KöMaL - Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
English Információ A lap Pontverseny Cikkekről Távoktatás Hírek Fórum Internetes Tesztverseny
Játékszabályok
Technikai információk
TeX tanfolyam
Regisztráció
Témák

 

Rendelje meg a KöMaL-t!

Reklám:

ELTE

VersenyVizsga portál

Kísérletek.hu

Matematika oktatási portál

Fórum - Fizikások válaszoljanak

  Regisztráció    Játékszabályok    Technikai információ    Témák    Közlemények  

Ön még nem jelentkezett be.
Név:
Jelszó:

  [1. oldal]    [2. oldal]    [3. oldal]    [4. oldal]    [5. oldal]    [6. oldal]    [7. oldal]    [8. oldal]    [9. oldal]    [10. oldal]    [11. oldal]    [12. oldal]    [13. oldal]    [14. oldal]    [15. oldal]    [16. oldal]    [17. oldal]    [18. oldal]    [19. oldal]    [20. oldal]    [21. oldal]    [22. oldal]    [23. oldal]    [24. oldal]    [25. oldal]    [26. oldal]    [27. oldal]    [28. oldal]    [29. oldal]    [30. oldal]    [31. oldal]    [32. oldal]    [33. oldal]    [34. oldal]    [35. oldal]    [36. oldal]    [37. oldal]    [38. oldal]    [39. oldal]    [40. oldal]    [41. oldal]    [42. oldal]    [43. oldal]    [44. oldal]    [45. oldal]    [46. oldal]    [47. oldal]    [48. oldal]    [49. oldal]    [50. oldal]  

Ha a témához hozzá kíván szólni, először regisztrálnia kell magát.
[1241] Zilberbach2015-08-18 09:15:00

Gondolj egy nyugalomban lévő föltöltött kondenzátorra.

Ha a fegyverzetei között lévő szigetelő lapot kicseréljük fémlapra, a kondenzátor azonnal kisül.

Előzmény: [1240] Sinobi, 2015-08-17 12:39:07
[1240] Sinobi2015-08-17 12:39:07

Pontosan. Egy beállt statikus rendszerben már nincs jelentősége, hogy vezeték van-e a tér adott pontján, vagy szigetelő. (egyik Maxwell-egyenlet sem vonatkozik erre)

Előzmény: [1239] NA, 2015-08-14 22:37:59
[1239] NA2015-08-14 22:37:59

Ha a kép jobb oldalán lévő esetben a vezetéket elvágjuk akkor az árnyékoló hatás továbbra is meg marad?

http://vili.pmmf.hu/jegyzet/elektrom/Image473.gif

[1238] NA2015-07-20 16:14:59

Hello. Arra vagyok kíváncsi hogy ha egy fémburkon kívűl és belül is van töltés és a fémburkot leföldeljük akkor kialakul-e árnyékolás és hogy milyen a töltés megoszlás a fémburokban?

[1237] Loiscenter2015-06-22 23:39:15

Köszönöm szépen a segitségedet. Ha az egyik bogár lesz az origó, akkor a rasiranyuló bogar mozgása egyenletesen egyenes. De bizonytalan vagyok a grafika kapcsolataban !

Előzmény: [1236] w, 2015-06-21 13:59:49
[1236] w2015-06-21 13:59:49

A feladat eléggé egyszerű és nagyon szép, érdemes egyedül rájönni, de ha segítség érdekel: mit csinál az A bogár a B bogárhoz képest?

(Ugyanez a feladat egyébként Gnädig-Honyek-Vigh: 333 furfangos feladat könyvének 4. feladata, csak szabályos háromszögre. Ott a megoldásban megadják a bogarak/rakéták/csigák pályáját is.)

Előzmény: [1235] Loiscenter, 2015-06-21 13:42:10
[1235] Loiscenter2015-06-21 13:42:10

Segitsetek a következö feladatot a gimnaziumi feltkészültség szinten:

Negy bogar (A, B, C es D) all egy 10 cm oldalhosszusagu negyzet egy-egy sarkaban. Egyszerre megindulnak: A bogar B fele maszik, B bogar C fele, C bogar D fele, es D bogar A fele. Mind a negyen allando es egyforma sebesseggel masznak,minden időpillanatban a masik bogar fele. (Nem az eredeti, hanem az aktualis helye fele!) Milyen palyat irnak mozgasuk soran? Mekkora utat tesznek meg fejenkent, mire - a kiindulasi negyzet kozeppontjaban - talalkoznak?

