszát indokolja! 7.Egy test hőmérséklet-változását kelvinben és Celsius-fokban is meghatározzuk. Melyik érték nagyobb? 8.Milyen elven szívja fel a folyadékot az orvosi fecskendő?

[210] HoA2008-10-14 18:34:04

Két megjegyzés a feladathoz.

1) Érdekes, hogy ugyanezt az eredményt kapjuk, ha a hengerre a B asztalka részéről ható erő nem feltétlenül merőleges a hengerpalástra, azaz az érintkező alkotó mentén egy csukló "szekrénypántot" engedünk meg. Az itt ható erőt Fx és Fy összetevőkre bonthatjuk. A hengerre ezen kívül hat az Mg súlyerő és a deszka N ellenereje. Mivel a henger függőlegesen nem gyorsul, Fy=Mg-N . A súlypontban felvéve a (zöld) +Fxés-Fx segéderőket - legyen az ábrán jelölt szög \alpha - a henger a gyorsulását a zöld Fx erőnek tulajdoníthatjuk, és mivel nincs szöggyorsulás, a további erők által alkotott két erőpár nyomatéka kiegyenlíti egymást, tehát Fx=Ma , Fx*R*cos\alpha=Fy*R*sin\alpha. Ebből egyrészt látszik, hogy Fx=Fy*tg\alpha , tehát az erő valóban sugárirányú. Másrészt a gyorsulást véve adottnak, Fy=Fx*ctg\alpha=M*a*ctg\alpha=M*g-N , N=M*(g-a*ctg\alpha). A henger akkor emelkedik el a deszkától, ha N nulla lesz, vagyis mikor a eléri a g*tg\alpha értéket.

2) Szigorúan véve ezzel még nem oldottuk meg a feladatot. Ugyanis nem a deszkától történő elválás, hanem a B asztalkára történő felemelkedés feltétele volt a kérdés. Lehetnének olyanok a viszonyok, hogy az ábrán vázolt helyzetből kimozdulva a hengerre ható erők visszahúznák a hengert a deszkára és valamilyen rezgőmozgás alakul ki. Itt nem ez a helyzet, ha egyszer felemelkedik a henger, az \alpha szög csökken, és Fx nagyobb, Mg kisebb karon fejt ki nyomatékot, a henger biztosan felbillen a B asztalkára.

A B asztalka által kifejtett erő irányának fenti vizsgálatából adódik a feladat módosítása: Mi történik, ha nem körhengerről, hanem ellipszis keresztmetszetű hengerről van szó és nincs súrlódás, mint az eredeti feladatban ?

Előzmény: [207] SmallPotato, 2008-10-05 00:11:18
[209] Dorottya2008-10-08 21:20:17

Ne haragudjatok hogy csak most de megszeretném köszönni hogy segítettetek nekem. Nagyon szépen köszönöm. Doom neked 2x-esen köszi hisz a másikban is segítettél KÖSZÖNÖM SZÉPEN

[208] enyac2008-10-05 08:18:28

Nagyon szépen köszönöm! ;-)

Előzmény: [207] SmallPotato, 2008-10-05 00:11:18
[207] SmallPotato2008-10-05 00:11:18

Ha a súrlódás elhanyagolható, akkor a hengerre a B asztalka részéről ható erő merőleges a hengerpalástra, azaz átmegy a henger tengelyén.

Bontsd fel ezt az erőt vízszintes és függőleges összetevőre. A két összetevő közötti összefüggés H és R értékéből adódik: a függőleges összetevő és az eredő aránya (R-H)/R.

A vízszintes összetevő biztosítja a henger a gyorsulását (mivel a hengerre más vízszintes erő nem hat).

A függőleges összetevő emeli a hengert, azaz csökkenti a henger súlyát (vagyis a henger által az alátámasztásra kifejtett erőt).

A henger akkor emelkedik fel, ha a súlya nulla lesz, azaz ha az említett függőleges összetevő számértéke a hengerre ható nehézségi erő számértékével lesz azonos.

Előzmény: [205] enyac, 2008-10-04 05:39:26
[206] RRichi2008-10-04 10:05:49

Ok, hallgatok mint a sír. A válaszod azért köszönöm, remélem majd segít nekem valamennyit a továbbiakban.

[205] enyac2008-10-04 05:39:26

Sziasztok!

Az alábbi feladat megoldásában szeretném a segítségeteket kérni, mert rajtam sajnos kifogott... :-(

[204] Willy2008-10-04 00:57:16

Az, amit HoA írt, teljesen jó, semmi paradox nincs, ugyanis t=0-kor a gyorsulás merőleges lesz a kötélre, de szigorúan csak ekkor. Amúgy, mielőtt megoldanánk a feladatot, szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy ez a feladat, ebben a formában erősen emlékeztet a P.4090-re. Legalábbis ennek ismeretében, azt könnyebb megoldani... jelentősen könnyebb. Ezért ha lehet és nem baj, szerintem 11-ig még ne beszéljetek róla, nehogy ismét galiba legyen.

Előzmény: [203] RRichi, 2008-10-03 21:03:39
[203] RRichi2008-10-03 21:03:39

Köszönöm a válaszodat, de szeretnék még hozzáfűzni egy apróságot!

Az első két pont megoldásáig én is eljutottam, azonban a harmadiknál enyhe paradoxont érzek. Vázolom a tényeket:

1; A kötélerő csak kötélirányú lehet. 2; Mivel F hatásvonala merőleges a kötélre, ezért F-nek nincs kötélirányú komponense. 3; Mivel F-en kívül nem hat erő a rendszerre, ezért nem léphet fel kötélerő. 4; Mivel nincs kötélerő, és m1-re más erő nem hathat, m1-nyugalomban marad. 5; Az ideális kötél nem nyúlik. 6; Mivel m2-re csak egy erő hat, arrafelé fog gyorsulni és elmozdulni, amerre F mutat.

Érted hova akarok kilyukadni? Elvileg a 3. esetből nem juthatok el a 2.-ba, mert vagy m1-re, esetleg m2-re hatna egy titokzatos erő, vagy pedig megnyúlna a kötél. Arra lennék kíváncsi, hogy az a bizonyos titokzatos erő (már ha leírható) merre mutat és mekkora.

Ha valaki tud és szeretne segíteni, azt nagyon megköszönném.

[202] HoA2008-10-03 16:47:36

Közelítsünk három lépésben a megoldáshoz.

1) Legyen F1 kötélirányú. Ekkor a két test egy közös a gyorsulással indul meg, a K kötélerő olyan, hogy a testekre a tömegükkel arányos eredő erő hat, tehát \frac{K}{m_1} = \frac{F_1 - K}{m_2}

2) Zárjon be F1 valamilyen \alpha szöget a kötéllel. Ekkor F1 felbontható egy kötélirányú F1k és egy erre merőleges F1m erőre. F1k -ra igaz a fenti képlet, F1m csak m2 -t gyorsítja.

3) Ha F1 merőleges a kötélre, \alpha=90o , így F1k=0, csak m2 gyorsul. Persze amint a mozgás megindul és m2 elmozdul, a 2) eset áll elő.

Ideális rúd és kötél között nem látok különbséget, hiszen a feladatban csak húzóerő lép fel.

Előzmény: [201] RRichi, 2008-10-02 21:03:55

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]