Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[389] Fálesz Mihály2011-10-21 11:04:11

Hogyan mozog a két gömb tömegközépontja?

Előzmény: [388] fokbacsere, 2011-10-20 22:35:31
[388] fokbacsere2011-10-20 22:35:31

Sziasztok!

Én azt szeretném megkérdezni, hogy ha van két különböző töltésű gömbünk (előjelben és nagyságban is) akkor elméletileg a kisebb töltés kering a nagyobb töltés körül, ha jól állítjuk be a töltések nagyságát a köztük lévő távolságot és a kisebbnek sebességet ugye?

[387] Zilberbach2011-10-16 09:57:38

A forrás itt a fő kérdés: Maxwell szerint az elektromágneses sugárzás mindig "forrásos", azaz van egy forrása, amiből - fénysebességgel - minden irányba terjed. Hol van a forrása egy olyan elektromágneses sugárzásnak, ami minden irányban, minden ponton egyenletesen betölti a világegyetemet, interferenciák nélkül?

Előzmény: [386] Zilberbach, 2011-10-14 13:46:02
[386] Zilberbach2011-10-14 13:46:02

Előre elnézést kérek ha butaságokat írok a mostani kérdésben, mentségemre szolgáljon, hogy a bennem fölmerült alábbi gondolatok mások fejében is megszülethenek, a helyretétel őket is szolgálná.

1. A világegyetem bármely pontjában, bármelyik irányba fordulva, 2,7 kelvin fokos hőmérsékleti sugárzás mérhető. Első felindulásra, ennek alapján jogos lenne azt föltételezni; a távolban - "a világ peremén" - rendkívül sok 2,7 kelvin hőmérsékletű sugárforrás van. (Talán gondot jelentene ebben az esetben, hogy a sok forrásból az adott pontokban mért sugárzás erőssége miért nem ingadozik pontról pontra az eltérő interferenciák miatt.)

2. Tovább gondolva: ha minden adott pontba, minden irányból érkezik a kozmikus háttérsugárzás, akkor minden adott pontot minden irányba el is kell hogy hagyja. Ez egyenértékűnek tűnik azzal, hogy a világűr minden pontja egy 2, 7 kelvines hőmérsékleti sugárzás forrása. Ez azt sugallja, hogy az egész világűr egy "világ-rezonanciában", 2,7 kelvines hőmersékleti sugárzásnak megfelelő elektromágneses sugárzás frekvenciájával rezeg.

[385] Alma2011-09-28 11:46:15

Leírom, hogy miért lehetne ekkor a múltba üzenni, ezt egyszerűbb magyarázni, csak kevésbé hangzatos.

Feltételezzük (a relativitáselmélet óta), hogy a világ Lorentz-invariáns, vagyis a fizika törvényei minden inerciarendszerben azonos alakúak, és adott képlet szerint tudunk minden mennyiséget egyik inerciarendszerből a másikba transzformálni.

Ha a neutrínó kibocsátása és detektálása egy koordinátarendszerben olyan t időkülönbéggel és olyan s távolságban történt, hogy t2-s2<0, akkor azt mondjuk, hogy a két téridőpont térszerűen van elválasztva (a t2-s2 ívelemnégyzet Lorentz kovariáns, minden inerciarendszerben azonos). Egyszerű ellenőrizni, hogy fénynél gyorsabban menő neutrínó kibocsátása és elnyelése térszerűen elválasztott események.

Két térszerűen elválasztott téridőpont időrendisége pedig nem egyértelmű, függ a koordinátarendszer választásától, vagyis létezik olyan koordinátarendszer, melyben az egyik esemény van előbb, és létezik olyan, amelyikben a másik. Így van olyan koordinátarendszer, ahol az időben visszafelé ment a neutrínó. Ez pedig kicsit sérti a kauzalitást :)

1+1 dimenzióban könnyen utána lehet számolni, nem kell a 3+1 dimenzió.

Előzmény: [384] Zilberbach, 2011-09-28 10:19:07
[384] Zilberbach2011-09-28 10:19:07

Több megbízhatónak tűnő forrás állítja, hogy amennyiben tényleg léteznek a fénynél gyorsabban mozgó neutrínók, akkor az időutazás is lehetséges.

Sehol nem fejtik ki azonban, hogyan következik az egyik a másikból.

Ha valaki tudja, kérem írja meg.