[1234] Bátki Zsolt2015-04-21 22:04:36

Ezt most vettem észre:

A százforintos érmét vonzza a mágnes. A másodikat, ha hozzáillesztem már nem. Próbáljátok ki. Kérdés, miért nem? (Ui: nem tudom)

[1233] marcius82015-04-21 17:37:17

Akár vákuummal töltött tartályt is el tudok képzelni...., Csak akkor a földi légnyomás beroppantaná ezeknek az izé-bizéknek az oldalát.... És akkor még nem beszéltünk arról,hogy ezeket a masínákat hogyan kormányozzák. Tényleg, vajon hogyan kormányozzák ezeket a masinákat? Mert ezeken a masinákon egy darab propeller nincs, az tuti!

Előzmény: [1232] HoA, 2015-04-20 15:10:57
[1232] HoA2015-04-20 15:10:57

Re: ilyen hatalmas nagy dög repülőszerkezeteket elég nehéz lenne csak a levegő felhajtóerejével fenntartani

Dehogyis nehéz! Csak még hatalmasabb, mondjuk hidrogénnel töltött tartályra ( ballonra ) kell akasztani. Innen már csak ügyes fényképezés kérdése (de mi az egy amerikai operatőrnek) , hogy a ballon és/vagy a tartókötelek ne legyenek láthatóak a filmen.

Előzmény: [1231] marcius8, 2015-04-20 13:30:36
[1231] marcius82015-04-20 13:30:36

Esetleg olyan megoldás, amelyet mi is meg tudnánk valósítani? Pl. levegő felhajtó erejének felhasználásával, csak ilyen hatalmas nagy dög repülőszerkezeteket elég nehéz lenne csak a levegő felhajtóerejével fenntartani. Vagy pl. propellerekkel? Csak a fimben ezeken a herkentyűkön egy propeller sem látszik. Amúgy az antigravitációs megoldást hogyan tudnánk meghatározni, és egyáltalán mi az antigravitációnak a lényege?

Előzmény: [1230] lorantfy, 2015-04-18 18:03:32
[1230] lorantfy2015-04-18 18:03:32

Antigravitáció. Ezekben a filmekben ez egy megszokott megoldás. :)

Előzmény: [1229] marcius8, 2015-04-18 10:25:22
[1229] marcius82015-04-18 10:25:22

Biztosan sokan látták a FÜGGETLENSÉG NAPJA című filmet. Aki nem látta volna, annak elmondom, hogy ez a film arról szól, hogy egy távoli civilizáció megtámadja a Földet., és természetesen van valaki (lehetőleg amerikai), akinek egy zseniális ötletének segítségével legyőzik ezeket a gonosz földönkívülieket. Kérdésem: Milyen módszerrel tudták ezek a gonosz földönkívüliek megvalósítani azt, hogy azok a hatalmas (több kilométer átmérőjű) csészealj alakú űrhajóik több napig a levegőben, a földfelszíntől pár száz méter távolságban lebegjenek? Ha valaki tud erre egy jó ötletet, az a kérésem, hogy írja meg. (Nekem is van elképzelésem.) Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

[1228] Hajba Károly2015-04-13 23:08:03

Tudjuk tapasztalatból, hogy ha szivárványt látunk, akkor mögöttünk van a nap.

De lehetséges-e olyan, hogy előttünk van?

[1227] Sinobi2015-03-15 20:48:35

Egy merev ABCD négyzet csúcsaiban m tömegű súlyok vannak, az AC átlója körül forog (&tex;\displaystyle \omega&xet; pici).

Lerobbantom az A-C csúcsban levő súlyokat a négyzetemről a négyzet aktuális síkjára merőlegesen, egymással ellentétes irányba. (v sebességet kapnak).

Mit tudok mondani eztán a forgásról? Például igaz-e, hogy az új forgástengely a régi tengellyel és v,-v-vel egy síkba kerül? Hogy az új &tex;\displaystyle \omega^,&xet; szögsebessége megegyezik az előzővel?

Hogyan-merre indulok, ha nem teszem fel a perdület megmaradását?

(ha segít, fel lehet tenni hogy az A-C csúcsokban maradnak még súlyok. Bár nem nagyon tudok ehhez hozzányúlni, de az én szemléletemet bántja ha nem lennének ott tömegek, és mégis valami értelmes mozgást végezne)

Illetve: akinek van ötlete ennél egyszerűbb konstrukcióra azt vizsgálni hogy mi történik ha egy forgó rendszert kitérítünk a síkjából, az azzal is segíthet. (Folytonos erőhatással talán még kevésbé lehet kezdeni, ha az erőhatás iránya változik a négyzet síkjával azért, ha fix, akkor azért) Mondjuk ha az én konstrukciómban nem, akkor egy olyat, amiben a forgási sík és a szögsebesség szépen változik.

