Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[47] Mate2005-03-07 12:33:35

Kedves László!

Azt hiszem, nem derült ki világosan a hozzászólásodból, hogy végül mekkora erőt fejt ki egymásra két mágnes.

A mágneses Coulomb-törvény valóban igaz, azonban csak mágnespólusok közötti erőhatást ír le. Egy mágnes azonban két pólusból áll, amely pólusok elég közel vannak egymáshoz (főleg a kicsiny neodímium mágnes esetén), tehát dipólus közelítéssel kell számolnunk.

Ha szükséges, leírhatom a számolást, de most csak annyit, hogy a mágneses Coulomb-törvényt felírod a két mágnes 2-2 pólusa között (legyen d a mágnes hossza, r pedig a távolságuk), és d/r-rel tartasz nullához...

Így azt kapjuk, hogy két dipólus között ható erő a távolság -4. hatványával arányos, és nem kell tudni a póluserősségeket, csak a mágnesek dipólnyomatékát.

Egyébként elektromos töltésekre egyszerű megjegyezni: Két töltés közötti erő a távolság -2., egy töltés és egy dipólus közötti erő a távolság -3., két dipólus közötti erő a távolság -4. hatványával arányos. Tanulságos kiszámolni két kvadrupól által kifejtett erő távolságfüggését.

Előzmény: [45] lorantfy, 2005-03-06 13:00:03
[46] lgdt2005-03-06 17:31:02

ó 1 picit nagyon nagyon félreértettem a kérdést, el kellett volna olvasnom az egészet, sorry.

Előzmény: [45] lorantfy, 2005-03-06 13:00:03
[45] lorantfy2005-03-06 13:00:03

Hello Valv!

Két mágnes között ható erőt a mágneses Coulomb tv. írja le, hasonló mint a két töltés között ható erőt-tv.

F=C\frac{p_1p_2}{r^2}

C=\frac{10^7}{16\pi^2} me: \frac{Am}{Vs}

p : póluserősség me: 1 Weber (Wb)=1 Vs

Szerintem ebből csak annyit tudsz használni, hogy az erő a távolság négyzetével csökken. A póluserősségeket legfeljebb méréssel tudod meghatározni az adott mágnesnél.

Előzmény: [42] Valv, 2005-02-28 09:12:13
[44] lgdt2005-03-06 09:33:29

F=qvxB

[43] Valv2005-03-04 13:46:55

Az jutott eszembe, hogy valamelyik egyetemi tankönyvben (pl. Budó ) nincs benne a válasz a lenti kérdésemre? ...

[42] Valv2005-02-28 09:12:13

Sziasztok!

Jelenleg ez a kérdés foglalkoztat, légyszi aki tudja a választ írjon be:

Hogyan határozható meg két mágnes közt ható erő? Mert az OK, hogy forgatónyomatéka van, de ebből még nem tudom megállapítani pl. hogy ha két kicsi neodímium mágnes összevonzódik, mekkora erőt kell kifejtenem hogy szét tudjam szedni őket...

[41] Lapis Leonárd2005-02-26 22:06:42

Nos, szerintem a hidrogén az ionizációig gerjeszthető.

Előzmény: [38] DZSO, 2005-02-01 20:02:47
[40] xviktor2005-02-21 18:14:34

Hello!

Az erő független a felülettől. A felületnek az eloszlásban van szerepe. A versenyautóknál pl. abban van szerepe a felületnek, hogy az alkatrészek élettartama minél nagyobb legyen. A surlódás következtében kopik a fékpofa, a gumi..stb. "Felületben ugyanannyi a kopás", így ha veszünk pl. egy gumit, az lassabban "vékonyodik", ha nagyobb a felülete /szélesebb/, így tovább lehet használni. Kb. ez a lényeg, üdv: Viktor

[39] shadefaka2005-02-21 15:19:26

vicces, mert az en fizika tanarom is szoszerint igy mondta, hogy "elso kozelitesben" nem fugg a felulettol...

[38] DZSO2005-02-01 20:02:47

Hi! Fizikából a kvantumszámokat, hidrogén energiaszintjeit tanuljuk. Van egy ilyen kérdés, hogy meddig gerjeszthető a hidrogénatom? Van-e határa? Erre várnék választ, köszönettel: Dzso

[36] Fálesz Mihály2004-12-13 14:02:01

Szerintem a nagy felületnek nem a nagy súrlódás az előnye, hanem az egyenletesebb tapadás és a kisebb kopás.

Előzmény: [35] CMY, 2004-12-13 13:03:48
[35] CMY2004-12-13 13:03:48

Minnél nagyobb a felület, annál nagyobb a surlódás, ezt mindenhol alkalmazzák

-nagy felületű fékpofák -duplatárcsafelületű kuplung -stb. nem akarom sorolni, nem ez a légyen...

