Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[80] Suhanc2005-05-17 21:28:29

Üdvözlet mindenkinek!!

Rekordidőn belül szükségem lenne Holics LÁszló: Fizika 1-2 összefoglalóra (a híres "piros könyvek"). Az antikváriumokat is beleértve minden körnéykbeli boltot bejátam, és NEM!.. egyszerűen nem lehet kapni... szeretném kérni tőletek, ha valakinél tengődik belőle és szívesen áruba bocsájtaná, vagy tud elérhetőséget (reálisan most szombatig), segítsen, és küldjön egy e-mailt a suhanc88@freemail.hu vagy doroszko@freemail.hu címre!

Előre is köszönöm!:)

[79] Geg2005-05-11 18:13:56

Egyszeru megoldas: be kell ulni a kocsi vonatkoztatasi rendszerebe, fel kell irni a Newton egyenletet az inga x iranyu mozgasara, eszre kell venni, hogy amit latsz az a megszokott ma = -Dx harmonikus rezgomozgast leiro egyenlettel analog, es ebbol le lehet olvasni a korfrekvenciat, amibol kifejezheto a periodusido.

Előzmény: [77] riiaa, 2005-05-11 12:09:08
[78] lorantfy2005-05-11 14:59:56

Idemásoltam a feladatot, hogy együtt legyen a megoldással. Ha jól tudom a nyomtatott KöMaL-ban nem jelent meg a megoldása. Itt csak megoldásvázlat van, ami gyakorlatilag a megoldásod utolsó sora.

Előzmény: [77] riiaa, 2005-05-11 12:09:08
[77] riiaa2005-05-11 12:09:08

Ennek a feladatnak valahol ismert a megoldasa?

Előzmény: [76] lorantfy, 2005-05-11 00:59:30
[76] lorantfy2005-05-11 00:59:30

P. 3269. Könnyen mozgó, M tömegű kiskocsira fonálingát függesztettünk. Az ingatest tömege m, a fonál hossza l. A kocsit rögzítve az ingát kicsit kitérítjük, majd magára hagyjuk. A lengésidő megmérése után megismételjük a kísérletet úgy is, hogy a kiskocsit nem rögzítjük. Hogyan változik az inga lengésideje? (4 pont)

Károly Ireneusz verseny, Sárospatak

Előzmény: [75] riiaa, 2005-05-08 06:44:39
[75] riiaa2005-05-08 06:44:39
[74] riiaa2005-05-05 14:30:55

Nekem tetszik ez a megoldas.Szamomra kenyes kerdes az energia atalakulas.A surlodasi ero szukseges a henger felporgetesehez,es a helyzeti energia atalakul a henger forgasi energiajava,de a surlodasi ero munkavegzese soran a helyzeti energia tovabbi resze hove alakul at.Elnezest kerek,de nem volt lehetosegem magyar betukkel irnom.

Előzmény: [68] lorantfy, 2005-05-01 10:41:35
[73] riiaa2005-05-04 20:57:07
Előzmény: [70] Geg, 2005-05-01 12:57:21
[72] lorantfy2005-05-04 08:16:27

Igazatok van, a hengerre felírt energia egyenletben az érintkező pont elmozdulását kell figyelembe venni!

mgh+mgdsin\alpha=\frac 12 mv^2+\frac 14 mv^2+\frac 12 mgdsin\alpha

Beírva a számokat: 10d=3v2-72

Előzmény: [71] Mate, 2005-05-04 01:11:49
[71] Mate2005-05-04 01:11:49

Ihhj. ez csúnya volt...

Előzmény: [69] lorantfy, 2005-05-01 12:00:24
[70] Geg2005-05-01 12:57:21

Az energiamerleg (vagy munka-tetel) nem azert rossz, mert a "surlodasi ero munkaja mar tartalmazza a forgasi energiat", hanem azert, mert a surlodasi munka rosszul van felirva. A henger aljan levo pont - amelyre a surlodasi ero hat - altal megtett ut ugyanis nem annyi, mint amennyit a tomegkozeppont tesz meg.

