Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A számítástechnika-versenyben kitűzött feladatok
2002. december

Kérjük, olvassa el a versenykiírást.

I. 37. Készítsünk programot (I37.pas, ...), amely egy A (2\(\displaystyle \le\)A \(\displaystyle \le\)100) alapú számrendszerben felírt fixpontos valós számot (legfeljebb 100 jegy van a tizedespontja előtt, valamint a tizedespontja mögött is) átalakít B alapú (2\leB \le100) számrendszerben felírt számmá. (10 pont)

I. 38. Egy szakaszból (x1,y1,x2,y2) sokféle síkbeli alakzatot készíthetünk transzformációk sorozatával. A legegyszerűbb esetben a szakaszt eltoljuk (paramétere a dx és a dy valós számok), s eltolás közben a végpontjait folyamatosan rajzoljuk.

1. Példa: A szakasz: (100,100,100,200), a három eltolás (dx,dy): (50,0), (20,30), (40,10).

Eltolás mellett menet közben nagyítást is alkalmazhatunk (az első végpontjából nézve s-szeresre nagyíthatunk). Ekkor a művelet első két paramétere az eltolás, harmadik paramétere pedig a nagyítás.

2. Példa: A szakasz: (100,100,100,200), a három művelet (dx,dy,s): (50,-50,2), (100,0,1), (50,0,0.75).

Végül a harmadik párhuzamosan végrehajtható művelet legyen a forgatás. Paramétere a forgatás középpontja (a szakasz mentén a szakasz első végpontjától hány szakaszhossznyira helyezkedik el: t), és a forgatás f szöge fokban, az óramutató járásával ellenkező irányban.

3. Példa: A szakasz: (100,100,100,200), a két művelet (dx,dy,s,t,f): (0,0,1,0,60), (0,0,1,1,-120).

A forgatás középpontja persze kívül is lehet a szakaszon, ekkor különlegesen érdekes ábrákat kaphatunk.

4. Példa: A szakasz: (100,150,100,200), az egyetlen művelet (dx,dy,s,t,f): (0,0,1,-1,180).

5. Példa: A szakasz: (100,100,100,200), a két művelet (dx,dy,s,t,f): (50,0,1,-0.5,60), (25,25,2,1.5,-90).

1. Példa2. Példa3. Példa4. Példa5. Példa

Készítsünk programot (I38.pas, ...), amely beolvassa a szakasz végpontjait, majd az N darab művelet paramétereit, majd kirajzolja a keletkezett alakzatot. (10 pont)

I. 39. A nemnegatív racionális számokat egyértelműen felírhatjuk törtként, \(\displaystyle A\frac{b}{c}\) alakban, ahol A \ge0, b \ge0, c>0, b<c, valamint b és c relatív prím (A, b, c egész számok). Ha A=0, akkor az alak: \(\displaystyle \frac{b}{c}\), ha pedig b=0, akkor A. Készítsünk táblázatot (I39.xls), amelyben az összeadás két operandusát beírva, az összeget kapjuk meg.

Példa:

(10 pont)


A számítástechnike feladatok megoldásai a következő címre küldendők:

Cím: szamtech@komal.hu

A beküldési határidő: 2003. január 13.