Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 543. feladat (2011. október)

A. 543. Néhány független esemény valószínűségének az összege 4. Bizonyítsuk be, hogy több, mint 1/2 eséllyel a bekövetkező események számának 4-gyel való osztási maradéka 0 vagy 3.

Javasolta: Csóka Endre (Budapest)

(5 pont)

A beküldési határidő 2011. november 10-én LEJÁRT.


Megoldás. Legyenek a valószínűségek rendre p1,...,pn, ahol tehát p1+...+pn=4. Legyen az xj valószínűségi változó értéke 1, ha a j-edik esemény bekövetkezik, és 0, ha a j-edik esemény nem következik be.

Legyen N=x1+...+xn a bekövetkező események száma, és legyen q_r = P\Big(N\equiv r\pmod4 \Big) (r=0,1,2,3). Azt kell igazolnunk, hogy q0+q3>q1+q2.

Tekintsük az S=iN véletlen komplex számot. Az S értéke 1, i, -1 vagy -i, ha az N szám 4-es maradéka rendre 0, 1, 2, illetve 3. Az állítást a S várható értékének vizsgálatával bizonyítjuk be. Mivel

E(S)=q0+q1i+q2(-1)+q3(-i),

az állítás azzal ekvivalens, hogy


-\frac\pi4 < \arg S < \frac{3\pi}4. (1)

Az S definíciója szerint


S = i^N = i^{x_1+\dots+x_n} = \prod_{j=1}^n i^{x_j}
= \prod_{j=1}^n \Big((1-x_j)+x_ji\Big).

Mivel a jobboldalon álló szorzat tényezői függetlenek, a szorzat várható értékét tényezőnként vehetjük:


E(S) = \prod_{j=1}^n E\Big((1-x_j)+x_ji\Big)
= \prod_{j=1}^n \Big((1-p_j)+p_ji\Big).

Legyen \varphi=\mathrm{arg}(p_j+(1-p_j)i) (0\le\varphi_j\le\frac\pi2). Az (1) bizonyításához elég azt megmutatni, hogy

 \frac54\pi < \varphi_1+\dots+\varphi_n < \frac94\pi. (2)

Legyen f(t)=\arctan\frac{t}{1-t} ha 0\let<1 és f(1)=\lim_{t\to1-0}f(1)=\frac\pi2. Ekkor tehát \varphij=f(pj) minden j-re. Megmutatjuk, hogy 0\let\le1 esetén

 t \le f(t) \le \frac{49}{29}t. (3)

Ebből (2) azonal következik, mert


\varphi_1+\dots+\varphi_n = f(p_1)+\dots+f(p_n) \ge p_1+\dots+p_n = 4 >\frac54\pi,

és hasonlóan


\varphi_1+\dots+\varphi_n = f(p_1)+\dots+f(p_n) \le \frac{49}{29}(p_1+\dots+p_n) = \frac{49}{29}\cdot 4 < \frac94\pi.

Legyen g(t)=f(t)-t. Mivel 0<t<1 esetén g'(t)=f'(t)-1=\frac{2t(1-t)}{1-2t(1-t)}>0, a g(t) függvény szigorúan monoton nő, ezért 0\let\le1 esetén g(t)\geg(0)=0, tehát f(t)\get.

Most vizsgáljuk a h(t)=f(t)-\frac{49}{29}t függvényt. Mivel h'(t)=f'(t)-\frac{49}{29}=-\frac{2(7t-2)(7t-5)}{29(1-2t(1-t))}, a (0,2/7) és az (5/7,1) intervallumban h'<0, az (2/7,5/7) intervallumban pedig h'>0. A h függvény tehát a [0,2/7] és az [5/7,1] intervallumban szigorúan monoton csökken, a [2/7,5/7] intervallumban pedig szigorúan monoton nő. Mivel h(0)=0 és h(5/7)=\arctan\frac52-\frac{49}{29}\cdot\frac57\aprox-0,0166<0, ebből következik, hogy h sehol sem pozitív, vagyis h(t)\le0 és így f(t)\le\frac{49}{29}t.


Statisztika:

6 dolgozat érkezett.
5 pontot kapott:Ágoston Tamás, Gyarmati Máté, Omer Cerrahoglu, Strenner Péter.
3 pontot kapott:1 versenyző.
2 pontot kapott:1 versenyző.

A KöMaL 2011. októberi matematika feladatai