[383] Hoborg2011-09-25 13:14:16

Gondolom akkor BME-n vagy mérnök-fizikus, ha ilyen irányú érdeklődésed van. Valóban, sok cég alkalmaz fizikusokat, de arra érdemes odafigyelni, hogy sok esetben ez tesztmérnököt jelent és nem fejlesztőmérnököt.

Előzmény: [381] jeneit92, 2011-09-25 09:33:17
[382] jonas2011-09-25 10:56:41

1. Menj el jövő tavasszal a BME TTK Cégvilágra. Ez a rendezvény kifejezetten BME fizikusoknak és matematikusoknak szól, így a jelenlevő cégek nagy része fizikust is keres mérnöki állásokra. (A weblap nem sokat segít, sokkal kevesebb tartalom van rajta, mint amennyi a rendezvényen elhangzik.)

2. A CERN-ben is keresnek fizikusokat, beleértve gyakornok hallgatókat is.

Persze mindkét helyen leginkább csak olyanokat keresnek, akik vagy MsC-t végeztek, vagy hamarosan végeznek, de az nem árthat, ha előre érdekel téged, hol tudsz elhelyezkeni.

Előzmény: [381] jeneit92, 2011-09-25 09:33:17
[381] jeneit922011-09-25 09:33:17

Üdvözlök mindenkit!

Ebben az esetben nem a klasszikusan fizikához kapcsolódó kérdésem lenne. Fizikus végzettséggel tapasztalaitok alapján milyen munkaköröket lehet betölteni? Jelenleg bsc fizikán vagyok első "szemeszteres" :) és arra lennék kíváncsi, hogy mérnöki pozíciók esetében mennyire versenyképes egy fizikus? Én kifejezetten fejlesztőmérnöki pozícióban szeretnék tevékenykedni, de a szokásos egyetemi pozitív megítélésen kívül kíváncsi lennék a ti véleményetekre. Állítólagosan több multi Magyarországon is pl. Bosch,Knorr Bremse kifejezetten sok fizikust keres, de ez csupán HR lépésként értékelendő, vagy valós szakmai tartalma is van? Ha valaki tudna segíteni ezek megválaszolásában nagyon lekötelezne.

Köszönöm szépen a válaszokat:

J.T.

[380] Zilberbach2011-09-23 16:19:33

Köszönöm, így már van találat.

Előzmény: [379] Róbert Gida, 2011-09-23 16:11:49
[379] Róbert Gida2011-09-23 16:11:49

Ja, és ne használj idézőjelet.

Előzmény: [377] Zilberbach, 2011-09-23 15:45:04
[378] Róbert Gida2011-09-23 16:10:11

kvantummechanikai hullám redukció

Előzmény: [377] Zilberbach, 2011-09-23 15:45:04
[377] Zilberbach2011-09-23 15:45:04

Hiába írom be a Google-ba a "kvantummechanikai hullámredukció"-t nem hoz találatot. Tudna valaki segíteni, hogy mi ez?

[376] Lagrange2011-07-13 04:42:39

Sziasztok!

Van egy feladat, ami a nagy melegben nem hagy nyugodni:

Hosszú vasmagos szolenoidban 0,1 A áram folyik. A szolenoid sugara 1 cm, menetsűrűsége 1000 menet/m, a vasmag permeabilitása 5000. Erre a szolenoidra egy másik 10 menetű tekercs van csévélve, melynek ellenállása 5 Ohm és rövidre van zárva. Az első szolenoid áramát hirtelen kikapcsoljuk, ennek hatására mennyi töltés halad át a másik tekercsen?

[375] jeneit922011-07-07 16:58:24

Köszönöm szépen!

Tudtam,hogy valami ilyesmi bibi lehet a dologban.:)Azért vicces,hogy ezt nem láttam meg.

Előzmény: [374] Füge, 2011-07-07 14:57:00
[374] Füge2011-07-07 14:57:00

Szia.

Fogalmazzuk át a feladatot. Van egy hosszú szállítószalagunk. Hány db tégla megy át egy adott ponton 10 másodperc alatt? (Ugye ennyi idő kell, hogy a vizsgált 10 méter hosszú felület áthaladjon azon a pontot)

Tudjuk hogy 7200 db tégla halad át egy ponton óránként. Ekkor 10 másodperc alatt \frac{7200}{60 \cdot 6}=20 tégla fog áthaladni azon a ponton.(Egy esetben, ha éppen a felrakott és már leeső téglát is beleszámoljuk, akkor kapunk 21-et)

Előzmény: [373] jeneit92, 2011-07-07 13:11:56
[373] jeneit922011-07-07 13:11:56

Sziasztok!

