|
[914] szekibarbi | 2012-05-16 14:23:16 |
Egy egymástól 2.3 méter távolságra fekvő Q1 = 13 mikrocoulomb és Q2 = 6 mikrocoulomb töltésű pozitív töltések közé behelyezünk egy Q3 = -3.0 mikrocoulomb negatív töltést. Milyen távol (m-ben) van az egyensúlyi helyzete a Q2 töltéstől?
jó a levezetés?
f1->2= k[(q1*q2)/x2] f2->3= k[(q2*q3)/y2]
egyszerűsítés után
q2/x2 = q3/y2
y=67,9x
|
|
[913] Alekszandrov | 2012-05-16 13:34:29 |
Kedves Barbara!
1. Figyelembe véve az elektron tömegét és töltését, a gravitációs tér hatását nyugodtan elhanyagolhatjuk! 2. A relativisztikus hatásokat is elhanyagolhatjuk, hiszen az elektron sebessége századrésze a fény sebességének! 3. Az elektron vízszintes irányban egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, míg függőlegesen lefelé (azért lefelé, mert a térerősség vektor iránya definíció szerint a pozitív töltésre ható erő irányával egyezik meg) egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgást, melynél a függőleges irányú kezdősebesség nulla!
Jelölések: E:= elektromos térerősség (222 N/C) v:= az elektron sebessége a belépés előtt (3,5*10(exp6)) x:= az elektron vízszintes elmozdulása az elektromos térben (12 cm= 0,12 m) m:= az elektron tömege (adott) e:= az elektron töltése (adott) a:= az elektron függőleges irányú gyorsulása (közbenső adat) t:= az elektromos térben töltött idő (közbenső adat) y:= az elektron függőleges elmozdulása (kérdezik)
Megoldás: A kétféle mozgást egymástól függetlenül vizsgálhatjuk! y= (a/2)*t(exp2) hiszen álló helyzetből t idő alatt ekkora elmozdulást végez egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgással az anyagi pont. Amint láthatod a kérdés megválaszolásához a-ra és t-re van szükséged! A t időt kiszámíthatod a vízszintes irányú egyenes vonalú egyenletes mozgásból: t=x/v
Az E térerősségű homogén elektromos tér az e töltésű elektronra F= E*e nagyságú erővel hat. Newton törvénye: F=m*a Ebből: a= F/m= E*e/m. Már kész is vagyunk! :-) (cm-be még át kell váltani!!!)
|
Előzmény: [909] szekibarbi, 2012-05-16 12:11:01 |
|
[912] Gézoo | 2012-05-16 13:07:35 |
Oké.. de azért mindig gondold át, mert én is tévedhetek!
Szóval E=F/q = 222 [N/C]
F=E*q=222*1,602*10-19=0,0000000000000000355644 [N]
ekkora erő gyorsítja az
m=9,11*10-31 [kg] tömeget
s=0,12 [m] úton, miközben az
v=3,5*106 [m/s] sebességgel halad
t=s/v=0,12/3,5*106 [s] ideig:
t= 3,42857E-08 [s]
azaz a gyorsulást okozó F erő is ennyi ideig hat
a=F/m=222*1,602*10-19/9,11*10-31=3,904*1013m/s2
h=(1/2)a*t2=0,022945288 [m]
hcm=2,2945288 [cm]
Az igazság szerint a v=3,5e6 m/s-mellett figyelembe kellene venni a 0,12 m rövidülését az elektron rendszerében. De gondolom, hogy ebben a feladatban erről nincs szó.
|
Előzmény: [909] szekibarbi, 2012-05-16 12:11:01 |
|
[911] szekibarbi | 2012-05-16 12:29:43 |
köszönöm, így már érthető... a gond, hogy az órán egy számolást sem vezettünk le, én az öreg fejemmel nem értek a fizikához, soha nem is értettem... viszont a vizsgán csak számolás lesz. és nem tudom őket megoldani, ellenben így, hogy le van vezetve kezdem érteni.
|
Előzmény: [910] Gézoo, 2012-05-16 12:17:42 |
|
[910] Gézoo | 2012-05-16 12:17:42 |
G=0,037*10=0,37 [N]
A/0,15=sin(3°)
B/0,15=cos(3°)
A=sin(3°)*0,15
A=0,00785 [m]
B=cos(3°)*0,15
A/B=F/G --> F=G*A/B
F=G*sin(3°)*0,15/(cos(3°)*0,15)
F=G*sin(3°)/cos(3°)
F=0,0194 [N]
2*F=0,0388 [N]
R=2*A=0,0157 [m]
R2=0,00024649 [m]
Q=(F*R2/k)0,5
Q=2,305*10-8 [C]
Nekem ez jött ki. Gondold át és ellenőrizd, mielőtt begépeled. (0,000 000 023 05 )
|
Előzmény: [907] szekibarbi, 2012-05-16 11:03:24 |
|
[909] szekibarbi | 2012-05-16 12:11:01 |
Egy elektron függőlegesen felfelé mutató homogén, 222 N/C nagyságú elektromos térbe lép 3.5×106 m/s nagyságú sebességgel vízszintes irányban. Az elektromos térből való kilépés előtt 12 cm-t repül vízszintes irányban. Mekkora a belépési és a kilépési pontok közötti távolság (cm-ben) függőleges irányban? me = 9,11×10-31kg; e = 1,602×10-19C; k = 9×109Nm2/C
|
|
|
[907] szekibarbi | 2012-05-16 11:03:24 |
lehet hülyének néznek, de nem megy... feltételezem itt a szinusztételt kell alkalmazni. jól gondolom? így a/sinalfa=b/sinß=c/singamma
ebből nekem az lett, hogy
0,15/sin90=b/sin15 = 0,0388 mivel ez csak a "fele" így a vízszintes erő: 0,07765N
jól gondolom?
|
Előzmény: [906] Gézoo, 2012-05-16 10:38:29 |
|
[906] Gézoo | 2012-05-16 10:38:29 |
Kedves Barbi!
