Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Vélemények egyetemekről, főiskolákról

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[20] joedejo2005-02-07 19:29:16

Kedves Lorantfy!

Elnézést a levelezős problémámért, valószínűleg tényleg megtalálom majd a jelszavamat egy massszázsreklám és egy Congratulations! You've won $1000000 levél között. Ebben az esetben szándékomban áll Joe-ként visszatérni, de ebben a pillanatban meg a freemail nem enged be, de az elég komoly lehet, mert már a kezdőlap se jön be. (Egyébként nem gondoltam volna, hogy valaki a bemutatkozókat is olvassa...)

Szóval, köszönöm a választ, és lenne még egy "intuitív" kérdés: Az egyetemen inkább tanulnak vagy inkább gonodlkodnak (úgy értem jobb esetben, gondolom, van ahol egyiket sem feltétel...); normálisan kérdezve: nem megy-e egy gondolkodni szerető ember idegeire, hogy "tanulni kell"? (AZ se baj, ha az ember CSAK HISZI, hogy tud gondolkodni...)

Előzmény: [19] lorantfy, 2005-02-06 23:24:23
[19] lorantfy2005-02-06 23:24:23

Hello Joe!

Először had próbálkozzak egy apró kis lokális rejtély megoldásával, miszerint: Miért nem enged be a fórumos szerver a régi jelszavaddal. Múlt év végén ha jól emlékszem gond volt a szerverrel és mindenkinek küldtek új jelszót, amit ki-ki visszaváltoztatott a régire. Lehet, hogy ezen levél felett elsiklott a figyelmed és kitörölted a többi valóban feleslegessel együtt.

Bár nem vagyok matematikus, de pár tanítványomból, évfolyam-, iskolatársamból és katonatársamból az lett.

Ezek alapján a kilátásokról én ennyit tudok - hátha mások is kiegészítik majd:

Jópár elm.mat beállítottságú embernek az egyetem végzése során "megjön az esze" (vagy elmegy) és rájön, hogy a gyakorlati életben is vannak olyan komoly problémák melyek megoldásához nem pazarlás egy matematikus agyát használni, aki a sok tehetetlen ember között átlátja a problémákat.

Sokból programozó lesz, élvezik a munkájukat és jól is keresnek. Aztán akik elméleti matekra vágynak és hajlandók oktatni is, azok bentmaradnak az egyetemeni tanszékeken.

A legjobb fejeknek még Magyarországon is van egy hely, ahol elm.matematikával foglalkozhatnak, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézete.

Előzmény: [18] joedejo, 2005-02-06 19:57:07
[18] joedejo2005-02-06 19:57:07

Olyan soká írtam, hogy elkéstem a tippelős megoldásommal...

Előzmény: [17] joedejo, 2005-02-06 19:55:25
[17] joedejo2005-02-06 19:55:25

Szerintem tudományos diákkör, de ez csak tipp...

És mi a helyzet a megrögzött elméleti matematikusokkal? (A teljesen reménytelen esetekre gondolok, akik igenis megbecsülnek egy wilesi hétéves munkát, meg hogy az ember kétszáz másik eredményt használ egy olyan tétel bizonyítására, amelynek a megoldás pillanatában semmilyen gyakorlati jelentősége nem ismert; de idegbajokat kapnak pl. a szórásnégyzettől és a biztosítási elemzések miatt szépen lassan kezdenek - úgy tényleg - megbolondulni, a szó veszélyes értelmében :-) )

Szóval, az ilyen reménytelen l'art pour l'art matematikusok menyire számíthatnak arra, hogy enni is fognak anélkül, hogy megbolondulnának?

(Azt hiszem, vannak itt a fórumon ilyenek.)

Előzmény: [15] Suhanc, 2005-02-06 16:56:33
[16] lorantfy2005-02-06 19:43:20

Kedves Gábor!

A TDK=Tudományos Diákkör. Kukkants bele: FIZIKA TDK vagy ELTE TTK TDK

Előzmény: [15] Suhanc, 2005-02-06 16:56:33
[15] Suhanc2005-02-06 16:56:33

Kedves László!

Sajnos ötletem sincs róla, mit takar a TDK kifejezés (legfeljebb az otthoni videónk ugrik be:D). Felvázolnád nagyvonalakban, mire gondoltál?