A következő probléma feltehetőleg nem túl bonyolult csak én tekintek úgy rá.

10m hosszú 1m/s sebességgel egyenletesen mozgó szállítószalag 7200 téglát képes szállítani óránként.Hány db tégla van a szalagon?(Feltételezzük,hogy a téglákat egyenlő időközönként és egyesével rakják a szalag végére)

Ez hogyan határozható meg a tégla méretének hiányában és a téglák közötti távolság nélkül?A probléma általánosítását nem látom.A megoldás elméletileg 21 db.

Köszönöm szépen a segítséget

[372] psychedelic2011-07-03 14:21:23

Üdv mindenkinek:) Arra lennék kíváncsi,hogy mi a magyarázata annak amikor esténként a utcai közvilágítás lámpáiba belenézve kör alakú színkép mintázatot látunk.Én úgy tudom hogy a spektrum színei elhajlásnál,fénytörésénél illetve vékonyréteg interferenciánál jelennek meg,de én nem tudom hogy itt melyik játszódhatna le.Esetleg van valami köze a jelenségnek a Newton-gyűrűkhöz?

[371] Füge2011-06-26 22:14:23

Erre próbáltam utalni én is. Ha lehetséges lenne fénysebességgel utazni a busszal (és ugye, ha valami fénysebességgel halad, akkor bármelyik vonatkoztatási rendszerhez képest fénysebességgel halad), a sofőr akkor is meghallaná a kiabálást, csak ezt a kívülállók nem érzékelnék.

Ez azzal is "belátható", hogy ha kívülről vizsgáljuk a rendszert, akkor a hang sebessége pontosan ugyanakkora lesz mint a busz sebessége, mert a fénysebesség határsebesség (és ha jól sejtem az eredeti kérdés erre irányult).

Előzmény: [370] Alma, 2011-06-26 21:15:17
[370] Alma2011-06-26 21:15:17

Azt lehagytam, hogy ebben a kitüntetett koordinátarendszerben ismerjük a hang sebességét, ez a közegre jellemző paraméter.

Előzmény: [369] Alma, 2011-06-26 21:13:41
[369] Alma2011-06-26 21:13:41

Szerintem egy fontos körülmény felett mindenki elsiklik: a hang nem más, mint gázban terjedő sűrűség illetve nyomáshullám. Így fel kell tételeznünk, hogy a busz belsejében levegő van, ami pedig kitüntet egy vonatkoztatási rendszert. Nem a busz sebessége a fontos paraméter (busz sebessége mihez is?), hanem a hangforrás/megfigyelő sebessége a köztük lévő közeg koordinátarendszeréből nézve (amelyikben nyugalomban van). Zárt buszban mindig meghallja a sofőr a hátulról jövő kiáltást, teljesen irreleváns a busz sebessége.

Előzmény: [368] lorantfy, 2011-06-26 16:07:56
[368] lorantfy2011-06-26 16:07:56

Hát, talán célszerű lenne a közel fénysebességgel haladó busz ablakait légmentesen zárni. Bár, ha nem légüres térben mozog, akkor úgyis kiolvadnak az ablakok. :-)

Előzmény: [367] jonas, 2011-06-26 11:52:02
[367] jonas2011-06-26 11:52:02

A busznak zárva vannak az ablakai, mert klimatizált?

Előzmény: [366] lorantfy, 2011-06-25 13:05:41
[366] lorantfy2011-06-25 13:05:41

Minthogy a busz nem mozoghat fénysebességgel, így kár azon gondolkodni, mi lenne ha fénysebességgel haladna. Azon lehet gondolkodni mi van, ha fénysebességhez közeli sebességgel mozog. Ilyenkor, mivel egyenletes sebességgel halad, tehát inerciarendszer, a busz vezetője meghallja a hangot, ugyanúgy mint álló buszban. A fénysebességhez közeli sebesség miatt a Lorenz-transzformációnak megfelelően a buszban lassabban telik az idő az álló rendszerhez képest.

Előzmény: [365] Zilberbach, 2011-06-24 21:15:54
[365] Zilberbach2011-06-24 21:15:54

Én így látom: a fénysebességgel haladó autóbuszban, "megáll az idő". Ennek következtében az utas nem tud megszólalni, ugyanis a hangrezgések kialakulása és lezajlása időbe telne. (Hasonlóképpen időbe telne a hangrezgés eljutása a sofőr fülébe).

Előzmény: [360] Freki, 2011-06-21 11:11:51

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]