Van két súlyerőd, egyenként F=m*g= ? A súlyerők függőlegesek, ezért a 3°-os, 0,15 m hosszú "átfogó"-ból kiszámíthatod (az erők arányaival egyező,) a függesztési háromszög oldalainak arányát. Ebből pedig a a vízszintes erők nagyságát.
A vízszintes erők ha rugó lenne a gömbök között a rugót összenyomnák. Azaz a rugóerővel azonos nagyságú F=k*Q2/R2 erő hat a gömbök között.
Ebből pedig Q=(F*R2/k)0,5 függvénnyel megkapod a Q töltés nagyságát.
|
Előzmény: [905] szekibarbi, 2012-05-16 10:24:51 |
|
[905] szekibarbi | 2012-05-16 10:24:51 |
Két egyforma, gömb függ egy-egy azonos pontba felfüggesztett 15-15 cm hosszú fonálon. A gömbök tömege 37 gramm, töltésük azonos nagyságú és előjelű. Egyensúlyi helyzetben a fonalak 3°-os szöget zárnak be a függőlegessel. Mekkora a gömbök töltése (nC-ban)? (k = 9×109 Nm2/C; g = 10 m/s2) ???
|
|
[904] Alekszandrov | 2012-05-15 20:29:54 |
Kedves Barbara!
Szerintem számold ki az ütközés előtti összes mozgási energiát (mindkét lövedék sebessége 620 m/s a Földhöz képest)! Az ütközés során ezt az energiát nyeli el a két test közelítőleg, tehát az összes mozgási energiát helyettesítsd be az E=m*c(exp2) képletbe és máris megkapod a nyugalmi tömegek változását a folyamat során.
|
Előzmény: [891] szekibarbi, 2012-05-14 20:20:07 |
|
[903] Gézoo | 2012-05-15 10:08:45 |
Kedves Lajos bácsi! Egyetértek veled és a cikk írójával is. Sőt! Einstein áltrelje is erről szól. Az elgörbülő "végű" lézer szike esetében is valószínűleg valami ilyesmiről lehet szó, ahol talán az elhajlást a vágás környezetében lévő sejtek anyaga okozhatja. Ezzel együtt is jó lenne többet tudni a módszerről.
|
Előzmény: [902] Lajos bácsi, 2012-05-15 09:21:08 |
|
[902] Lajos bácsi | 2012-05-15 09:21:08 |
A fény görbítésének egyik lehetőse a fény terjedési sebességének megváltoztatásából adódhat. Erről szól egy okfejtés Tassi Tamás írásában: itt.
Idézet a cikkből: "Ezáltal a hullámnak a felső része mindig gyorsabban halad ezért aztán folytonosan kanyarodik."
A görbítéshez tehát eltérő anyag vagy valamilyen erőtér (gravitáció) szükséges, de hogy hogyan, a kérdés még nyitott.
|
Előzmény: [901] Gézoo, 2012-05-15 08:12:41 |
|
|
|
|
[898] Zilberbach | 2012-05-14 21:04:11 |
http://www.hir24.hu/tudomany/2012/05/14/fenycsavarassal-mutenenek/
Tudja valaki, hogyan működik ez?
|
|
|
[896] Gézoo | 2012-05-14 20:56:50 |
Az ütközés előtt:
m=2*m0/(1-(620/3e8)2)0,5
m=0,02000000000004271 [kg]
Ütközés után állnak, így m=2*0,01 [kg]
különbözet=4,271111111124793e-14 kg
(0,000 000 000 000 042 711111111247929 [kg] )
|
Előzmény: [895] szekibarbi, 2012-05-14 20:31:34 |
|
|
|
|
[892] Gézoo | 2012-05-14 20:25:38 |
Melyik rendszerben nézzük? Ott ahol az egyik áll és a másik 1240 m/s sebességű, ott ahol mindkettő 620 m/s sebességű?
Vagy úgy értsem, hogy a golyók közötti relatív sebesség összesen 620 m/s ?
|
Előzmény: [891] szekibarbi, 2012-05-14 20:20:07 |
|
[891] szekibarbi | 2012-05-14 20:20:07 |
kérhetnék ehhez is levezetést?
Két 620 m/s sebességgel egymással szemben haladó 10 gramm tömegű puskagolyó ütközik és összeragadnak. Mekkora lesz az ütközés utáni és előtti összes nyugalmi tömeg különbsége (kg-ban)? (c = 3×105 km/s)
|
Előzmény: [886] Gézoo, 2012-05-14 19:44:58 |
|