Előzmény: [14] lorantfy, 2005-02-02 23:22:21
[14] lorantfy2005-02-02 23:22:21

Hát én úgy gondolom nem sok helyen fizetnek a világban az elméleti fizikáért. Úgy tudom elképzelni, hogy egy egyetem elmfiz. tanszékén járod a ranglétrát aztán közben ha van időd fekete lyukazhatsz vagy szuperhúrozhatsz kedvedre ha lesz rá szabadidőd. A paradoxon ott van elrejtve, hogy ha családot alapítasz, ami azért az egyetem elvégzése után hamarosan be fog következni, a tanársegédi fizetésed kevés lesz, így aztán szabadidődben kénytelen leszel valami másodállásban dolgozni. Vannak azért hazai és külföldi ösztöndíjak amiben lehet reménykedni. Időben el kell kezdeni TDK-zni. Keresni az érdeklődési körödnek megfelelő témákat és embereket akiktől tudsz tanulni és bevesznek a munkába. Aztán kemény kitartás, sok ész és szerencse kell és bármi megtörténhet.

Előzmény: [13] Csizmadia Gábor, 2005-02-02 18:46:06
[13] Csizmadia Gábor2005-02-02 18:46:06

Szerintem az "öregek" véleménye is érdekes.

"Aztán készüljetek fel az egész napos laborokra. Ugyanis a fizikusság alapvetően nem a "fekete lyukakról való elmélkedésről" szól, hanem kisérletek megtervezéséről, összeállításáról, mérésről. Eredmények kiértékelése. Újabb mérések és kiértékelés."

Most pedig úgy tűnik én is fekete lyukakról szeretnék elmélkedni.:) (A laborokat elviselem, de nem kedvelem őket különösképpen) A fizikus szak alapvetően az elméleti tevékenységhez is jó kiindulópont?

Előzmény: [11] lorantfy, 2005-01-30 23:14:32
[12] Mate2005-02-02 04:30:50

Ezt jó tudni.:)

[11] lorantfy2005-01-30 23:14:32

Kedves Pályaválasztók!

Ha már Károly barátom beírta tapasztalatait én is elmesélem az enyémeket. Ha egyáltalán valaki hallgat ránk "öregekre".

Én világosan emlékszem, hogy nem érdekelt senki véleménye fizikus akartam lenni, érdekes dolgokat tanulni. Aztán, hogy hol lehet elhelyezkedni ezzel a végzettséggel, az nem érdekelt, majd lesz valahogy.

Nagyon jó csapat jött össze az ELTE fizikus szakán, (akkor még oda kellett a legmagasabb pontszám). Az előadások és gyakorlatok nagy része tényleg jó volt, ami nem, arra meg nem jártunk be. Egymástól is rengereget tanultunk. A matek is keményen ment, a vektorszámítás, analízis és csoportelmélet a kedvenceim voltak. Aztán készüljetek fel az egész napos laborokra. Ugyanis a fizikusság alapvetően nem a "fekete lyukakról való elmélkedésről" szól, hanem kisérletek megtervezéséről, összeállításáról, mérésről. Eredmények kiértékelése. Újabb mérések és kiértékelés.

Úgy harmad-negyedéves kurunkban kezdtük látni az elhelyezkedés nehézségeit - 30 főből jó esetben 3-nak volt hely kutatóintézetekben. Akkor indult a biofizikus képzés és a könnyebb elhelyezkedés reményében páran belevágtunk.

Nem bántam meg, mert nagyon érdekes dolgokat tanultunk: szerves kémia, biokémia, sejttan, élettan, genetika. Bepillantottunk az "élet titkaiba". 1982-ben végeztem fizikus-biofizikusként és sikerült is állást kapnom egy akadémiai kutatóban. Sajnos családi és lakásgondok miatt én elhagytam a pályát és lassan 20 éve már tanárként dolgozom. Nagyon remélem, hogy azóta javult valamit a kutatók anyagi megbecsülése.

Azért a tanárság sem utolsó dolog. Én nagyon szeretem csinálni. Csak azoknak tudom ajánlani, akik el tudják sajátítani a "végtelen türelem" technikáját. Viszagondolva a gimnáziumi évekre, én mást sem csináltam, csak matek-fizika páldákat magyaráztam másoknak. Hát most ezt csinálom tanárként.

Előzmény: [10] Hajba Károly, 2005-01-28 14:33:38
[10] Hajba Károly2005-01-28 14:33:38

Kedves továbbtanulni szándékozók!

