Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[550] Lajos bácsi2012-04-07 21:06:41

Centrifugális vagy centripetális?

Mindkét elnevezésnek meg van a maga helye, és ne féljünk használni a megfelelő helyzetekben. (lásd mosógép centrifugája!) Természetesen nem ugyanarról az erőről van szó. A kanyarodó autóban ülő személyre általában mindkét erő hat. Ha az utas nincs rendesen bekötve az ülésében, és a kanyarban beveri a fejét az ablaküvegbe, akkor a fejére a centrifugális erő hatott. Ha viszont nem lett volna ott az ablaküveg, (és nem lett volna nyaka sem az illetőnek), akkor talán le is esett volna a feje. Szerencséjére ott volt az ablaküveg is, mely kemény ellenállásával fellépett a centrifugális erővel szemben, és így körpályára kényszerítette azt a testrészt is.

Azt az erőt, mely hatására valamely mozgásban lévő tömeg körpályára kényszerül centripetális erőnek nevezzük.

Egyszerűbben szólva a centrifugális erő a tehetetlenségből származik. A centripetális erő pedig az, amelyik az egyenesvonalú mozgást körmozgássá akarja változtatni.

Előzmény: [549] hop, 2012-04-07 17:19:21
[549] hop2012-04-07 17:19:21

Sajnos csak analítika órán vettük ezt a kifejezést(főiskolára járok)Mint írtam itt kifejezetten a szakmámban való használatra utal a kérdés, és laboratóriumi centrifugáról van szó. A tanár más jelleggel említette a szóban forgó kifejezést,talán egy mondaton belül.Tankönyvben(a miénkben )nincs szó róla.Sajnos fizikát pedig jó rég tanultam. Sokat böngésztem mielőtt segítséget kértem a válaszra és az eddigi válaszokat tanúsíthatom.Leginkább azt írják le hogy ilyen kifejezést már nem használnak. De nagyon hasznos az információja,köszi.

Előzmény: [548] lorantfy, 2012-04-07 14:49:07
[548] lorantfy2012-04-07 14:49:07

A centripetális erő kifejezést azért nem kéne elfelejteni. A testet körpályán tartó erőt valahogyan el kell nevezni, hogy beszélni tudjunk róla. Nem a fizika oktatás hibája, hanem az adott tanáré aki nem mondja el (szerintem mindegyik elmondja) vagy a diáké, aki nem képes elolvasni a tankönyvéből (ahol nagyon szépen le van írva és több példával és ábrával is szemléltetve), hogy a centripetális erőt mindig valamilyen más erőnek kell biztosítania. Ez lehet kötélerő, gravitációs erő, súrlódási erő, rugóerő, mágneses térben ható Lorenz erő, egy felület nyomóereje stb. A centripetális erő hallatán éppen annak kellene előjönnie a tanuló agyában, hogy a sebesség irányának megváltoztatásához is erő kell, és a centripetális erő szerepét mindig valamilyen más erőnek kell eljátszania. Miért van minden nagyobb útkanyarulatban álló fa alatt egy kereszt? Miért nem sikerült aznap hajnalban 80-nal bevenni azt a kanyart, amit egy hete még sikerült? Erre a kérdésre már késő válaszolni. Figyelni kellett volna fizika órán vagy elolvasni a tankönyvet. Ezek sajnos életbe vágó kérdések!

Előzmény: [538] Bellabás V. Levente, 2012-04-07 01:30:16
[547] hop2012-04-07 14:42:23

köszönöm:-)

Előzmény: [546] SmallPotato, 2012-04-07 13:42:16
[546] SmallPotato2012-04-07 13:42:16

Utánanéztem: a %-jelet úgy tudod megjeleníteni, ha ezt írod be helyette: \%

Előzmény: [543] hop, 2012-04-07 13:05:47
[545] SmallPotato2012-04-07 13:37:41

Az eredmény értelemszerűen tömegszázalékban ("m/m") értendő. :-)

Előzmény: [544] SmallPotato, 2012-04-07 13:33:21
[544] SmallPotato2012-04-07 13:33:21

A NaCl molekulasúlya nyilván nem 58,5 g, csak szimplán 58,5. Ez azt jelenti, hogy 1 mólnyi mennyiségű NaCl tömege 58,5 gramm, tehát 200 mmol = 0,2 mól tömege 0,2*58,5 = 11,7 gramm. Ennyi NaCl van egy liter (nagyjából 1 kg) oldatban, tehát a koncentráció 11,7/1000 = 0,0117 = 1,17 százalék.

