Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[295] Geg2010-02-23 23:52:23

A korabban leirtak szerint egy huzal altal keltett magneses indukcio erteke a huzaltol adott tavolsagra nem fugg attol, hogy milyen annak vastagsaga (hengerszimmetrikus aramsuruseget felteve). Emiatt ha a vastag huzaltol adott tavolsagra levo (vele parhuzamos), elhanyagolhato vastagsagu huzalra hato erot akarjuk szamolni, akkor nyilvan ismet nem szamit az, hogy a masik milyen vastag, mivel a vekony huzal helyen a magneses indukcio nagyon jo kozelitessel nem valtozik.

Ellenben ha a ket huzal egymassal osszemerheto vastagsagu, akkor bar az egyik huzal altal letrehozott magneses indukcio ertekere vonatkozo allitas tovabbra is ervenyes, annak helyrol helyre valo valtozasa miatt az erohatas konkretan attol fog fuggni, hogy megis milyen vastag a masik huzal. A szamolas soran fel kell osztani az utobbi huzalt infinitezimalisan vekony darabkakra (az ezekre hato elemi erojarulekok szamitasa soran nem kell a magneses indukcio inhomogenitasaval foglalkozni), majd az elemi erodarabokat ossze kell adni (ki kell integralni) a teljes feluletre.

Ezzel nagyjabol analog a SmallPotato [289]-es hozzaszolasaban elhangzo erv.

Előzmény: [294] jonas, 2010-02-23 11:17:15
[294] jonas2010-02-23 11:17:15

Hogyha az egyik huzal sokkal vékonyabb, mint a másik, akkor a vastag huzalban hengerszimmetrikus az áramsűrűség?

Ha igen, akkor mitől változna ez meg, ha a másik vezeték is vastagabb lesz? Hiszen ha az első vezeték vékonyról vastagra változik, de továbbra is hengerszimmetrikusan folyik benne az áram, ezért ugyanolyan elektromágneses teret csinál, mint ha vékony lenne, akkor a másik vezeték nem veheti észre, hogy az egyik vastag vagy vékony, tehát ha a másikat is vastagra változtatod, akkor abban is hengerszimmetrikusan folyik az áram, és ugyanolyan erővel kell vonzaniuk egymást, mint két vékony vezetéknek.

Ha viszont nem hengerszimmetrikus az áram, akkor miért lesz mégis ugyanaz a két vezeték közti erő függetlenül a vastag vezeték átmérőjétől?

Előzmény: [293] Geg, 2010-02-23 10:47:13
[293] Geg2010-02-23 10:47:13

Valoban nem szukseges, hogy a huzal atmeroje elhanyagolhato legyen. Ugyanis Ampere torvenye szerint

 \int_{d G} \vec{B} d\vec{r} = \mu_0 \int_G \vec{j} d\vec{A},

ahol a bal oldalon egy zart gorbe menten kell integralni a magneses indukcio vektorat, jobb oldalon pedig a gorbe altal kijelolt feluletre kell integralni az aramsuruseget. Legyen a szoban forgo gorbe egy kor, melynek kozeppontja atmegy a huzal kozeppontjan. Hengerszimmetriat feltetelezve a bal oldal B×2R\pi, ahol R a korunk sugara. Szemmel lathatoan ekkor fuggetlenul attol, hogy a \vec{j}(\vec{r}) fuggveny konkret alakja milyen, ugyanakkora magneses teret kapunk, ha a jobb oldalon szereplo integral erteke (vagyis maga az aram) adott. Egyetlen megszoritas van csak: az aramsurusegnek is hengerszimmetriat kell mutatnia, vagyis csak a kozepponttol mert tavolsagtol fugghet, a szogtol nem.

A masik kerdesre nem a valasz: ket vastag vezetek kozott letrejovo ero nem egyezik meg ket vekony esetevel, ellenben ha az egyik atmeroje elhanyagolhato a masikehoz kepest, akkor a vegeredmeny nem fugg a vastagabb huzal atmerojetol (ld. a fenti ervet).

Előzmény: [288] jonas, 2010-02-22 14:12:38
[292] jonas2010-02-22 21:32:57

Akkor remélem, valaki, aki fizikához jobban ért, meg tudja ezt válaszolni. Szerintem ez a két hosszú vastag huzal is ugyanannyi erőt fejt ki egymásra, mint a két vékony.