Sokat nem tudok segíteni Nektek, mivel én nem szorosan matematikával foglalkozó helyre jártam, de ha valakinek ez tetszik, szívesen mesélek róla az alábbiakon túl is.

Én '82. őszén kezdtem járni a BME Építészmérmöki Karára, de előtte egy évig felvételi előkészítőre is eljártam, ahol sok korábbi társammal már megismerkedtem ill. alapos szabadkézi rajztudást adtak át a jövendőbeli rajztanáraink. A kezdet így nem volt ismerősök nélküli, velük végig jó kapcsolatban voltam.

Ide kell szabadkézi rajztudás és a jó térlátás sem hátrány. Persze ez a matematikát szeretők körében általában meglévő adottság.

A kar elvégzése során nincs komoly matematikai oktatás (3 félév: elemi matematikában diff. egyenletek, Taylor sor és társaik, főleg ami a statika és szilárdságtanhoz kell; egy kis statisztika; ill. a vállalatirányítás és közlekedés terén felmerűlő matematikai módszerek konglomerátuma), de az ábrázoló geometria annál erősebb, mivel erre épül a műszaki rajz. Akinek nagyon jó a térlátása és jó a fantáziája, az fél siker.

Én már a gimi elején is ide tendáltam, így végig élvezettel végeztem el. A jó társaság is kialakult, így mondhatni, hogy végigbuliztunk 5-6 évet. Végeztünk évente vagy 100-120-an.

Ez volt a múlt. Azóta több, mint 300 hallgatót vesznek fel, így okvetlenül hígul az általános színvonal. 100 embert még nehezen, de át lehetett látni, de 300-at már nem. Azóta bevezették a krediteket, mely a természeténél fogva az egyedi szakok felvételét erősíti. Ezekből következik, hogy nehezebben kovácsolódhatnak össze olyan közösségek, kik végig együtt tanulnak, mint a mi időnkben.

Az építész szakmáról azt kell tudni, hogy az építész tervezés folytatása szakmai kamarai tagsághoz kötött, s kamarai tag csak egyetemi szintű oktatásban résztvett végzős lehet, annak ellenére, hogy van főiskolai szintű képzés is.

Aki ezen rövid tájékoztató alapján érdeklődik a szakma után, az bátran küldjön drótpostát nekem, válaszolok minden további kérdésére.

Üdv: HK

[9] Csizmadia Gábor2005-01-28 13:03:53

Kár, hogy nem megy ez a topik, pedig sokan szívesen olvasnánk akár 100 hozzászólást is ebben a témában.:)

[8] rizs2005-01-10 23:12:50

én lenni japn lány járni közgáz... szal asszem egy nem egészen idevágó felsőoktatási intézmény, nevén nevezve a közgáz nem tom kit mennyire érdekel, de témába vághat, amit írok esetleg. szal, én is annak idején 2001 körül vidáman töltöttem ki a közgázra a jelentkezést első helyre, hogy majd másoddiploma elte, tök jó, anyagilag is milyen szuper, tattara. aztán letelt egy év és progmat sehol, majd megint sehol. és ma azt látom magamon, amit Bubu is írt, hogy valaki vagy csinálja vagy nem. Tényleg oda szabad menni, ahol az ember elvárásainak megfelelő az oktatás :) ezért a legjobb forrás sztem mindenképpen az adott egyetemre, szakra járók véleménye. Nálunk is azt lehet látni, hogy nem csak a leginteligensebbek a legjobbak, hanem a legszorgalmasabbak is.

[7] Bubu2005-01-09 23:07:29

Na ebben a témában nagyon érintettnek érzem magam... A matematikus képzésről tudok írni -asszem- tanulságosat. Én Szegedre járok, negyedéves vagyok. Abban biztos vagyok, hogy CSAK annak érdemes kutató matematikusnak menni, aki 100%-ig biztos ebben! Én kisiskolás korom óta matekoztam éjjel-nappal. Aztán eljöttem egyetemre, és valahogy semmilyen szinten nem sikerült motiválniuk; ellazáztam két évet, mostmár meg olyan vacak az egész,mert nem érem utol se magam, se a többieket. Az évfolyamunkon van 2 (na jó 3) ember, aki nagyon komolyan csinálja (az elejétől), amúgy még néhány értelmesebb, a többiek csak szenvednek. Teljesen más a felsőoktatásban a matek, mint középiskolában. A "fineszes" középiskolai matekpéldák, és a szemlélet mindenek felett felfogás helyett, mindenre kiterjedő (elnézést) sza**kodás van. A gyakorlati foglalkozások (ahol ténylegesen önálló problémamegoldás kéne hogy legyen) száma nagyon-nagyon kevés, és általában nem gondolkozásra, hanem mechanikus dolgokra tanít (tisztelet a kivételnek).