(A százalékjelet - és a bekezdésnek a százalékjel mögötti részét is! - a TEX szerkesztő tünteti el; ezzel együtt kell élnünk. :-) )

Előzmény: [543] hop, 2012-04-07 13:05:47
[543] hop2012-04-07 13:05:47

Megint nem jelent meg a kérdés lényege, tehát az oldat hány százalékos?

Előzmény: [542] hop, 2012-04-07 13:03:38
[542] hop2012-04-07 13:03:38

Húha...

A kérdésemben kimaradt a lényeg:-(

Így szól a kérdés:

Számolja ki hogy a 200 mmol/L -s koncentrációjú NaCl oldat hány Segítségül:NaCl molekula súlya 58.5 g

Nagyon köszönöm a választ

Előzmény: [541] SmallPotato, 2012-04-07 09:08:46
[541] SmallPotato2012-04-07 09:08:46

Nem világos a kérdés.

Úgy értendő, hogy hány NaCl molekula van a jelzett koncentrációjú oldatban, ha a tömege 58,5 g?

Itt szerintem megtalálod a választ.

Előzmény: [537] hop, 2012-04-06 20:02:36
[540] SmallPotato2012-04-07 08:58:44

"... ilyen erő nem létezik, ezért semerre sem hat!"

Ez így azért húzós kicsit. Ilyen alapon "eredő erő" sem létezik, és Newton II. törvényét el lehetne dobni.

A centripetális erő (definíciószerűen - ami egyszersmind a létezését is igazolja) az az erő, amely adott, körmozgást végző testet a forgási középpont felé gyorsít (és ezzel körpályára kényszerít); ennek megfelelően a centripetális erő mindig a forgó test tömegközéppontjából a forgásközéppontba mutat. Az egy másik kérdés, hogy milyen és hány erő eredőjeként áll elő.

Előzmény: [538] Bellabás V. Levente, 2012-04-07 01:30:16
[539] hop2012-04-07 07:04:54

köszönöm a választ, ezért voltam én is bajban vele mert egy laboratóriumi centrifugához kapcsolódik a kérdés, írásbeli vizsgámban szerepel.Viszont nem találtam a kérdésre konkrét választ.

Tudna esetleg valaki a számításhoz segítséget nyújtani?

Köszönöm

Előzmény: [538] Bellabás V. Levente, 2012-04-07 01:30:16
[538] Bellabás V. Levente2012-04-07 01:30:16

Szia!

Felejtsd el azt a szót, hogy centripetális erő, ugyanis ilyen erő nem létezik, ezért semerre sem hat! Sajnos fizika oktatásunk egyik legnagyobb tévedése, szerencsétlen terminológiája ez a centripetális erő fogalom! Mindig a konkrét feladatban kell feltárni, hogy a vizsgált test milyen más testekkel (esetleg fizikai terekkel) van kölcsönhatásban. Amennyiben ezt tisztáztad, akkor mindegyik kölcsönhatáshoz hozzárendeled az ahhoz tartozó erőpárt (az erőpár egyik tagja a másik test hatása a vizsgált testre, míg a másik tagja a vizsgált test (vissza)hatása a másik testre. A probléma megoldásánál nem mindig kell figyelembe venni a vizsgált test visszahatását, mert lehet, hogy a másik test érdektelen a feladat számára! Tehát, ha a vizsgált testre ható erők mind figyelembe vannak véve, akkor ezeknek a (konkrét!!!)erőknek a vektori összege lehet olyan, hogy mindig a térnek ugyanabba a pontjába mutat, nagysága állandó és minden pillanatban merőleges a pillanatnyi elmozdulásra. Ebben az esetben a vizsgált test egyenletes körmozgást fog végezni. (A centripetális erő terminológiában ezt a vektori összeget szokták annak nevezni, és itt látható jól a buktatója, hiszen nagyon sok tanuló a feladatmegoldásnál keresi ezt a fizikailag nem létező általános eredőerőt ezekkel a szavakkal: " akkor... hat a centripetális erő"..." és már el is szúrták a feladatot). Nézzünk egy példát! Függőleges síkban 0.5 m hosszú kötélen pörgetek egy 0.1 kg tömegű követ. A kő a vizsgált test! Kölcsönhatásban van velem a kötélen keresztül, és a Földdel, mert a gravitációs térben végzi mozgását. A kőre tehát két erő hat: A mindig lefelé mutató gravitációs erő, és a mindig felém mutató kötélerő, ami végül is tőlem származik. Más erő nincs a feladatban (a közegellenállást hanyagoljuk el! :-) E két erő hatására ( figyelembe véve a kezdeti feltételeket!!!) a test körpályán fog mozogni, bár nem egyenletesen, hiszen a két erő eredője nem teljesíti a fenti feltételeket... reméljük a kötél sem szakad el! :-) Mivel a pálya legmagasabb és legalacsonyabb pontjában a két erő egy egyenesbe esik, ezért ezekben a pontokban könnyen összegezhetők. A felső pontban a két erő eredője (K+m*g) legalább akkora mint a gravitációs erő, míg az alsó pontban a kötélerő maximális és a két erő eredője K-m*g. Tehát ebben a két pontban tekinthetjük a kő mozgását pillanatnyilag egyenletes körmozgásnak. Nem akarom tovább szaporítani a szót... fáradt vagyok és ma reggel 5-kor ébrednem kell! Jó gondolkodást kívánok!

