Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[241] vini772009-01-29 13:07:57

Kösz a segítséget! Sajnos így sem tudok eljutni konkrétan, számítással a válaszig. A b) kérdés az megvan, ha az a)-ban kérdezett távolság is megvan. Tudnál a számítás menetében segíteni? Köszönöm!

Előzmény: [239] vini77, 2009-01-29 10:17:36
[240] HoA2009-01-29 12:39:41

A feladat inkább mértani, mint fizikai. Jelüljük a csiga kiindulási helyzetét C-vel. A csiga az A és B pontokban rögzített, állandó hosszúságú kötélen lóg, tehát egy ellipszisen mozoghat. Egyensúlyi helyzete a legmélyebben fekvő ellipszispont. A feladat tehát az A és B fókuszú, C-n átmenő ellipszis vizszintes érintőjének megszerkesztése. A válasz az érintési pont és C magasságkülönbsége.

Mi a b) feladat - ha van?

Előzmény: [239] vini77, 2009-01-29 10:17:36
[239] vini772009-01-29 10:17:36

Sziasztok. Az alábbi feladat megoldásában szeretném a segítségeteket kérni. Előre is köszönöm!

Feladat:

Az A és B pontok közt kötél lóg. A kötélre súrlódásmentesen mozgó csigával terhet akasztunk. A csigát az A pont alatt 5,2 m mélyen a falhoz szorítva tartjuk, majd elengedjük. a) A kiindulási helyzettől milyen mélyre kerül a csiga egyensúlyi helyzetében?

[238] Tibixe2009-01-27 17:16:06

Nézd meg a felhajtóerő és a víz alatti rész magassága közti összefüggést.

[237] bohoka2009-01-27 15:32:36

Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni!Egy házidolgozatot kell irnom és a neten nem találtam semmit ehhez a témához!

Igazolnom kell hogy a víz alá lenyomott fa harmónikus rezgőmozgást végez ha elengedjük!

Válaszotok Előre is nagyon Köszönöm!

[236] riiaa2009-01-07 18:37:43

Mit értünk a levegő rezgése alatt? A henger kőzepén változik-e a nyomás?

Előzmény: [232] HoA, 2008-12-22 12:32:51
[235] Willy2008-12-23 00:19:26

Szerintem tisztán a gradienssel arányos a membránt mozgató erő... meg a sűrűséggel... de majd Áramlástanon Kristóf Gergő elmondja ;D

Előzmény: [234] leni536, 2008-12-22 16:32:32
[234] leni5362008-12-22 16:32:32

Gradienssel vagy átlag nyomástól való eltéréssel szoktak számolni? Hangtechnikában gondolom érdemesebb az átlagnyomástól való eltérést használni, mert mint láthatjuk, a fülünk is és szerintem a mikrofonok is ezt mérik.

Előzmény: [233] Willy, 2008-12-22 12:54:15
[233] Willy2008-12-22 12:54:15

A mozgást az eltérő helyek között mérhető nyomáskülönbségek okozzák (azaz a gradiens, tud valaki szebb megfogalmazást?)... Egyébként ha azt mondjuk, hogy a rendszert tükrözve ugyanazt kapjuk, akkor az már bizonyítja, hogy középen a nyomásváltozás amplitúdója zérus és ezért a membrán nem mozoghat. Ebben az esetben ez működik is.

Előzmény: [230] leni536, 2008-12-17 18:25:12
[232] HoA2008-12-22 12:32:51

Kezdjük egy egyszerűbb modellel! Állításom, hogy az ábra szerinti szimmetrikus elrendezésben ha a két dugattyút szintén szimmetrikusan, periodikusan mozgatjuk, a két félhengerben a nyomás periodikusan változik, a (piros) membrán mégsem fog rezegni, mert minden pillanatban a nyomás a két oldalán egyforma. ( A dobhártyánk azért rezeg, mert belülről nem éri ugyanaz a nyomásváltozás, mint kívülről ).

Előzmény: [230] leni536, 2008-12-17 18:25:12
[231] riiaa2008-12-21 21:18:54

Ugy gondolom,hogy a dobhártya rezgéseit a nyomásváltozás okozza.

[230] leni5362008-12-17 18:25:12

A hangvilla szárai mindíg egymással szemben rezegnek egyforma amplitúdóval, mivel a nyele ekkor marad nyugalomban. Ha lenne más módus is, azt a kezünk úgyis hamar lecsillapítja.

Vegyük előbb a hangvilla felső szárát, ez valamekkora amplitúdójú és fázisú rezgést okoz abban a bizonyos A1 pontban. Mivel a másik szárat megkapjuk úgy, hogy az előzőt elforgatjuk a nyél mentén (még a rezgésük is egybevágó lesz), így az is ugyanakkora és ugyanolyan fázisú rezgést okoz az A1 pontban, így a rezgések tényleg nem kioltják, hanem erősítik egymást ebben a pontban.

Nem mindegy, hogy nyomáshullámról, vagy kitéréshullámról beszélünk. Ha kitéréshullmról beszélünk, ott a másik szár tényleg ellentétes irányú kitérést okoz és kioltás lesz, de hanghullámoknál szerintem a nyomáshullám a megszokott.

Előzmény: [227] riiaa, 2008-12-16 13:38:57
[229] HoA2008-12-17 12:51:54

Szerintem a feladat éppen arra akar rámutatni, hogy a nyomásváltozás önmagában nem okoz rezgést. Ha az elrendezés teljesen szimmetrikus, beleértve a villa ágainak mozgását, akkor szimmetria okokból az A1 pontban - és az egész szimmetriatengelyen - nem jöhet létre a szimmetriatengelyre merőleges irányú mozgás. A tengelyre merőleges membrán, mivel annak vannak nem a szimmetriatengelyre eső pontjai, rezeghet, de a középpontja, A1 nyugalomban marad. Tehát mindkét állítás igaz : a membrán rezeghet és A1 -ben az amplitúdó 0.