Mindezektől függetlenül a szellemi tőke az nagyon magas mind az ELTE-n, mind Szegeden. Érdemes konzultálni az évfolyam többi elitversenyzőjével, hogy hova mennek, és egy helyre csoportosulni, mert "egységben az erő".

Mégegyszer hangsúlyozom, hogy szerintem kis hazánkban egy évfolyamban max. 6-8 ember van, akinek "jó" ez a szak. Akiben egy minimális kétely felmerül, az már gyanús, hogy nem tagja annak a 6-8-nak. Engem úgy beszéltek rá, nem bántam meg, de lehet, hogy a BME-n jobban éreztem volna magam, ahol gyakorlatias énem is domborodhatna. Merthogy nem mindenkinek okoz szellemi kielégülést, hogy rájön, hogy a középérték tétel bizonyításában hol használjuk fel a végpontbeli folytonosságot, és miért nem kell ugyanott feltenni a differenciálhatóságot is...

Bubu

[6] Gubbubu2005-01-09 15:03:56

Én is hasonlóan jártam, mivel eredetileg világéletemben (mondjuk tízéves korom óta) kutatóbiológusnak készültem. Rengetegféle ok miatt azonban abbahagytam. A gimnázium vége és az egyetem eleje felé váltottam komolyan a matematikára (noha még egy év biológiát végeztem, de egyre kevesebb lelkesedéssel), mert addig csak amolyan hobbiféle volt. Az egész a versenyzéssel kezdődött: azt hiszem, először is a "kötelező" versenyek miatt kezdtem utálni ezt a tantárgyat. Bár ehhez hozzájárult az is, hogy volt olyan év, amikor négy-öt tanulmányi versenyre (biológia/Kitaibel, helyesírás, nyelvtan/Kazinczy, latin/Cicero, angol, ) is küldtek egy évben, persze így egyiken sem nyertem soha semmit (bár a nyelvi versenyeken általában jól szerepeltem), és nagyon ki is merített az egész. szerencsére az egyetemen kicsit kipihentem magam, bár ez meg nem használt a jegyeimnek. De ezen kívül rengeteg oka volt, hogy áttértem a matematikára.

Nagyon szerencsés választás volt, különösen Magyarországon, ahol pl. az ELTE természettudományi kara minden évben egyre kevesebb pénz kap kutatásra. Emiatt leginkább a fizikusok panaszkodnak. Azokon a gyakorlatokon, ahol valamilyen gép kezelését kell tanulni, nemritkán harminc hallgató jut egy gépre, így az egész abból áll, hogy ránéznek, aztán meghallgatják róla a mesét. Ez a "gyakorlat". A matematika szerencsére egy olcsó tantárgy, sok alkalmazással, Magyarországon ezért is olyan népszerű. Mindenkinek ajánlom, noha az oktatás színvonaláról nem tudok általánosan nyilatkozni, mert nem ismerem annyira a helyzetet.

Előzmény: [5] lorantfy, 2005-01-09 13:59:45
[5] lorantfy2005-01-09 13:59:45

Kedves Fórumosok!

Nagyon jónak tartom a témanyitást! Igazán persze csak akkor lesz értelme, ha lesznek olyan egyetemi hallgatók akik beírják a véleményüket és tapasztalataikat arról az intézményről ahova járnak, illetve már végzett szakemberek, akok nyilatkoznak az elhelyezkedési lehetőségekről.

Visszatérő tanítványaimtól én is sok véleményt, történet hallok a egyetemek oktatási, vizsgáztatási szokásairól.

Sokan mondják közülük, hogy jó lett volna, ha valaki előre felvázolja, hogy mi vár rájuk. Vannak akik másod- harmadév végefelé döbbennek csak rá, hogy az amit 18 évesen választottak valójában nem nekik való. Ha nem is teljesen elpazarolt ez a pár év, de mindenképpen törést jelent.