Előzmény: [537] hop, 2012-04-06 20:02:36
[537] hop2012-04-06 20:02:36

Sziasztok Kedves fizikások!

Két dologban kérném segítségeteket. 1:Merre hat a centripetális erő?

2:200 mmol/L -s koncentrációjú NaCl oldat hány NaCl molekula súlya:58.5 gr

A levezetést el tudnátok magyarázni?

Köszi

[536] Gézoo2012-04-05 14:12:48

Még egy élő ember! Szuper! Bocs, hogy belekotyogok, de ahogy láttam, László azért kérdezte mert halvány gőze sincs róla. Viszont, ha már itt vagy és lennél olyan kedves elmondani, engem is érdekel a válaszod!

Előzmény: [535] Geg, 2012-04-05 13:35:35
[535] Geg2012-04-05 13:35:35

Ez ugyanolyan kérdés, mint az, hogy hogyan épül fel egy elektron. Hogyan válaszolnál erre a kérdésre?

Előzmény: [528] RokoskaLászlo, 2012-04-04 15:34:55
[534] Gézoo2012-04-05 12:08:24

Ó, egy élő ember! Már azt hittem, hogy kihalt az emberiség.. Jó a felvetésed. Köszönöm az ötletet! Igazából azért beszélgettem magammal, hogy hátha valakinek felkelti az érdeklődését és válaszol. Még az is mindegy, hogy helyesel vagy kijavít. A lényeg, hogy tanulni lehessen a válaszából.

Előzmény: [533] SmallPotato, 2012-04-05 11:27:52
[533] SmallPotato2012-04-05 11:27:52

Ha már magaddal beszélgetsz, nem volna hasznosabb, ha egy blogot nyitnál valahol?

Előzmény: [531] Gézoo, 2012-04-05 09:07:29
[532] Gézoo2012-04-05 09:10:05

Kérdezhetné valaki.. teljes joggal.

Nos, arra akkor térjünk ki, ha a testek közötti erőhatás felvázolt lehetőségén túl vagyunk.

Előzmény: [531] Gézoo, 2012-04-05 09:07:29
[531] Gézoo2012-04-05 09:07:29

Ezt értem. A gravitációban nincs meglökő test. Ott mitől van tehetetlenség?

Előzmény: [530] Gézoo, 2012-04-04 17:27:12
[530] Gézoo2012-04-04 17:27:12

Javítás: Nem párhuzamos, hanem egybevágó tengelyű hengerpalást.. A többi stimmel. (Bocs, az elírásért, más is akartam írni, de megzavartak közben.. így ment félre.)

Előzmény: [529] Gézoo, 2012-04-04 17:22:39
[529] Gézoo2012-04-04 17:22:39

Oké, egy példa:

Gondolom láttál már TV antennát. Az a pálca amihez a levezető zsinór van kötve a dipol. Olyan érdekes tulajdonsága van ennek a dipolnak, hogy ha gyorsulásra kényszerítjük a benne lévő elektronoknak legalább egy kis részét, akkor a tengelyével párhuzamos tengelyű hengerpalást irányába e.m. fotonokat sugároz ki. Ha pedig a hengerpalást felőli irányból e.m.fotonok érik el, akkor a dipolban lévő elektronok egy része gyorsulás végez.

