Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[423] Gézoo2012-02-28 20:59:14

Na egy ellenőrző kérdés:

Igaz-e az, hogy te éppen akkora erővel vonzod magad felé a Földet, mint a Föld tégedet?

Azaz ha pl. ugrasz egyet, akkor a szabadesés alatt éppen akkora erő húzza feléd a Földet, mint téged húz a Föld felé?

Előzmény: [421] Alma, 2012-02-28 17:15:25
[422] Gézoo2012-02-28 20:56:52

"Nem tudnak "egymásba alakulni". Az egyiket az erő változtatja, a másikat a forgatónyomaték. "

Húúha.. A forgató nyomaték ez nem erő és erőkar szorzata? És nem képződhet erő nélkül lendületből perdület?

Ezt azért nézd meg mielőtt ilyeneket írsz: http://m.blog.hu/ge/gezoo-vilaga/image/foton2.gif

"Zárt rendszer impulzusa és perdülete állandó."

Ezt úgy tanultuk, hogy: "Zárt rendszer impulzusában és a perdületében tárolt energia összege állandó." (lásd a Boltzman állandót.)

"Gondolj bele, ha egy labdát nekigurítasz a falnak, az visszapattan, megváltozik az impulzusa. Ezzel nincs is gond, a labda nem volt egy zárt rendszer. "

Nos, csak irányt vált. De az impulzusának párja a dobáskor a Földre hatott, majd a visszapattanáskor szintén, de az előzővel ellentétes előjellel.

Egyébként ha nem tartozik ide, miért idézted? (rosszul..)

"Ott a csillag körüli perdület állandó. Bár nem hanyagolható el a bolygó és a csillag kölcsönhatása, de a kettő közötti erőnek nincs forgatónyomatéka a csillagra nézve, így az nem tudja változtatni a bolygó perdületét. a Lendületét viszont változtatja."

Már bocs! De nem kellene Keplert, Newtont esetleg tankönyvet olvasnod mielőtt ilyeneket leírsz?

A bolygó keringésében és perdületében, sőt a Csillaggal képzett tömegrendszer összes perdületében és lendületében tárolt energiák összege állandó. Ez kb olyan mozgást okoz, mint egy leejtett tárgy mozgása vákuumban. [ Egyébként, többek között évszakos változású a Föld perdülete.. ( Csaxólok.) ]

"az pedig nem pontosan a tengely középpontja felé mutat." Nos, mint írtam ez két görgővel kiküszöbölhető.. de nem ott a trükk.

Előzmény: [421] Alma, 2012-02-28 17:15:25
[421] Alma2012-02-28 17:15:25

A lendület és a perdület két eléggé különböző megmaradó mennyiség, nem jó összemosni őket. Nem tudnak "egymásba alakulni". Az egyiket az erő változtatja, a másikat a forgatónyomaték.

Zárt rendszer impulzusa és perdülete állandó. Ez azt jelenti, hogy ha egy rendszert el tudsz keríteni a világ többi részétől, hogy a kölcsönhatás elhanyagolható legyen, akkor az impulzusa és a perdületa megmaradó mennyiségek.

Gondolj bele, ha egy labdát nekigurítasz a falnak, az visszapattan, megváltozik az impulzusa. Ezzel nincs is gond, a labda nem volt egy zárt rendszer.

Sok esetben az a helyzet, hogy egy nem zárt rendszert vizsgálunk, és mégis megmarad az impulzus vagy a perdület. Erre példa a bolygómozgás egy csillag körül. Ott a csillag körüli perdület állandó. Bár nem hanyagolható el a bolygó és a csillag kölcsönhatása, de a kettő közötti erőnek nincs forgatónyomatéka a csillagra nézve, így az nem tudja változtatni a bolygó perdületét. a Lendületét viszont változtatja.

A koris feladatban is az a trükk, hogy a test, melyet fonállal a tengelyhez kötünk, nem alkot zárt rendszert, a fonálon keresztül kölcsön tud hatni a tengellyel, illetve a Földdel. Abban az esetben maradna meg a perdülete, ha a rá ható erők eredőjének nem lenne forgatónyomatéka a tengely középpontjára nézve. Ez nem teljesül, mert az erő fonálirányú, az pedig nem pontosan a tengely középpontja felé mutat.

