Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[468] RokoskaLászlo2012-03-07 18:41:02

Nem értem. Azt olvastam, hogy h1 és h2 magasság között az út alakjától függetlenül azonos idő alatt érkezik le minden test. A lejtőre nem érvényes a fizika?

Előzmény: [467] Alma, 2012-03-07 18:08:19
[467] Alma2012-03-07 18:08:19

Ha alul megy a golyó, akkor bár hosszabb utat kell megtennie, nagyobb sebességgel teszi. A hosszabb út miatt később érne oda, a nagyobb sebesség miatt hamarabb.

Hogy végül mi lesz, az a pálya konkrét alakjától függ. Minél hosszabb az az útszakasz, hogy az egyik golyó fent, a másik lent megy, annál több időt tud "behozni" az alsó golyó abból a veszteségből, amit a lejtőkön szerzett (ha egyáltalán ott veszteséget szerzett, azt is ki kell számolni).

Előzmény: [466] RokoskaLászlo, 2012-03-07 16:48:03
[466] RokoskaLászlo2012-03-07 16:48:03

Ez hogy lehet? film

Előzmény: [465] RokoskaLászlo, 2012-03-06 10:22:31
[465] RokoskaLászlo2012-03-06 10:22:31

Van alul egy csapágyas talpa. A régi az körözött, annak egy golyó volt az alján. Ez az újabb megáll abban a szögben ahova kibillentettem.

Előzmény: [464] Gézoo, 2012-03-06 09:55:14
[464] Gézoo2012-03-06 09:55:14

Ha meglököd, ferdén áll a tengelye vagy köröket ír le?

Előzmény: [461] RokoskaLászlo, 2012-03-05 19:49:42
[463] Róbert Gida2012-03-05 20:26:14

"Az emberek is viszonylag függőlegesen szoktak állni akkor is, ha egy meredek hegyről jönnek le."

Erről Columbo jut eszembe: http://www.youtube.com/watch?v=qxbNZCSweLo&feature=related

Előzmény: [456] jonas, 2012-03-05 14:41:03
[462] jonas2012-03-05 20:11:40

Egyetértek. Nem az a nehéz kérdés, amire én válaszoltam, vagyis hogy mi történik, ha az alap mozog.

Tegyük föl, hogy a búgócsigát megpörgettük, és utána nem mozgatjuk a rajztáblát, és nem lökdössük a búgócsigát. Miért nem dől föl a búgócsiga, noha csak egy kis ponton támaszkodik, és ha megáll a forgása, utána feldől. Általánosabban, hogy mozog a tengelye?

Előzmény: [461] RokoskaLászlo, 2012-03-05 19:49:42
[461] RokoskaLászlo2012-03-05 19:49:42

Szerinted érthetem? Egy félszónyit sem.. Azt sem értem, hogy milyen erő áll ellen a kitérítő hatásnak? Ujjal meglököm, akkor az új irányban áll a tengely. Miért nem dől fel?

Előzmény: [460] Alma, 2012-03-05 18:55:58
[460] Alma2012-03-05 18:55:58

Na ez az, amit nem kéne ezen a fórumon. Itt sok ember azért van, hogy ilyen kérdéseken elgondolkodjon, és választ adjon rá a kérdezőnek. A fizika tanárnak amúgy is biztos van elég dolga, bár kétség kívül biztosan segítene.

A búgócsiga tengelye forgásban van, ezáltal nincs állandó kapcsolat semmelyik két pont között se a tengely és a rajztábla között (izeg-mozog egy üregben). Éppen ezért nem jön létre olyan szoros kapcsolat, ami el tudná forgatni a búgócsigát, ehhez hosszú ideig ható nagy erőre lenne szükség.

Mondhatnád erre, hogy a megemeléséhez is nagy erőre van szükség. Ez így van, de az erőegyensúly miatt mindig be van annyira nyomódva a búgócsiga, hogy az m*g nehézségi erőnek legyen kompenzáló tartóereje, és emeléskor ez fog munkát végezni.

A kis felületű érintkezés még nem elégséges, hiszen ha egy rajzszöget szúrunk bele a rajztáblába, az el fog fordulni a táblával együtt.

Előzmény: [455] Gézoo, 2012-03-05 14:37:02
[459] RokoskaLászlo2012-03-05 15:26:27

Ezek viccek?

Előzmény: [458] Gézoo, 2012-03-05 15:02:44
[458] Gézoo2012-03-05 15:02:44

A denevérek pedig fejjel lefelé állnak, mégsem dőlnek fel ..

Előzmény: [456] jonas, 2012-03-05 14:41:03
[457] jonas2012-03-05 14:44:18

Tényleg, a hegyoldalon függőleges emberekről jut eszembe ez a fénykép (egy hegyoldalban vízszintesen növő fát ábrázol).

Előzmény: [456] jonas, 2012-03-05 14:41:03
[456] jonas2012-03-05 14:41:03

A búgócsiga csak nagyon kis felületen érintkezik a rajztáblával, úgyhogy nem csoda, hogy nem érzi, milyen irányú a rajztábla. Mindegy, hogy csak az egyik szélét emeled föl a táblának, vagy mindkét szélét. Az emberek is viszonylag függőlegesen szoktak állni akkor is, ha egy meredek hegyről jönnek le.

Előzmény: [454] RokoskaLászlo, 2012-03-05 11:12:12
[455] Gézoo2012-03-05 14:37:02

Talán a fizika tanárodat kérdezd meg, biztosan elmagyarázza.