Előzmény: [289] SmallPotato, 2010-02-22 14:23:37
[291] SmallPotato2010-02-22 14:43:57

a távolság négyzetével arányosak ... helyesen: a távolság reciprokával arányosak

Előzmény: [289] SmallPotato, 2010-02-22 14:23:37
[290] SmallPotato2010-02-22 14:25:30

Én köszönöm. :-)

Remélem, nem hibás. Igazában - merő lustaságból - az elvet vetettem csak papírra és emiatt is számoltam el először.

Előzmény: [287] Janosov Milán, 2010-02-22 13:38:28
[289] SmallPotato2010-02-22 14:23:37

Talán igen. De azért arra nem tenném a nyakamat, hogy két, végtelen hosszú, darabonként mondjuk 1 m átmérőjű és egy alkotó mentén összeérő (azaz tengelyében 1 m távolságra lévő) huzal folyóméterenként ugyanakkora erőt fejt ki egymásra, mint két mondjuk 1 mm átmérőjű, szintén 1 m-re lévő, ugyanakkora áramerősséggel terhelt huzal. Nem tudom eldönteni.

Az elemi áramszálak által adott elemi erők a távolság négyzetével arányosak, így vastag huzal esetében nem átlagolhatók a huzal középvonalába. Szerintem.

Előzmény: [288] jonas, 2010-02-22 14:12:38
[288] jonas2010-02-22 14:12:38

Tényleg kell, hogy a huzal elhanyagolható átmérőjű legyen? Ha vastagabb, attól még szerintem kívülről ugyanúgy néz ki az elektromágneses mező.

Előzmény: [284] SmallPotato, 2010-02-21 18:07:15
[287] Janosov Milán2010-02-22 13:38:28

Köszönöm, frappáns megoldás - elemi matekkal! -!

Előzmény: [284] SmallPotato, 2010-02-21 18:07:15
[286] SmallPotato2010-02-21 18:26:47

Bocsánat, kapkodtam: a nevező 2\pi-vel hosszabb lett. Helyesen (ha most is el nem rontom): \Delta r = \frac {\mu_0 I^2}{4Ed\pi^2}.

Előzmény: [285] SmallPotato, 2010-02-21 18:10:30
[285] SmallPotato2010-02-21 18:10:30

A sugár nő, mert a párhuzamosan, és ellentétes irányban folyó áramok egymást taszítják; ez mintegy "felfújja" a csövet.

Előzmény: [284] SmallPotato, 2010-02-21 18:07:15
[284] SmallPotato2010-02-21 18:07:15

Akkor tudunk érdemi választ adni, ha a huzal átmérője is elhanyagolható r-hez képest. Ekkor a párhuzamosan folyó és ellentétes irányú áramokból adódó, a cső \Delta\phi középponti szögű, l hosszúságú elemére ható sugárirányú erő kifelé mutat és értéke F_i = \mu_0\frac{I\Delta I}{2\pi r}l, ahol \DeltaI a csőelem árama. Ez utóbbira nézvést (figyelembe véve, hogy az árameloszlás a körszimmetria miatt egyenletes) \Delta I=I \frac {\Delta \phi}{2\pi}.

A csőelemre ható erők egyensúlyából a kerületi irányú erő F_k=\frac {F_i}{2sin \frac {\Delta \phi}{2}}\approx\frac {F_i}{\Delta \phi} = \mu_0\frac{I\Delta I}{2\pi r \Delta \phi}l.

A Hooke-törvény alapján a kerületi irányú feszültség \sigma=E\epsilon=E\frac{\Delta k}{k}=E\frac{2\Delta r \pi}{2r \pi}=E \frac{\Delta r}{r}. Ebbe beírva, hogy \sigma=\frac{F_k}{dl}, kapjuk, hogy

\Delta r = \frac {\mu_0 I^2}{8Ed\pi^3}.

Előzmény: [283] Janosov Milán, 2010-02-21 11:44:06
[283] Janosov Milán2010-02-21 11:44:06

Jóreggelt,

valaki tudna megoldást mutatni a P. 4211.-es feladatra? (Érdekes módon nem lett 3 pontosnál jobb megoldás)

előre is köszönöm, üdv

[282] hbela2010-01-31 13:58:05

Tisztelt válasza adó!

Köszönöm a segitségét ! tiszt. hegedüs béla

Előzmény: [281] SmallPotato, 2010-01-29 21:49:26
[281] SmallPotato2010-01-29 21:49:26

A lengésidő képlete

T=2\pi\sqrt{\frac l g},

ahonnan

l=g\left(\frac{T}{2\pi}\right)^2.