Előzmény: [69] lorantfy, 2005-05-01 12:00:24
[69] lorantfy2005-05-01 12:00:24

Ezután nézzük mi a hiba az energiákkal felírt megoldásban.

mgh+mgdsin\alpha=\frac12 mv^2 + \frac14 mv^2 + \mu mgd cos\alpha

Az első szakaszon: mgh=\frac12 mv^2, ezt kihúzhatjuk. Nézzük mi marad, ha \mu=tg\alpha-t beírjuk.

mgdsin\alpha= \frac14 mv^2 + mgd sin\alpha

Ez nyilván nem igaz. Miért? Mert a súrlódási munka már tartalmazza a forgási energiát, így ez a jobb oldalon kétszer szerepel. Ha kihúzzuk, azonosság marad, ebből így nem lesz megoldás!

Továbbá hibás a d=\frac v2 t_2 képlet. A sebesség a második szakaszon állandó, így d=v1.t2

(A piros éa zöld hullámos aláhúzásokat a WORD-ben le lehet venni az Eszközök/Beállítások/Helyesírás/Helyesírási- ellenőrzés beíráskor ill. Nyelvhelyesség-ellenőrzés beíréskor pipák kivételével!)

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[68] lorantfy2005-05-01 10:41:35

Kedves Riiaa!

Mielőtt hibát keresek más megoldásában én először meg szoktam csinálni a példát, ahogy én gondolom.

A mozgás első szakasza, AB világos. a=g/2, s=3,6 m, t_1=\sqrt{\frac{2s}{a}}=1,2 s, v=at=6\frac ms.

A második szakaszon (BC) a súrlódási erő Fs=\mumgcos\alpha és mivel \mu=tg\alpha, Fs=mgsin\alpha, ami éppen megegyezik a gravitációs erő lejtővel párhuzamos komponensével. Így a második szakaszon a hengerre ható erők eredője nulla, tehát a tömegközéppont sebessége nem változik.

A második szakasz addig tart, míg a súrlódási erő felpörgeti a hengert \omega=v1/r szögsebességre.

M=rmgsin\alpha, \theta=\frac12 mr^2, \beta=\frac{M}{\theta}=\frac{2sin\alpha}{r}, v_1=\beta t_2r=2gt_2sin\alpha amiből

t_2=\frac{v_1}{2gsin\alpha}= 0,6 sec

A második szakasz hossza BC=d=v1t2=3,6m. A súrlódási erő Fs=20N,Ws=72J

Mivel a súrlódási erő pörgeti fel a hengert, a súrlódási munkából E_f=\frac14mv_1^2=36 J hasznosul és Q=36 J lesz a hőveszteség.

Remélem jól gondoltam!

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[67] Geg2005-04-29 16:16:22

Rosszul van felirva a munka-tetel, egesz pontosan a surlodasi ero altal vegzett munka.

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[66] riiaa2005-04-29 06:59:26
[65] riiaa2005-04-29 06:50:09
[64] galopin2005-04-27 23:27:36

Sziasztok.

Köszönetet szeretnék mondani ..vagyis irni nektek amiért ilyen gyorsan és ilyen sokat tudtatok nekem segiteni a harkályos témában ...ezekkel az infokkal már nagyon jol el tudok indulni. nagyon nagyon hálás köszönetem érte:) mindenkinek további jo fizikázást kivánok. és ezer köszi a segitséget.

üdv.

[63] Drin2005-04-27 19:22:55

Nem hangzik rosszul, de ez eléggé körülményes mérés lenne (legalábbis nekem), én inkább valami elméletibb megoldásra gondoltam. Bár lehet, hogy az álltalam használt modellt is igazítani kéne a "valósághoz", de eddíg akárhányszor is néztem a pezsgőtabletta oldódását valahogy mindíg úgy tűnt, hogy félgömbszerű buborékok vannak a felszínén. Amúgy elmélet útján meg lehet becsülni, hogy kb milyen határok között változhat a sugár. Pl ha felírod a diff-egyenleteket akkor amikor kiszámolod, hogy kb oldódástól kezdve mennyi időn bellül fog a tablettára ható felhajtóerő és gravitációs erő egyensúlyt tartani akkor az időre kapott kifejezésből kihozható, de ez is csak alsó-felső korlát. Mondjuk talán be lehetne vezetni valami állandót az oldódás folyamatára amiből aztán ki lehetne gyötörni valahogy a sugarat, de ez elég esélytelen.

Előzmény: [62] Fálesz Mihály, 2005-04-27 12:34:50
[62] Fálesz Mihály2005-04-27 12:34:50

Egy ötlet. (Lehet, hogy teljesen használhatatlan.)