Előzmény: [34] Valv, 2004-12-07 13:06:11
[34] Valv2004-12-07 13:06:11

Köszi a választ! Vannak még kérdéseim más témában is. Például: Fizikaórán azt tanuljuk, hogy a súrlódási erő és az F tap.max. nem függ az érintkező felületek nagyságától, csak a mű-től és az F nyomó-tól. Akkor mégis miért tesznek a versenyautók kerekeire minél szélesebb gumikat? Akkor tehát mégiscsak függ a tapadási erő a felülettől! A fiz.tanárom azt válaszolta, hogy ELSŐ KÖZELÍTÉSBEN nem függ, mert így van a képletben. Na és 2. közelítésben? Milyen függvénykapcsolatban szerepel a felület is? Biztos nem véletlenül akarják, hogy az autó az aszfalttal nagy felületen érintkezzen.

[33] gxa2004-12-04 19:51:54

Szia!

Ha jól látom, ebben az elrendezésben az a trükk, hogy a közepén a tekercselés iránya megfordul (a felénk eső részen óramutató járásával ellentétes irányú, a közepétől azzal egyezik, ha az ábra szerinti irányból nézzük). Így egyszerűen két szembefordított tekercs eredő terét látjuk. A speckó tekercselés csak annyit csinál, hogy nem kell külön rögzítés, a drót megtartja önmagát :)

Igazából klasszikus pólusokról itt nincs értelme beszélni, mert az elrendezés nem feleltethető meg egy dipólnak, villanymotoroknál valóban vannak ennél sokkal több "pólusú" elrendezések is.

Attila

Előzmény: [32] Valv, 2004-12-03 13:19:43
[32] Valv2004-12-03 13:19:43
[31] Valv2004-12-03 13:19:09

Sziasztok! Azért írok, mert megcsináltam otthon egy egyszerű kísérletet, persze nem olyat ami már amúgy is benne van a tankönyvekben. Az internetről vettem az ötletet a http://jnaudin.free.fr/html/tripole.htm honlapról. Egyébként elég sok érdekes szerkezet meg miegymás van J.L Naudin honlapján, szóval kíváncsiságból úgy gondoltam, megnézem, mi igaz és mi nem, és hogy egyáltalán működik-e az ilyesmi. A kísérlet abból állt, hogy egy vasmagra az egyik ábrán látható módon felfűztem egy rézdrótot, így speciális elektromágnest kaptam. ( Adatok: The coil has been wound on a ferrite rod ( length=115mm, diameter=10mm ), with 52 turns (2x26) of 4/10mm copper wire.)Én majdnem hasonlót csináltam, egy rádió-TV műszerésztől szereztem vasmagot (régi rádióból v TV-ből lett kibontva)

Ez elé sorban bekötöttem egy izzót és 12V-ra kapcsoltam. A három pólus tényleg megvolt ezt iránytűvel ellenőriztem. Az erővonalak is látszottak, igaz nem olyan szépen, mint az ábrán.

Fizikaórára is bevittem, kivetítettük, és látszottak a vasporon az erővonalak; egyébként a fizikatanárom azt mondta, hogy ez nem nagy szám, mert ő látott már ennél több pólusú mágnest is és hogy ma már annyi pólusú mágnest állítanak elő amennyit akarnak.

Kérdésem a következő:

Miért okozza ez a szokatlan tekercselés 3 pólus létrejöttét?

[30] Trax2004-11-26 15:49:10

Kedves László

Nagyon szépen köszönöm a válasz! Egyébként "pontosan" én is így gondoltam a dolgot! De egy szakember szava mégiscsak biztos! Mégegyszer köszönöm!

Előzmény: [29] lorantfy, 2004-11-26 00:07:47
[29] lorantfy2004-11-26 00:07:47

Kedves Szabolcs!

Elsőre azt gondolja az ember, hogy ha álló helyzetben pl. 27 C-fok a levegő hőmérséklete, akkor a mozgó levegőé is annyi. Ez így is van.

Csakhogy ezt mérnünk kell egy hőmérővel amit a kocsi tetejére rögzítünk és ez is mozog az autóval együtt 150 km/h=41,7 m/s sebességgel.

A hőmérőhöz képes a levegő molekulái is ilyen sebességgel jönnek szembe. Az 27 C=300 K-fokos álló levegőben a molekulák átlagsebessége kb. 500 m/s. Valójában a hőmérő, a vele ütköző molekolák energiáját méri és ez a szembe áramló levegő esetén az egyik oldalon nagyobb lesz. A másik oldalon a turbolens áramlás miatt nem csökken ugyanennyivel. A hőmérő mindenképpen + energiát kap az áramló levegőtől és így jobban felmelegszik.