Előzmény: [420] Gézoo, 2012-02-28 08:29:35
[420] Gézoo2012-02-28 08:29:35

"Nincs igazad. Az ideális rendszer, amit le akarsz írni, nem létezik. " Oké-oké, bár nem "igazamnak" kellene lennie, és nem azt "akartam" leírni, hogy ideális rendszer van-e..

Szóval, a perdület megmaradás tétele nem teljesül? Olyan is lehet?

Én úgy tanultam, hogy a lendület és a perdület egymásba szabadon átalakítható, mindkettő megmaradó "mennyiség".

A mechanikai veszteségek köre pedig az energia megmaradás témakörébe tartozik. Nem érinti a perdület-lendület megmaradás tételeinek érvényességét.

Rosszul tanultuk?

Előzmény: [419] Alma, 2012-02-27 22:06:16
[419] Alma2012-02-27 22:06:16

Nincs igazad. Az ideális rendszer, amit le akarsz írni, nem létezik.

Érdemes odáig leegyszerűsíteni a problémát, hogy súrlódásmentesen mozoghat egy tömegpont a síkon úgy, hogy egy fonállal egy hengerpalásthoz rögzítjük, és a fonálra merőlegesen kezdősebességet adunk. A henger sugarával továbbá tarthatunk nullába.

Azért kell a tengely méretét óvatosan kezelni, mert ha nullának veszed, akkor nincs feltekeredés, örökkön örökké ugyanazon a körpályán mozog.

Minél kisebb a tengelyméret, annál kisebb lesz a tangenciális erő. Azt is szem előtt kell viszont tartani, a megtett út (idő) is nő, ami ahhoz szükséges, hogy feltekeredjen a fonál adott mértékben. Gondolj bele, egy kör alatt 2*r*\pi-vel csökken csak a kötél mérete, ami arányos az r tengelysugárral. Ha arra vagy kíváncsi, hogy rögzített L hosszal mikor rövidül meg a fonál hossza, akkor vezető rendben ez C*1/r-rel fog menni.

Így lehetséges az, hogy bár a tangenciális erő elhanyagolhatónak tűnik, de minél elhanyagolhatóbb, annál tovább hat. Az erő is az idő szorzata nem feltétlen tart nullába, és most nem is teszi ezt.

Előzmény: [418] Gézoo, 2012-02-27 21:15:32
[418] Gézoo2012-02-27 21:15:32

Szuper! van itt élet is!

Nos, nézzük! Kötél indulási hossz 10 m, feltekerő átmérő 0,01 m, Eltérés a tengelyiránytól 0,006 m

A jelölt szög = arctan(0,006/10)=0,034 fok kezdetben feltekerve 1 m-es sugárig: szög= 0,344 fok ( Most tekintsünk el attól, hogy két görgővel a kötélirány tengelyirányú lehetne. ) Azaz a feltekerő tengelynél ható érintő irányú erő a kötélerőnek 0,006 -ad részétől 0,06-ad részéig növekedhet.

Ami olyan kicsiny, hogy ha a megfogó ember tömegétől, a görkori gördülési ellenállásától eltekintünk akkor nyugodtan eltekinthetünk ettől is.

Előzmény: [417] lorantfy, 2012-02-27 20:15:47
[417] lorantfy2012-02-27 20:15:47

Igen. Én is így gondoltam.

Előzmény: [416] Alma, 2012-02-27 19:25:51
[416] Alma2012-02-27 19:25:51

Ez tévedés. A zsinór csak akkor tud feltekeredni, ha véges méretű tengelyt tételezel fel. Ebben az esetben viszont a zsinórban ébredő erőnek lesz forgatónyomatéka. Ez nem hanyagolható el abban a limeszben sem, amikor a tengely átmérője nulla.

Előzmény: [415] Gézoo, 2012-02-27 17:21:26
[415] Gézoo2012-02-27 17:21:26

Majdnem.. A feltekeredő zsinór esetében a forgástengely a zsinórt feltekerő rúd tengelye, ezért teljesül.

Nem ott a "trükk".