Ebbe behelyettesíted T=5s értékét (mivel 12 lengés 60 s), és megvan az eredmény.

Előzmény: [280] hbela, 2010-01-29 18:34:44
[280] hbela2010-01-29 18:34:44

jó napot kivánok!

örülök a segítségének ! a kérdés a fizikai 11 tk. szerepel a 26 oldal . 2 dik feladat ami a következő egy kötélre felkötött test 1 perc alatt 12 teljes lengést végez .Milyen hosszú kötélen függ a test? erre a válasz elvileg 6.22 m de a képlettel nem jőnn ki. ez az erdmény ugyan ebben tk-ben van megadva .

tiszt. hegedüs béla

[279] HoA2010-01-28 20:41:10

Mi van adva?

Előzmény: [278] hbela, 2010-01-28 17:21:22
[278] hbela2010-01-28 17:21:22

Hellóka segitség !!!! Hogy lehet kiszámolni a fonolinga számitásban a fonal hossszát segitség!!! kösz!

[277] lgdt2010-01-11 20:31:57

Ez nem teljesen idetartozó téma, de megpróbálok segíteni. Ha jól értem, egy négyszögjelet szeretnél változtatható frekvenciával, amplitúdóval, kitöltési tényezővel és ofszettel. Ezt bármelyik jelgenerátor tudja. Ha mégis te szeretnéd megépíteni az áramkört, akkor emailben tudok segíteni.

Előzmény: [276] óriás, 2010-01-11 20:24:18
[276] óriás2010-01-11 20:24:18

Üdv!

Valaki tudna nekem segíteni abban, hogy hogyan kell olyan váltakozó áramot generálni, ami a periódus egy részében csak egy bizonyos értéket vesz fel, a többi részében egy más értéket vesz fel, pl.: 0.1s-ig 5V-ot azután meg 0.2s-ig -5V-ot?

[275] leni5362010-01-10 12:42:42

Kösz szépen, ilyesmire gondoltam, bár szerintem az elmélet még mindig sumákolva van benne. Konkrétan szó szerint így adták le a gyakon, még a példa is ugyanez volt.

Előzmény: [274] Willy, 2010-01-09 22:15:13
[274] Willy2010-01-09 22:15:13

Szia Leni!

Kvantumon van erről szó, publikusan elérhető formában, 6. félév, alapképzés, elmfiz. szigó.

Előzmény: [273] leni536, 2010-01-09 18:23:02
[273] leni5362010-01-09 18:23:02

Szükségem lenne egy jó forrásra, ahol utána tudok nézni a kanonikus perturbációnak. Elméleti mechanikából tanultuk (pontosabban tétel), de csak gyakorlaton volt róla szó, ott meg eléggé elsumákolták a matekot belőle. Próbálkoztam a Budó, Nagy Károly és Landau mechanika könyvekkel, de egyikben sem találtam.

[272] Anzelmus2009-10-26 21:02:59

Üdvözlök Mindenkit!

Előszöris elnézést kérek az együgyű kérdésemért.

A minap (mihéten) a kezembe akadt a KöMaL 2007./05 (májusi) száma. Igen rendszertelenül szoktam problémákkal foglalkozni, de általában meg tudom őket oldani. A 315. oldalon lévő P.3988 és P.3990 feladatok azonban megoldatlanok maradtak, megoldásuk érdekelne. A kérdésem, hogy melyik számban található a megoldásuk (azt a lapszámot rendelném meg utólagosan). ((Úgy vettem észre, (néhány meglévő lapszámból levonva a következtetést), hogy durván fél év telik el a feladat kitűzése és a megoldás közlése közt.))

Egy autodidakta feladatmegoldó

[271] Geg2009-10-25 23:43:02

A normalmodus ismerete azt jelenti, hogy a birtokunkban van a mozgasegyenleteknek olyan megoldasa, melyet egyetlen frekvencia jellemez, vagyis az adott rezgo rendszer reszecskei idoben ugyanolyan utemben harmonikusan rezegnek.

Altalaban tobb fuggetlen, adott frekvenciaju rezgesre kepes egy sokreszecskes rendszer. A mozgasegyenletek linearitasa miatt ezek linearis kombinacioja is megvalosulhat, vagy forditva, egy altalanos rezgest mindig fel lehet bontani normalmodusok osszegere.

Előzmény: [269] Higgs, 2009-10-24 12:40:08

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]