Tehát szerintem pár fokkal magasabb hőmérsékletet mér.

Az, hogy a kocsiablakon kidugva a kezünket az áramló levegőt jóval hidegebbnek érezzük abból adódik, hogy az áramló levegő fokozza a párolgást. A bőrünkről elpárolgó viz hőt von el és hűti a kezünket.

A Föld légkörébe becsapódó meteorok felizzanak és nagy részük elég a közegellenállás miatt. Igaz itt a sebesség azért jóval nagyobb.

Előzmény: [28] Trax, 2004-11-25 18:06:53
[28] Trax2004-11-25 18:06:53

Üdvözlöm a fizikusokat! Én nem igazán vagyok otthon a fizikában így szeretném ha segítenének nekem! Egy elég érdekes kérdés vetődött fel a munkahelyemen! Én autokkal foglalkozom, és a kocsikban van egy hőmérséklet mérő ami állandó értéket mutat! És azon robbant ki a vita hogy ha a kocsi sebessége nő akkor a hőmérsékletmutatón változik-e az érték, vagyis csökken-e a hőmérséklet! Ugyanebban a témában előkerült egy jobban kézenfogható példa. Ami így szól. Ez szintén autós példa! Álló helyzetben megmérjük a hőmérsékletet egy hőmérő segítségével és utánna felgyorsítunk kb 150km/h-ra Természetesen a hőmérő kint van a kocsira rögzítve! Kérdésem változik-e a hőmérséklet miután elértük a 150 km/h-t? Az én véleményem szerint NEM! Igazam van? Nagyon várom válaszotokat! Köszönettel Szabolcs

[27] lorantfy2004-11-22 20:19:40

Vákumban valóban azonos sebességgel terjednek a különböző színű fénysugarak, de levegőben, vízben, üvegben vagy más átlátszó anyagban már más a helyzet, van egy kis eltérés a terjedési sebességekben. Ezért lehet prizmával a fényt szineire bontani. A vörös a leggyorsabb.

A szinkronban lévő hullámokat koherensnek szokták nevezni. Ilyen a LASER fénye. Azonos atomok indukált emisszióval szinkronban rezgő hullámokat bocs. ki.

Az optikai rés a fény hullámhosszával összemérhető szélességű rés.

Úgy emlékszem a röntgen sugaraknál az anyagvizsgálatban vannak polarizált hullámok. Bizonyos kristályok elforgatják a polarizációs sikot. Ez fénynél is van pl. mészpát kristálynál.

Előzmény: [26] reddevzso, 2004-11-22 17:16:47
[26] reddevzso2004-11-22 17:16:47

Thx:)

Akkor feltennék még pár kérdést, mert úgy látom, van aki segítsen:) -Mikor jön létre hullám? -Mondjunk példát elektromágneses hullámok polarizációjára a fényen kívül! -Kell-e a hullám LÉTREJÖTTÉ-hez közeg? -Mikor optikai egy rés?! -Mely színű fénynek legnagyobb a terjedési sebessége? (Gondolom, mindegyiknek ugyanakkora, de ehhez indoklás?!?!) -Mely hullámok vannak mindig szinkronban? (Talán az ugyanazokból az atomokból kiinduló hullámok?!)

üdv reddevzso

[25] lorantfy2004-11-22 16:42:51

A kirakatüvegről visszaverődő fény polarizált. Az üveg síkjával párhuzamos rezgésirány marad meg. Erre merőlegesen kell beállítani a polárszűrőt, hogy ne csillogjon az üveg.

Előzmény: [24] reddevzso, 2004-11-22 15:16:28
[24] reddevzso2004-11-22 15:16:28

Sziasztok!

Örülnék, ha még ma tudnátok válaszolni az alábbi- Nektek biztos egyszerűnek tűnő- kérdésre. Hány fokos szögből kell lefényképezni polárszűrővel a kirakatot, hogy ne csillogjon?

Köszönöm!

reddevzso

[23] Kós Géza2004-10-12 12:22:16

Kedves Györke,

Szerintem nem hibás, hanem félreérthető volt az ábra. Az aláírás szerint: "... térerősség ... a vezetőn". Nem nagy a vezető körül, hanem a vezető felületén. A nyilacskák csak a fémfelületre vonatkoznak, a környezetére nem. (A vezető körül nem csak az lenne a baj, hogy párhuzamosak, hanem az is, hogy egyenesek...)

A véletlenszámgenerálás érdekes kérdés, de szerintem érdemesebb egy külön témát nyitni róla, hogy a kettő ne keveredjen össze.

Előzmény: [37] Farkas Györke, 2004-10-12 12:10:41
[37] Farkas Györke2004-10-12 12:10:41

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]