A logaritmikus spirál esetében jobban látszik a titok, ha nem gurítjuk, hanem mondjuk csúzlival lőjük a golyót. Belépéskor csak lendülete van, kilépéskor lendülete és perdülete. Nagy kérdés az, hogy a körívű pályától "befelé és a kifelé" hajló palástok eseteiben hogyan aránylik a perdület és a "maradó" lendület.

Előzmény: [414] Alma, 2012-02-27 16:49:45
[414] Alma2012-02-27 16:49:45

Na igen, csak sem a logaritmikus spirálon való mozgáskor, sem a feltekeredő zsinór esetében nem teljesül a perdület-megmaradás, hiszen nem centrális az erőd.

Előzmény: [412] Gézoo, 2012-02-27 12:06:01
[413] Gézoo2012-02-27 15:21:56

Jajj írja már valaki, hogy zsinóros példában a kerületi sebesség állandó a kerület egyre kisebb, és ezért csak a szögsebesség növekszik!

Előzmény: [412] Gézoo, 2012-02-27 12:06:01
[412] Gézoo2012-02-27 12:06:01

Oké, akkor ugyanez pepitában:

Görkorin állsz és a derékszíjad egy oszlopra feltekert zsinórra van kötve. Egy medicinlabdát elkapsz, amit én a zsinóroddal kijelölt kör érintőjének irányába dobok. Majd amikor feltekeredett a zsinórod egészen rövidre, elengeded a labdát.

A perdület megmaradás tétele szerint ahogy feltekeredik a zsinór és egyre kisebb lesz a mozgásod sugara, egyre nagyobb lesz a kerületi sebességed.

( A könnyebb számolás kedvéért tegyük fel, hogy neked nincs tömeged.)

Így érthető a sebesség növekedés?

Előzmény: [411] Alma, 2012-02-27 11:08:47
[411] Alma2012-02-27 11:08:47

Én nem vagyok arról meggyőződve, hogy változik az impulzus nagysága, bár lehet rosszul képzelem el a feladatot.

Előzmény: [410] Gézoo, 2012-02-27 08:32:15
[410] Gézoo2012-02-27 08:32:15

Oké lehet, hogy igazad van. Legyen egy elgondolkodtató kérdés:

i impulzusú golyót gurítunk egy logaritmikus spirál nagyobb sugarú oldalára érintőleges irányból. Amikor a golyő kilép a kis sugarú oldalon impulzusa I. ( I>>i )

A kérdés, hogy az I-i különbözethez szükséges energiát honnan vette a golyó?

Előzmény: [409] Alma, 2012-02-27 01:03:58
[409] Alma2012-02-27 01:03:58

Én sokkal könnyebben ráveszem magam egy gondolkodtató kérdésre való válaszolásra, mint egy teljesen triviális dolog leírására. Lehet, hogy ezért nem kaptál választ.

Előzmény: [408] Gézoo, 2012-02-25 11:07:34
[408] Gézoo2012-02-25 11:07:34

Egyetértünk, köszönöm szépen a válaszodat! Csupán arra voltam kíváncsi, hogy mennyi idő kell egy egyszerű válasz megérkezéséhez.

Előzmény: [407] lorantfy, 2012-02-25 09:42:12
[407] lorantfy2012-02-25 09:42:12

A láda térfogatát könnyen meghatározhatod. Leméred hosszát, szélességét és magasságát, aztán ezeket összeszorzod (feltéve, hogy a láda téglatest alakú). Az ember térfogatát már nehezebb meghatározni, de ha megtöltesz egy elég nagy dézsát vízzel és megkéred az embert, hogy merüljön bele, akkor miután kimászott a dézsából egy ismert térfogatú edénnyel újra teletöltöd a dézsát vízzel. De a [404]-es kérdés megválaszolásához ezekre nincs szükség.

Előzmény: [406] Gézoo, 2012-02-16 10:19:27
[406] Gézoo2012-02-16 10:19:27

Mekkora a láda térfogata és mekkora az ember térfogata?

