Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[411] Alma2012-02-27 11:08:47

Én nem vagyok arról meggyőződve, hogy változik az impulzus nagysága, bár lehet rosszul képzelem el a feladatot.

Előzmény: [410] Gézoo, 2012-02-27 08:32:15
[410] Gézoo2012-02-27 08:32:15

Oké lehet, hogy igazad van. Legyen egy elgondolkodtató kérdés:

i impulzusú golyót gurítunk egy logaritmikus spirál nagyobb sugarú oldalára érintőleges irányból. Amikor a golyő kilép a kis sugarú oldalon impulzusa I. ( I>>i )

A kérdés, hogy az I-i különbözethez szükséges energiát honnan vette a golyó?

Előzmény: [409] Alma, 2012-02-27 01:03:58
[409] Alma2012-02-27 01:03:58

Én sokkal könnyebben ráveszem magam egy gondolkodtató kérdésre való válaszolásra, mint egy teljesen triviális dolog leírására. Lehet, hogy ezért nem kaptál választ.

Előzmény: [408] Gézoo, 2012-02-25 11:07:34
[408] Gézoo2012-02-25 11:07:34

Egyetértünk, köszönöm szépen a válaszodat! Csupán arra voltam kíváncsi, hogy mennyi idő kell egy egyszerű válasz megérkezéséhez.

Előzmény: [407] lorantfy, 2012-02-25 09:42:12
[407] lorantfy2012-02-25 09:42:12

A láda térfogatát könnyen meghatározhatod. Leméred hosszát, szélességét és magasságát, aztán ezeket összeszorzod (feltéve, hogy a láda téglatest alakú). Az ember térfogatát már nehezebb meghatározni, de ha megtöltesz egy elég nagy dézsát vízzel és megkéred az embert, hogy merüljön bele, akkor miután kimászott a dézsából egy ismert térfogatú edénnyel újra teletöltöd a dézsát vízzel. De a [404]-es kérdés megválaszolásához ezekre nincs szükség.

Előzmény: [406] Gézoo, 2012-02-16 10:19:27
[406] Gézoo2012-02-16 10:19:27

Mekkora a láda térfogata és mekkora az ember térfogata?

Előzmény: [404] Rita0527, 2012-02-12 13:35:47
[405] lorantfy2012-02-12 18:35:26
Előzmény: [404] Rita0527, 2012-02-12 13:35:47
[404] Rita05272012-02-12 13:35:47

Sziasztok! A segítséget előre is köszönöm! A feladat a következő: Egy 40kg tömegű láda és egy 600N súlyú ember közül: mekkora térfogatú víznek egyenlő a tömege a láda, ill. az ember tömegével? Továbbá mekkora térfogatú víznek egyenlő a súlya a láda, ill. az ember súlyával?

[403] jonas2012-01-28 17:14:05

Jelölje a két test együttes tömegét M=0.7kg; a felső test tömegét m; a két test közti súrlódási együtthatót \mu=0.4; a rezgés amplitúdóját pedig A.

A felső test nyilván akkor csúszhat meg a legkönnyebben, amikor a testek gyorsulása a legnagyobb. Ez akkor következik be, amikor a testek szélső helyzetben vannak, tehát amikor a kitérés éppen A. Ilyenkor a rugó DA erővel hat, ezért a gyorsulás nagysága a=DA/M. Ahhoz, hogy a súrlódás megtartsa a felső testet, am nagyságú erővel kell gyorsítania, viszont a súrlódás legfeljebb \mumg erőt fejthet ki, tehát akkor nem csúszik meg a felső test, ha am\le\mumg. Ebbe behelyettesítjük az a-re kapott kifejezést majd rendezzük:

(DA/M)m<\mumg,

A\le\muMg/D=0.028m=2.8cm

Előzmény: [402] Péter123, 2012-01-28 16:52:54
[402] Péter1232012-01-28 16:52:54

Sziasztok!

Egy feladat nem hagy nyugodni, szerintem nektek nagyon egyszerű lesz:

Egy vízszintes súrlódásmentes felületen egy 0,5 kg-os testen egy 0.2 kg tömegű test fekszik, köztük a tapadási súrlódási együttható 0,4. Az alsó testhez egy a másik végén rögzített D= 100 N/m rugót erősítünk vízszintesen. Legfeljebb mekkora lehet a rezgés amplitúdója, hogy a két test ne csússzon meg egymáson?

A megoldás elvileg 2,8 cm, de valahogy nekem nem jön ki ennyire.

[401] bikegúnár2012-01-26 11:57:35

Na igen így már megértettem. Köszi szépen!

Előzmény: [400] Alma, 2012-01-26 00:24:37
[400] Alma2012-01-26 00:24:37

Egy Q töltésre töltött C kapacitású kondenzátor tárolt elektromos energiája W=1/2*Q2/C. Ha a két fegyverzeten növelni szeretnéd a töltést \deltaQ értékkel, akkor az ehhez szükséget energia

\deltaW=\delta(1/2*Q2/C)=(1/2*2*Q*\deltaQ/C)=U*\deltaQ.