Azaz meglepő módon önmaga elnyelő is lehet és forrás is lehet. Sőt! Ha elnyelőként a kintről kapott fotonok hatására gyorsuló elektronáram folyik benne, akkor ha a levezető kábel helyére rövidzárat teszünk akkor ezek az elektronok le is sugározzák a felvett energiát.

Ha jobban megnézel egy-egy TV antennát, akkor olyan pálcák is vannak rajta amikhez nem kötöttek zsinórt. Ezek közepén van rövidzár és ezeknek a rendeltetése az elnyelés és a kisugárzás. A tükrök szintén elnyelők és kisugárzók is egyben. ( És bár azt tanultad, hogy a visszaverés szöge megegyezik a beesés szögével, ez nem teljesen igaz. Kísérletileg kimutatták, hogy kis mértékben eltér egymástól a két szög.)

Az elektronok nem csak a pálcákban azaz a dipólokban viselkednek így. Hanem egy szabadon repülő elektron is elnyelő és kisugárzó is egyben.

Azaz a rá ható sugárzást nagyjából ugyanabba az irányba visszasugározza ahonnét kapta. Vagy ahogy még mondhatjuk a forrásra visszaható sugárzást bocsájt ki.

Ha eddig érted, akkor ezzel a hatás és a visszahatás jelenségét megértetted.

Most nézzük a kisugárzásokat!

Ha eldobsz egy követ, akkor a kő lendületével azonos nagyságú lendületed képződik. Szintén a hatás-ellenhatás elvének érvényesüléseként. Ez a hatás a kisugárzóra és a visszaverőre is igaz.

Vagyis az első foton kisugárzásakor már eleve "hátralökődik" a forrása, azaz van egy visszahatás. Amikor a visszaverődés után megérkezik a foton szintén ugyanabba az irányba mutató impulzussal növeli a "hátralökődést".

A sugárzással meglököttre is igaz, csak a sorrend változik. Beérkezik hozzá az első foton, ez meglöki és gyorsulásra kényszeríti amitől sugárzóvá válik és visszasugározza a fotont, aminek a kisugárzása őt is "hátra löki" .. csak ez a hátra irány ellentétes az első foton kisugárzójának hátra irányával.

Azaz a két hátra irány egymástól elfelé mutató.

A szép a folyamatban, hogy a közelséggel az oda-vissza ható fotonok száma növekszik és az oda-vissza verődések száma is növekszik.

Nagyjából úgy, mint amikor az asztalon pattogó ping-pong labdát az asztalhoz szorítjuk az ütővel. A közelítéssel egyre szaporábban pergő hangot hallat.

Így elvileg egy pár foton is a sok sok oda-vissza verődés miatt sok milliárd fotonnyi ütközést és ezzel impulzus átadást okozhat.

És ennyi.. Meg van a ható erő és meg van a visszaható erő. Az egyiket nevezzük a gyorsulást létrehozó erőnek, a másikat a tehetetlenségi erőnek.

Előzmény: [527] RokoskaLászlo, 2012-04-04 15:33:49
[528] RokoskaLászlo2012-04-04 15:34:55

Mi alkotja az elektromos mezőt? Hogyan épül fel?

Előzmény: [525] Geg, 2012-04-04 10:06:17
[527] RokoskaLászlo2012-04-04 15:33:49

Nem értem.

Előzmény: [526] Gézoo, 2012-04-04 10:09:20
[526] Gézoo2012-04-04 10:09:20

Mi okozza? Mi okozhatja?

Azt tudtad, hogy minden részecskék közötti hatás csak sugárzással terjed vagy sugárzásnak megfeleltethető hatással?

Azt tudtad, hogy ha valami bármit kisugároz, akkor a sugárzása visszahat ő magára is?

Azt tudtad, hogy a gyorsulást erőhatás kelti?

Azt is tudtad, hogy a gyorsulás sugárzást kelt?

Na akkor a kör bezárult.

A sugárzással keltett gyorsuló részecskék sugárzása visszahat a gyorsulást keltőre.

Érthető?

Előzmény: [523] RokoskaLászlo, 2012-04-02 10:02:54

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]