Előzmény: [404] Rita0527, 2012-02-12 13:35:47
[405] lorantfy2012-02-12 18:35:26
Előzmény: [404] Rita0527, 2012-02-12 13:35:47
[404] Rita05272012-02-12 13:35:47

Sziasztok! A segítséget előre is köszönöm! A feladat a következő: Egy 40kg tömegű láda és egy 600N súlyú ember közül: mekkora térfogatú víznek egyenlő a tömege a láda, ill. az ember tömegével? Továbbá mekkora térfogatú víznek egyenlő a súlya a láda, ill. az ember súlyával?

[403] jonas2012-01-28 17:14:05

Jelölje a két test együttes tömegét M=0.7kg; a felső test tömegét m; a két test közti súrlódási együtthatót \mu=0.4; a rezgés amplitúdóját pedig A.

A felső test nyilván akkor csúszhat meg a legkönnyebben, amikor a testek gyorsulása a legnagyobb. Ez akkor következik be, amikor a testek szélső helyzetben vannak, tehát amikor a kitérés éppen A. Ilyenkor a rugó DA erővel hat, ezért a gyorsulás nagysága a=DA/M. Ahhoz, hogy a súrlódás megtartsa a felső testet, am nagyságú erővel kell gyorsítania, viszont a súrlódás legfeljebb \mumg erőt fejthet ki, tehát akkor nem csúszik meg a felső test, ha am\le\mumg. Ebbe behelyettesítjük az a-re kapott kifejezést majd rendezzük:

(DA/M)m<\mumg,

A\le\muMg/D=0.028m=2.8cm

Előzmény: [402] Péter123, 2012-01-28 16:52:54
[402] Péter1232012-01-28 16:52:54

Sziasztok!

Egy feladat nem hagy nyugodni, szerintem nektek nagyon egyszerű lesz:

Egy vízszintes súrlódásmentes felületen egy 0,5 kg-os testen egy 0.2 kg tömegű test fekszik, köztük a tapadási súrlódási együttható 0,4. Az alsó testhez egy a másik végén rögzített D= 100 N/m rugót erősítünk vízszintesen. Legfeljebb mekkora lehet a rezgés amplitúdója, hogy a két test ne csússzon meg egymáson?

A megoldás elvileg 2,8 cm, de valahogy nekem nem jön ki ennyire.

[401] bikegúnár2012-01-26 11:57:35

Na igen így már megértettem. Köszi szépen!

Előzmény: [400] Alma, 2012-01-26 00:24:37
[400] Alma2012-01-26 00:24:37

Egy Q töltésre töltött C kapacitású kondenzátor tárolt elektromos energiája W=1/2*Q2/C. Ha a két fegyverzeten növelni szeretnéd a töltést \deltaQ értékkel, akkor az ehhez szükséget energia

\deltaW=\delta(1/2*Q2/C)=(1/2*2*Q*\deltaQ/C)=U*\deltaQ.

Te egy elektron-lyuk párt szeretnél a kondenzátor fegyverzeteire helyezni, vagyis a töltést \deltaQ=e értékkel szeretnéd megváltoztatni. Ha nem szabadul fel az ehhez szükséges energia a fényelektromos hatás során, akkor nem tudod tovább tölteni a kondenzátort, nem tudsz kilépő elektront kelteni. Így az elektronkilépés addig megy végbe, míg a következő egyenlőség teljesül:

h*f=W(ki)+e*U

Remélem így már tiszta.

Előzmény: [399] bikegúnár, 2012-01-25 19:53:41
[399] bikegúnár2012-01-25 19:53:41

Sziasztok!

Van egy egyszerű feladatom ti biztosan tudjátok, valahogy én nem tudok felfogni belőle egy részt.

Fotocellát 5,4*10 14-en Hz frekvenciájú fénnyel világítjuk meg. Ennek hatására a fotocellához kapcsolt kondenzátor 1,5 V feszültségre töltődik. Mennyi a kilépési munka?

Felírtam azt, hogy: h*f=W(ki)+1/2e*U. A kondenzátor elektromos mezejének munkája a W=1/2 Q*U ezért én úgy gondoltam, hogy W=1/2 e*U lesz itt a megfelelője, de mint megtudtam ez helytelen, a megoldás h*f=W(ki)+e*U Meg tudja valaki magyarázni, hogy miért?

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]