[1226] Zilberbach2015-01-11 20:56:43

Kedves Lorántfy!

Nagyon köszönöm a kérdésre adott válaszaidat.

Előzmény: [1225] lorantfy, 2015-01-10 10:31:54
[1225] lorantfy2015-01-10 10:31:54

Kvantumpontok - szemléletes ábrával

[1224] lorantfy2015-01-10 10:19:32

Ismert, hogy a fénycsövekben a gázatomok ütközésekor keletkező fotonok nagy része UV. A fénycső belső felületén lévő festékanyag részecskéit az UV fotonok gerjesztik. A gerjesztett elektronok viszont több ugrásban térnek vissza az alapállapotukba és közben létható fényt sugároznak ki. Ennek ellenére a fénycső fénye nem mondható "fehérnek", szóval nincs teljes spektrum. 4-5 fő vonalból áll a színképe. Ez volt a ráhangoló bevezetés. A kijelzőkben használt AMOLED paneleknek is hasonló a problémájuk. A megvilágító háttérfény nem elég "fehér", szóval vonalas a színképe. Ennek kiküszöbölésére azt találták ki, hogy a megvilágító LED panel és az LCD réteg közé egy speciálisan kezelt optikai filmet helyeznek el. Ez a QDEF réteg: Quantum Dot Enhancement Film. A filmrétegre több milliárd, eltérő méretű nanokristályt (kvantumpontot) visznek fel, amelyeket a háttérvilágítás fénye gerjeszt. A nanokristályok ennek hatására méretüktől függően különböző hullámhosszú fényt bocsátanak ki (a nagyobb részecskék hosszú, a kisebbek pedig rövidebb hullámhosszú fényt jelentenek), melyeket jó arányban keverve széles spektrumú fehér fény nyerhető. Tehát javul a háttérvilágírás minősége. Közelebb kerül a teljes látható spektrumhoz, amiatt jobbak lesznek a színek.

Előzmény: [1222] Zilberbach, 2015-01-08 21:10:00
[1223] Fálesz Mihály2015-01-09 12:59:55

Szerintem olyasmi lehet, mint az alumínium-gumi ötvözet. Semmi értelme, de egykori műegyetemisták beszámolója szerint a hadseregnél egyesek meg tudták úszni a gázálarc sikálását, ugyanis sikerült az őrmestert meggyőzni arról, hogy a lerakódott kosznak látszó anyag valójában védő oxidréteg, amit nem szabad a gumi felületéről eltávolítani.

Ugyanilyen a tévében reklámozott arcszesz, amiben az alkoholt hűsítő érzéssel helyettesítették.

Előzmény: [1222] Zilberbach, 2015-01-08 21:10:00
[1222] Zilberbach2015-01-08 21:10:00

Néhány TV-gyártó "kvantumpont tecnológiával" működő képernyőkkel árulja a TV-készülékeit. Ha valaki értlemesen el tudná magyarázni ennek a lényegét, és a működését, azt nagyon megköszönném. Valószínűleg másokat is érdekelne ez, rajtam kívül is.

[1221] marcius82015-01-07 09:40:00

Egyszer régen egy messzi-messzi galaxisban két "M" tömegű csillag egymástól "d" távolságra van. Mekkora és milyen irányú kezdősebességgel kell a két csillag által meghatározott szakasz felezőpontjából indítani egy "m" tömegű mesterséges holdat, hogy az a két csillag körül egy "nyolcas" alakú pályán keringjen? Az egyszerűség kedvéért feltesszük, hogy a két csillag fixen le van rögzítve, azaz nem esnek egymás felé és nem keringenek az általuk meghatározott szakasz felezőpontja körül.

[1220] marcius82014-11-19 09:20:45

Egy újabb kérdés: Azt tudjuk, hogy rögzített töltés körül egy másik töltés parabola-, ellipszis-, hiperbola- pályán kering, ha a másik töltésre csak a nyugvó töltés hat, ugyanis a mozgó töltésre a nyugvó töltés olyan erőt fejt ki, amelynek nagysága fordítottan arányos a két töltés közötti távolság négyzetével. Ugyanígy a Naprendszerben egy bolygó a Nap körül ellipszispályán (parabolapályán?, hiperbolapályán?) keringenek, mert a Nap erre a bolygóra olyan erőt fejt ki, amelynek nagysága fordítottan arányos a Nap és a bolygó közötti távolság négyzetével.