A tablettára tapadó gáz mennyisége a tabletta felszínének nagyságától függ.

A tablettát vékonyabbra csiszolod, és megkeresed azt a vastagságot, amikor éppen lebeg. Ebben az esetben a tabletta sűrűségéből kiszámolhatod, hogy mennyi gáz tapad rá összesen.

Előzmény: [61] Drin, 2005-04-27 10:12:27
[61] Drin2005-04-27 10:12:27

Sziasztok!

Múltkor csináltam egy phys feladatot és egy (szerintem) fontos lépést kivéve lényegében kész a feledata. A feladat az, hogy a pezsgőtabletta méretét adjuk meg az idő függvényében. Az oldódó pezsgőtabletához olyan modelt választttam, hogy adott pillanatban a pezsgőtabletta (minek alakja kjör alakú hasáb) felszínén sok félgömb alakú "kis gáztartály" van egyenletesen elhelyezkedve a vízzel érintkező felületen amikben az oldódás során a tablettából "kioldott " gáz van (álandó nyomáson és állandó hőmérsékleten, valamint feltételezem, hogy a mólszám se változik a "gáztatrályban" és a további kioldott anyag a félgömbök között "kiszivárog"). Feltételeztem továbbá, hogy a folyamat során a víz koncentrációja közel állandó és (nyilván nem egy mély víztatrályba dobjuk a tablettát) a "gáztatrályokban" a nyomás is állandó (a légkörivel egyenlő) mivel a pohár aján a víz hidrosztatikai nyomása jóval kisebb mint a légköri nyomás. A megoldás során azonban nem tudtam még csak közelítőleg se meghatározni a félgömb alakú "gáztaretályok" sugarát, térfogatát ? Ha van valami ötletetek akkor légyszi ítjatok. Előre is kösz.

[60] lorantfy2005-04-22 18:03:54

"Guinness Book of Records"-szerint:

The beak of the red-headed woodpecker hits the bark of a tree with an impact velocity of over 21 km/h, subjecting the bird's brain to a deceleration of approximately 10 g when its head snaps back.

Jó lenne tudni a kép milyen expozíciós idővel készült, mert a bemozdulás kb. 2 cm és ebből már lehetne következtetni a sebességre. Ha 1/100-al akkor 2 m/s körül volt a sebesség. A max. amplitudó 10 cm körüli lehet.

[59] lorantfy2005-04-22 09:41:09

Valóban a csőr rugalmasságát is meg kell vizsgálni. Az ütközés a kritikus pont. Légkalapács effektus. A légkalapács nyele rázkódik, de nem üt erősen. Egy beépített rugó elnyeli az energiát. Nyilván a természet is kitalált valamilyen energia elnyelő rendszert a harkály csőréhez.

Előzmény: [57] Fálesz Mihály, 2005-04-22 09:21:58
[58] Hajba Károly2005-04-22 09:28:40

Kedves galopin!

Goole(harkály fizika)

Az első szálon továbbmenve ERRE leltem. Innen folytathatod a keresést.

A Gugli eredménylistában van egy rahedli szemét, de hát guberálni tudni kell. :o)

Jó kutakodást!

HK

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01
[57] Fálesz Mihály2005-04-22 09:21:58

Szerintem inkább két, különböző körfrekvenciájú fél rezgőmozgásra, ha tetszik, labdapattogásra hasonlít. A kisebbik gyorsulás és nagyobb (fél) amplitúdó akkor van, amikor eltávolodik a fától, és a fa felé gyorsul. A nagyobb gyorsulás pedig akkor van, amikor koppan.

A kérdés igazából az, hogy a rengeteg koppanást hogy bírja ki agyrázkódás nélkül. Egyszer azt hallottam, hogy a csőre és a koponyája között egy nagyon rugalmas szövet van, de forrást ebben a pillanatban nem tudok.

Előzmény: [56] lorantfy, 2005-04-22 08:44:29
[56] lorantfy2005-04-22 08:44:29

Közelítsük a kopogtatást harmonikus rezgőmozgéssal. A harkály méreteiből meg lehet becsülni a max. kitérést. A kopogtatás hallható hangjából megbecsüljük a frekvenciát. Ezekből kiszámoljuk a max. gyorsulást amit el kell viselnie. Hozzá még tonna rizsa, pár kép és kész a dolgozat.

Előzmény: [55] galopin, 2005-04-21 21:46:01

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]