[898] levi | 2005-04-29 21:47:06 |
Nagyon érdekelne hogy hogyan lehet eljutni ahhoz a kitevőhöz (szóval tulajdonképpen a megoldás érdekelne)... persze csak ha el lehet árulni...
|
|
[897] Csimby | 2005-04-29 19:15:31 |
Más kérdés:
Tudja valaki, hogyan határozzák meg a felvételi ponthatárokat, milyen algoritmussal? (Ez ugyanis csöppet sem tűnik egyértelműnek)
|
|
[896] Lóczi Lajos | 2005-04-29 17:05:01 |
Igen, csak véletlen.
A keresett kitevő ugyanis megközelítőleg =0.561493300750... (melyhez tartozó -alakzat kerülete az egységkör kerületétől csak kb. 10-12-nel tér el.)
|
Előzmény: [895] Csimby, 2005-04-29 16:42:04 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
[884] Csimby | 2005-04-26 22:06:56 |
A kis kör sugara a nagy kör sugarának a negyede, az animációból látszik, hogy az asztroid és a nagy kör kerülete megegyezik. (egy negyed körív = egy negyed asztroid ív = a kis kör teljes kerülete)
|
|
Előzmény: [883] Csimby, 2005-04-26 22:02:49 |
|
|
[882] nadorp | 2005-04-25 12:29:33 |
Szia Csimby !
A egyenlőtlenség módszerére gondoltam. Ugyanis:
,azaz .
A fent kapott egyenlőtlenség már jó alap a feladatban a nemkorlátosság bizonyításához.
|
Előzmény: [881] Csimby, 2005-04-22 21:54:35 |
|
|
|
|
[878] nadorp | 2005-04-21 11:14:46 |
Jelentkező hiányában lelövöm a 160. feladatot.
Legyen x az a nyerőszám, amely bármely kettő nyerőszám összegének az osztója. Ekkor, ha y egy másik nyerőszám, akkor x | x+y miatt x| y is teljesül. Tehát x olyan nyerőszám, amely az összes nyerőszám osztója. Ebből következik, hogy 5x90, azaz x18. Másrészt, mivel x ismeretében az összes többi nyerőszám egyértelműen meghatározható, ezért 6x>90 is teljesül, azaz x>15. Így x=16,17,18 jöhet csak szóba. Mivel a paritás x-et meghatározza, ezért x=17. A nyerőszámok 17,34,51,68,85.
|
Előzmény: [877] lorantfy, 2005-04-18 22:42:47 |
|
[877] lorantfy | 2005-04-18 22:42:47 |
160. feladat: Mivel nagy nyeremény várható a lottón Mézga Aladár úgy döntött megkérdezi Köbükit, mik lesznek a nyerőszámok.
- A számokat nem mondom meg, de azt elárulhatom, hogy van köztük olyan szám amellyel bármely két nyerőszám összege osztható.
- Mi ez a szám?
- Ha megmondanám, akkor kitalálnád a nyerőszámokat.
- Legalább azt áruld el, páros vagy páratlan ez a szám.
A válasz után Aladár kitalálta a számokat, megjátszotta őket és nyert.
Mik voltak a nyerőszámok?
|
|
[876] Csimby | 2005-04-17 21:02:14 |
Ezt most találtam, Ramanujan egyik formulája. Csak érdekességnek rakom fel, szép nem?
|
|
|
[875] Hajba Károly | 2005-04-08 15:28:33 |
Kedves (mindent) tudniakarok!
Egy újszülöttnek minden vicc új, de nem a véneknek. :o) Szóval anno, valamikor a '90-es években valamelyik magyar ált. isk. diákjai lelkes matektanáruk irányításával egy nagyszabású kisérletet tettek a betetted feladat megvalósítására. Két napon keresztül többezer gyufaszálat v. akármit ejtegettek le több csoportba szerveződve. Ha jól emlékszem 2 tizedesjegy pontossággal ki is hozták a értékét. Ez akkor világcsúcs volt.
Érdekes lehet az betett ábra egyéb formái is.
HK
|
Előzmény: [874] tudniakarok, 2005-04-08 14:11:29 |
|
[874] tudniakarok | 2005-04-08 14:11:29 |
Na ez érdekes,nagyon...
159.feladat: Tulajdonképpen a feladat nem más, mint egy kísérlet, amit egy Buffon nevű matematikus agyszüleményeként tartanak számon:
Felszereljük magunkat egy rövid, kb. 2 cm hosszú varrótűvel. /A varrótű végei legyenek letörve, és persze az a jó, ha hossza mentén egyenletes vastagságú/. Ez után egy papírlapon vékony párhuzamos vonalakat húzunk, amelyeknek egymástól való távolsága kétszer olyan nagy, mint a tű hossza. Ezután bizonyos (tetszés szerinti, de állandó) magasságból a tűt a papírra ejtjük és megfigyeljük, hogy metszi-e a tű a vonalak valamelyikét, vagy nem. Hogy a tű ne ugrálhasson, a papírlap alá itatóst vagy posztót teszünk.A tűdobálást sokszor megismételjük, (legalább százszor, ezerszer, vagy esetleg 28 milliószor) és minden alkalommal megnézzük, hogy volt-e metszés. (megj.: Metszésnek számít az az eset is, amikor a tű csak a hegyével érinti a vonalat.) Ha ezután a dobások számát elosztjuk a metszések számával milyen eredményt kapunk?
|
|
|
|