Előzmény: [227] riiaa, 2008-12-16 13:38:57
[228] riiaa2008-12-17 08:30:22

Kisérletileg ellenőrizni eléggé kőrülményes,széles hangvilla,kicsi mikrofon,számitógépen oszciloszkóp,egyszerre megütni a hangvilla szárait s figyelni vagy felvenni a jeleket.

[227] riiaa2008-12-16 13:38:57

Jó-e a megoldás?

[226] RRichi2008-12-09 23:19:19

Lásd a két lentebbi hozzászólást.

Előzmény: [225] balogdani, 2008-12-09 21:30:31
[225] balogdani2008-12-09 21:30:31

Sziasztok!!! Lenne egy kérdésem. Miért mindíg 2 pólusa van egy mágnesnek? pl: ha kettétörünk egy mégnest és lesz 2 kis mágnesünk és azoknak is 2 pólusa van. Köszönöm szépen!!!

[224] leni5362008-12-07 16:31:47

Klasszikus fizikában azért nem értelmezhető monopólus (most tekintsünk el a töltés kvantáltságától), mert a mágneses dipólus valójában nem dipólus, hanem egy apró köráram. Ha egyetlen elektront vagy más spinnel rendlekező részecskét nézünk, akkor azt mondjuk nehéz köráramnak elképzelni, pedig neki is van mágneses momentuma, de el kell fogadnunk, hogy az is apró köráramként viselkedik. Egy atom körül vagy egy molekulában kacskaringózó elektronról már könnyebben elképzeljük, hogy van mágneses momentuma, hiszen "áramként" viselkedik azon az útvonalon, amit bejár (klasszikus közelítésben persze). Szupravezető mágnesekben pedig valódi makroszkópikus áramok hozzák létre a mágneses teret.

A dipólus elnevezés onnan származik, hogy egy apró köráram mágneses terét ugyanazok a képletek írják le, mint egy apró elektromos dipólus terét, ezért azt feltételezték régen, hogy hasonlóan az elektromos dipólhoz, itt is valamiféle "töltések" vannak jelen.

Előzmény: [222] balogdani, 2008-12-04 18:17:45
[223] Willy2008-12-04 19:26:30

Mert div(\vec{B})=0... bocs, ez kihagyhatatlan volt...

Egyébként jó kérdés, ugyanis máig nem tisztázott; kísérletileg nem jellemző (a nulla lehet ma még mérhetetlenül kicsi) hogy legyen mono- vagy tripólus. De pl. Dirac levezetett érdekes dolgokat arra az esetre, ha volna mágneses monopólus... nevezetesen azt, ha van, akkor az elektromos töltés kvantált... és mivel ez így van, nem zárja ki még senki... legalábbis meg merem kockáztatni ezt a merész kijelentést.

Másik az, hogy van néhány kísérlet és modell, ahol monopólusokat értelmeznek (nagyon hosszú mágnes formájában), Budóban vagy Áltfiz. -ben biztos benne van (Mágneses Coulomb törvény címszó alatt).

Előzmény: [222] balogdani, 2008-12-04 18:17:45
[222] balogdani2008-12-04 18:17:45

Sziasztok!!! Lenne egy kérdésem. Miért mindig 2 pólusa van egy mágnesnek? Köszönöm szépen!!!

[221] RRichi2008-10-30 15:43:53

Ehem... Azt hiszem, már fel tudom írni. Köszi a segítséget, el se tudod képzelni milyen jól jött.

Előzmény: [220] HoA, 2008-10-30 14:43:21
[220] HoA2008-10-30 14:43:21

Talán inkább egy kis segítség és magad is megoldod. Vegyünk fel a vonalzó súlypontjában a végén ható F erővel megegyező és egy azzal ellentétes erőt. ( ld. például itt a [210] -ben ). Ekkor a súlypontban ható F erő gyorsítja a súlypontot, a végén ható F és a súlypontban ható -F erőpárként hat és szöggyorsulást okoz. A vonalzó egyes pontjainak gyorsulása a két hatásból adódó gyorsulás vektorösszege.

Előzmény: [213] RRichi, 2008-10-29 23:18:23
[219] RRichi2008-10-30 13:41:24

Ez pedig tényleg primitív... Mindenféle fizikai ismeret nélkül, józan paraszti ésszel is belátható, hogy egyértelműen nagyobb, hiszen több levegő nehezedik ránk.

[218] anonym2008-10-30 13:22:10

Amikor a Földközi-tenger partján a nyomás 105 Pa, mekkora a nyomás a kb. 400 m-rel a tenger szintje alatt fekvő Holt-tenger partján a nyomás? Kisebb, nagyobb vagy ugyanakkora? Válaszát indokolja!

Próbáltam kitalálni a megoldást de nem sikerült! Segíts!

[217] lorantfy2008-10-30 12:25:57

A tapadókorong is hasonló elven működik, csak ott meg kinyomjuk a rugalmas korong és a sima felület közül a levegőt. Igy az ott kialakuló zárt térben kisebb lesz a nyomás mint a külső légnyomás. Így a nyomáskülönbség rászorítja a korongot a felületre. Világűrben értelem szerűen NEM működik.

Előzmény: [211] etta14, 2008-10-28 22:20:22

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]