Szóval jó lenne, ha a jelentkezési lapok kitöltése előtt (van még egy hónap addig) minél több infót tudnának begyüjteni a 12. évfolyamosok.

[4] Csizmadia Gábor2005-01-08 19:32:20

Régebbóta foglalkoztat a kérdés, hogy ha nem ragaszkodnék Magyarországhoz, akkor hova lenne érdemes egyetemre menni; illetve ha már egyszer elvégzem a magyarországi egyetemet (fizikus szakot), akkor hova érdemes PhD-re menni, majd közben/utána kutatni (elméleti alapkutatásra gondolok)? Talán ez egy kicsit túl általános kérdés, de annyit mondjuk lehet tudni, hogy nem Bangladesbe:). Mennyire kedvező a helyzet ilyen téren a Távol-Keleten (Japán, Dél-Korea, Kína)? Olyanokra gondolok, mint az alapkutatásokra van-e pénz, adnak-e legalább akkora fizetést, hogy mondjuk Magyarországra haza tudjak úgy időnként repülni:), túl nagy igényeim nincsenek. Sajnos még fogalmam sincs, hogy mit szeretnék konkrétan kutatni, de azért jó lenne tudni, hogy mennyire érdemes elkezdeni tanulni japánul vagy kínaiul, és mennyire számítsak egy ilyen lehetőségre, mennyire éljem bele magam. Köszi előre is a válaszokat, és bocsi a sok megválaszolhatatlan kérdésért.:) Talán másokat is foglalkoztat a kérdés.

(ui: Több olyan cikket olvastam, hogy az EU pénzhiányban küzd egy kicsit a kutatások terén, és jelentős a lemaradása az USA-hoz képest, és kevésbé tudja magához vonzani a kutatókat. Ezen az EU-USA skálán hol állnak a távol-keleti országok? Ja és az EU-USA közötti szakadék mennyire jelentős?)

[3] Csizmadia Gábor2005-01-08 19:02:44

Ezek szerint az egyetlen lehetőség az önképzés? Vagy lehetne menni olyan nyugati egyetemekre, mint Cambridge vagy Princeton, ahová ösztöndíjat nagyon nehéz szerezni, a tandíj pedig a csillagos égben jár.

Én speciel nem matematikus szeretnék lenni, hanem fizikus, de túl biztatót eddig arról sem mondott senki. Márpedig mérnök nem akarok lenni csak azért, mert azok a szakok jobbak, mint a term.tud. szakok, mivel nincs ambícióm sem mérnöknek, sem informatikusnak lenni.

Az egyetemek olyanok, amilyenek, de a másik probléma: milyen lehetőség van mondjuk Magyarország utána kutatni? Erről sem túl biztatóakat mondanak.

Előzmény: [2] Gubbubu, 2005-01-08 00:44:20
[2] Gubbubu2005-01-08 00:44:20

Szerintem tök mindegy, bármelyik egyetemre is mész: a káosz totális, az oktatás (általában nem a tanárok hibájából) csapnivaló, futószalagrendszerű, poroszos, az egyetem anyagilag döglődik, stb.

Eötvös Lóránd az 1800-as évek végén írt egy röpiratot "Az egyetem feladatáról" címmel. Érdemes elolvasni. Tragikomikus, hogy a legtöbb tudományegyetem pontosan azokkal a problémákkal küszködik, amiket ő is leírt.

Előzmény: [1] Andrish, 2005-01-06 20:54:39
[1] Andrish2005-01-06 20:54:39

Hello!

Ha van ilyen jellegű téma akkor elnézést, hogy ezért újat nyitottam, de én nem nagyon találtam ilyet. A témát tulajdonképpen azért nyitottam mert nézegettem szakokat egyetemeket, de egy-egy "hivatalos" szakleíráson kívül igazából nem tudtam meg semmit a matematikus képzésről és talán ezzel mások is lehetnek így. A matematikus és az alkalmazott matematikus szakokról szeretnék informálódni leginkább, hogy mégis mik a vélemények.. nem beszélve arról, hogy HOL? én az ELTE -t néztem mert arról hallottam jókat, de jövőre érettségizek és igazából nem szeretnék "zsákbamacskát" húzni szóval, ha valaki tud valamit.. esetleg ilyen szakon végzett akkor légyszi írja meg a véleményét.

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]