1. Kérdés: Egy végtelen hosszú egyenletes töltéssűrűségű egyenes szigetelő huzal elektromos terében egy töltés mozog a huzalra merőleges síkban. Milyen lesz a töltés pályájának alakja? Tudjuk, hogy ekkor a huzal olyan erőt fejt ki a mozgó töltésre, amelynek nagysága fordítottan arányos a huzal és a töltés távolságával.

2. Kérdés Egy vízszintes síkon egy elhanyagolható tömegű és elhanyagolható hosszú rugó egyik vége a sík egy adott pontjában rögzítve van, a rugó másik végéhez egy test van rögzítve, amely a vízszintes síkon súrlódás és más energiaveszteség nélkül mozoghat. Kezdetben a test nyugalomban van, és a rugó is nyújtatlan állapotban van. Milyen pályán mozog ez a test, ha valamilyen irányú sebeséggel meglökjük? Feltehetjük, hogy ekkor a a mozgó testet pályán tartó erő egyenesen arányos a sík adott pontja és a mozgó test közötti távolsággal.

Általános kérdés: Egy rögzített test körül egy másik test kering. Milyen alakú pályán kering ez a másik test, ha tudjuk, hogy a rögzített test erre a másik testre egy olyan erővel hat, amelynek nagysága arányos a két test közötti távolság "n"-ik hatványával.

[1219] marcius82014-11-19 09:01:55

Köszi a linket ALMA, megnéztem és nagyon tetszik. Viszont ezzel kapcsolatban egy konkrét kérdés: Tegyük fel, hogy a síkbeli koordináta-rendszerben egy fényforrás van a "P0(x0;y0)" koordinátájú pontban, amely "f0" frekvenciájú (színű) fényt sugároz. Ebben a koordináta-rendszerben az "x"-tengelyen haladok a tengely pozitív irányába "v" sebességgel. Milyen szögben és milyen távol látom a fényforrást amikor éppen az origón keresztül haladok át. (Azt hogy milyen színűnek látom a fényforrást, ki tudom számolni.) Segítséged előre is köszönöm: Bertalan Zoltán.

Előzmény: [1218] Alma, 2014-11-11 22:00:10
[1218] Alma2014-11-11 22:00:10

Most sajnos nekem nem lesz időm erről a nagyon érdekes kérdésről hosszas választ írnom, de küldök egy hasznos linket, ami nekem nagyon tetszett. Van egy (magam által írt) Mathematica programom is ami egy végtelen távoli gömbbön felvett forrásokat transzformál mozgó megfigyelő rendszerébe. Ha érdekel valahogy megoszthatom veled, könnyen átírható kockára valószínűleg.

Előzmény: [1215] marcius8, 2014-11-05 08:54:55
[1217] marcius82014-11-11 13:40:35

Mindenkinek köszönöm az eddigi türelmét és tanácsait..... Egy újabb kérdést sikerült kreálnom: Van-e N4 molekula, azaz van-e olyan négyatomos csak nitrogén-atomból álló molekula, melynek atomjai egy szabályos tetraéder csúcsaiban helyezkednek el, és ebben a molekulában minden atom a többi atommal egyszeres kovalens kötést létesít. Elvileg egy ilyen N4 molekulában minden N-atom vegyértékhéja telített. Tisztelettel: Bertalan Zoltán.

  [1. oldal]    [2. oldal]    [3. oldal]    [4. oldal]    [5. oldal]    [6. oldal]    [7. oldal]    [8. oldal]    [9. oldal]    [10. oldal]    [11. oldal]    [12. oldal]    [13. oldal]    [14. oldal]    [15. oldal]    [16. oldal]    [17. oldal]    [18. oldal]    [19. oldal]    [20. oldal]    [21. oldal]    [22. oldal]    [23. oldal]    [24. oldal]    [25. oldal]    [26. oldal]    [27. oldal]    [28. oldal]    [29. oldal]    [30. oldal]    [31. oldal]    [32. oldal]    [33. oldal]    [34. oldal]    [35. oldal]    [36. oldal]    [37. oldal]    [38. oldal]    [39. oldal]    [40. oldal]    [41. oldal]    [42. oldal]    [43. oldal]    [44. oldal]    [45. oldal]    [46. oldal]    [47. oldal]    [48. oldal]    [49. oldal]    [50. oldal]  

  Regisztráció    Játékszabályok    Technikai információ    Témák    Közlemények  

Támogatóink:   Ericsson   Google   Emberi Erőforrás Támogatáskezelő   Emberi Erőforrások Minisztériuma   Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet   Nemzeti Tehetség Program     Nemzeti
Kulturális Alap   ELTE