Előzmény: [454] RokoskaLászlo, 2012-03-05 11:12:12
[454] RokoskaLászlo2012-03-05 11:12:12

A rajztáblámra tettem és a tengelye akkor is függőleges irányú maradt amikor véletlenül felemeltem a tábla egyik szélét.

Előzmény: [453] HoA, 2012-03-05 10:55:56
[453] HoA2012-03-05 10:55:56

Megtartja?

Előzmény: [452] RokoskaLászlo, 2012-03-05 05:59:44
[452] RokoskaLászlo2012-03-05 05:59:44

Miért tartja meg a forgástengelyének irányát a búgócsiga?

[451] Gézoo2012-03-01 21:39:00

Úgy van!

Előzmény: [450] izsák, 2012-03-01 20:33:50
[450] izsák2012-03-01 20:33:50

Az N a lendület?

Előzmény: [448] Gézoo, 2012-03-01 09:17:48
[449] izsák2012-03-01 17:25:15

Mi az N/R ?

Előzmény: [448] Gézoo, 2012-03-01 09:17:48
[448] Gézoo2012-03-01 09:17:48

Gondolom Te tudod, ezért csak említem, hogy: theta= m * R*R és kisomega= delta fi/ delta t

persze kisomega= 2*Pi*f alakban is érthető ahol f a fordulatszám (frekvencia)

Azaz ha N= thete*kisomega akkor N = m*R*R * 2* Pi*f azaz az egyenértékűség I=N/R esetében I= m*R*R * 2* Pi*f /R = I= m*R * 2* Pi*f ahol pedig, a kerület K=2*R*Pi I= m*K*f Vagyis az előző példában:

I1=F*t-m*K*f I2=F*t Ie=I2-I1 Ir=F*t - F*t-m*K*f

Ie= - m*K*f

(Két golyó osztozik a tömegen és két perdület jön létre, ezért *2/2=1 , ezért nem bonyolítottam vele a függvényt)

Vagyis a keletkező, "pár nélküli" szabad impulzus nagysága:

Ie= - m*K*f nagyságú. (Ahol m a golyók tömege, K a tömeg közép sugarának kerülete, és f a golyó képződött fordulatszáma.)

Előzmény: [446] patba, 2012-03-01 07:41:58
[447] Gézoo2012-03-01 08:33:17

A kérdésed ez volt: "Itt miért/hol "képződik" lendület, és miért sérül az impulzusmegmaradás? " Én pedig ezt válaszoltam:(Lásd ábrát.) Az egyik oldalon perdületet, a másik oldalon lendületet hoz létre a rugóerő. Azaz I1=F*t-N/R I2=F*t Tehát Ie=I2-I1 Ie >> 0 Szabad Impulzus(lendület) képződött!

Tegyél papírlapot az asztalra, reája pedig golyót! Húzd meg a papírlapot és engedd el! A húzás alatt a golyó "helyben forog", az elengedést követően a húzás alatt kapott perdülete "elgurítja".

A videón "rövid a tál" ezért nem feltűnő, hogy a tömegközéppontot messze elhagyja a szerkezet.

Tegyél asztalra csapágygolyókon nyugvó üvegtáblát és úgy ismételd meg a kísérletet! Nem lesz elég nagy a négy méter hosszú asztal sem.

Az itteni ábrán a jobb oldalon mg pontossággal azonos tömegű golyókat pillanatragasztóval rögzítettük egymáshoz és a fonálhoz a jobb oldalon. A baloldali golyók "egyenlítőjén" szintén pillanat ragasztóval rögzítettük a cérnát a feltekerés előtt. (Vigyázz! Várd meg amíg a ragasztó teljesen megszárad, mert különben úgy jársz mint mi az első kísérletnél: a feltekert cérna is odaragadt.)

Előzmény: [446] patba, 2012-03-01 07:41:58
[446] patba2012-03-01 07:41:58

Akkor szerinted egy könnyen elmozdítható jojóra ha hat egy erő, akkor az annak hatására nem kezd el gyorsulni('tömegközéppontja szinte álló marad'), csak pörögni?

Előző kérdésemre meg nem igazán válaszoltál. A videón a két oldal impulzusa nem állandó? (A 2 golyó megy hátra, a hajó megy előre, közben a közös tkp ugyanott marad) Nyilván így a leglátványosabb, ha a lehető legkisebb edényben csinálják, de mondjuk egy jó nagy vízfelületen, vagy az űrben már teljesen világos lenne.

Előzmény: [445] Gézoo, 2012-02-29 22:29:15
[445] Gézoo2012-02-29 22:29:15

"Itt miért/hol "képződik" lendület, és miért sérül az impulzusmegmaradás?"

Ott ahol a: "A két oldal impulzusa azaz lendülete nem egyforma nagyságú."

Erről volt szó, innen van az idézet: "Példa: Kifeszített rugóval köss össze egy jojóra feltekert zsinórt és a másik oldalról egy testre a tömegközéppontján átmenő egyenesének és a felületének metszéspontjába kötött zsinórt.

A jojó forgásba jön, de tömegközéppontja szinte álló marad, a rugó másik végén a test egyenes vonalú egyenletes sebességű mozgást végez. A két oldal impulzusa azaz lendülete nem egyforma nagyságú.

Ezt a kísérletet elvégezheted úgy is, hogy mindkét oldalt kiskocsira teszed. Ügyelve arra, hogy a két kiskocsi teljes tömege a jojóval ill a tömeggel együtt egyenlő legyen! "

Előzmény: [444] patba, 2012-02-29 21:47:18
[444] patba2012-02-29 21:47:18

Itt miért/hol "képződik" lendület, és miért sérül az impulzusmegmaradás?

Előzmény: [438] Gézoo, 2012-02-29 16:44:04

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]