Te egy elektron-lyuk párt szeretnél a kondenzátor fegyverzeteire helyezni, vagyis a töltést \deltaQ=e értékkel szeretnéd megváltoztatni. Ha nem szabadul fel az ehhez szükséges energia a fényelektromos hatás során, akkor nem tudod tovább tölteni a kondenzátort, nem tudsz kilépő elektront kelteni. Így az elektronkilépés addig megy végbe, míg a következő egyenlőség teljesül:

h*f=W(ki)+e*U

Remélem így már tiszta.

Előzmény: [399] bikegúnár, 2012-01-25 19:53:41
[399] bikegúnár2012-01-25 19:53:41

Sziasztok!

Van egy egyszerű feladatom ti biztosan tudjátok, valahogy én nem tudok felfogni belőle egy részt.

Fotocellát 5,4*10 14-en Hz frekvenciájú fénnyel világítjuk meg. Ennek hatására a fotocellához kapcsolt kondenzátor 1,5 V feszültségre töltődik. Mennyi a kilépési munka?

Felírtam azt, hogy: h*f=W(ki)+1/2e*U. A kondenzátor elektromos mezejének munkája a W=1/2 Q*U ezért én úgy gondoltam, hogy W=1/2 e*U lesz itt a megfelelője, de mint megtudtam ez helytelen, a megoldás h*f=W(ki)+e*U Meg tudja valaki magyarázni, hogy miért?

[398] Bibi2011-11-14 18:44:10

Lehet nem itt kéne érdelődnöm, de hátha tudja vki a választ. Szal szeretnék fizikát tanulni vmelyik magyar főiskolán, alapképzésben, de távoktatáson. Tudja vki, van-e ilyen képzés vhol?

[397] lorantfy2011-11-10 21:34:55

Valójában csak megbecsülik, hogy az időmérésre használt technikai eszközök milyen valószínűséggel hibáznak és ebből adnak egy felső becslést az óra pontosságára saját magához képest. Tehát nem az abszolút időhöz képest késik vagy siet majd, amit nem tudunk pontosabban mérni, hanem annyi lesz az időmérés hibája. Ha pl. van két atomóránk, akkor az azok által mért idő 138 millió évente térhet el 1 sec-mal.

Előzmény: [396] Zilberbach, 2011-11-09 21:03:48
[396] Zilberbach2011-11-09 21:03:48

Több alkalommal is olvastam már a sajtóban hogy minden eddiginél pontosabb órát sikerült létrehozni, és általában még azt is megadják, hány millió/milliárd év alatt téved 1 másodpercet. A kérdésem az lenne: honnan tudják ezt? Én úgy gondolom hogy ehhez kellene egy még pontosabb óra amihez a "járását" viszonyítani tudnák. De ha ez a világ legpontosabb órája, akkor ez nem lehetséges.

[395] Lóczi Lajos2011-10-22 17:12:44

coulomb

Előzmény: [393] Zilberbach, 2011-10-21 18:25:18
[394] fokbacsere2011-10-21 21:07:02

Köszi. Rávezetődtem.

[393] Zilberbach2011-10-21 18:25:18

Legyen egy 2 tonna tömegű, 1 culomb pozitív töltésű gömb, valamint egy 1 gramm tömegű 2 culomb negatív töltésű gömb. Gondolod hogy a 2 tonnás fog keringeni az 1 grammos körül, csupán azért mert kisebb a töltése?

Rávezető kérdésnek szánom.

Előzmény: [388] fokbacsere, 2011-10-20 22:35:31
[392] fokbacsere2011-10-21 12:14:48

Áá. Akkor gondolkozom egy kicsit.

[391] Fálesz Mihály2011-10-21 12:03:20

De igen, rávezető kérdésnek szántam.

Előzmény: [390] fokbacsere, 2011-10-21 11:57:08
[390] fokbacsere2011-10-21 11:57:08

Kicsit átfogalmazom a kérdést. Ahogy a föld körül kering a hold, vagy a nap körül a naprendszer bolygói a gravitációs erő hatásara, ehhez hasonlóan egy nagyobb töltés körül keringhet ellipszis pályán egy töltés az elektrosztatikus erő hatására? (vagy remélem nem egy rávezető kérdés lett volna)

[389] Fálesz Mihály2011-10-21 11:04:11

Hogyan mozog a két gömb tömegközépontja?

Előzmény: [388] fokbacsere, 2011-10-20 22:35:31
[388] fokbacsere2011-10-20 22:35:31

Sziasztok!

Én azt szeretném megkérdezni, hogy ha van két különböző töltésű gömbünk (előjelben és nagyságban is) akkor elméletileg a kisebb töltés kering a nagyobb töltés körül, ha jól állítjuk be a töltések nagyságát a köztük lévő távolságot és a kisebbnek sebességet ugye?

[387] Zilberbach2011-10-16 09:57:38

A forrás itt a fő kérdés: Maxwell szerint az elektromágneses sugárzás mindig "forrásos", azaz van egy forrása, amiből - fénysebességgel - minden irányba terjed. Hol van a forrása egy olyan elektromágneses sugárzásnak, ami minden irányban, minden ponton egyenletesen betölti a világegyetemet, interferenciák nélkül?

Előzmény: [386] Zilberbach, 2011-10-14 13:46:02

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]