Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Az A. 547. feladat (2011. november)

A. 547. Adott az OA1A2A3 tetraéder mindegyik OAi élén egy Bi belső pont, az OAi él Ai-n túli meghosszabbításán pedig egy Ci pont (i=1,2,3). Tegyük fel, hogy az OAi+1Ai+2 és BiAi+1Ai+2 síkok által határolt hat lapú testbe, továbbá az BiAi+1Ai+2 és CiAi+1Ai+2 síkok által határolt testbe is egy-egy gömböt lehet írni. Bizonyítsuk be, hogy ekkor az OAi+1Ai+2 és CiAi+1Ai+2 síkok által határolt testbe is gömböt lehet írni.

(5 pont)

A beküldési határidő 2011. december 12-én LEJÁRT.


Megoldásvázlat. A bizonyítás során irányított egyenesekel, irányított síkokkal és ezek irányított szögeivel fogunk dolgozni. Tetszőleges, nem kollineáris X,Y,Z pontok esetén az XY egyenes pozitív iránya megegyezik az \overrightarrow{XY} vektor irányával, az XYZ sík pozitív oldalára (a jobbkézszabálynak megfelelően) az \overrightarrow{XY}\times\overrightarrow{XZ} vektor mutat.

Lemma. Legyen \ell irányított egyenes, amire illeszkednek a \mathcal{P}_0, \mathcal{P}_1 és \mathcal{P}_2 irányított síkok. Legyen \varphi_i=\angle(\mathcal{P}_0,\mathcal{P}_i) az az irányított szög, amellyel \mathcal{P}_0-t az \ell körül a jobbkézszabály szerinti irányban \mathcal{P}_i-be forgathatjuk (i=1,2; ezeket a szögeket modulo 360o értjük). Legyen X olyan pont, amelynek előjeles távolsága a \mathcal{P}_0, \mathcal{P}_1, \mathcal{P}_2 síkoktól rendre d, r, illetve -r. Ekkor a következők teljesülnek:

\frac{r+d}{r-d} = \frac{\tg\dfrac{\varphi_2}2}{\tg\dfrac{\varphi_1}2} és \frac{d}{r} =
\frac{\tg\dfrac{\varphi_2}2+\tg\dfrac{\varphi_1}2}{
  \tg\dfrac{\varphi_2}2-\tg\dfrac{\varphi_1}2}.

Bizonyítás. Legyen \mathbf{n}_i a \mathcal{P}_i sík egységnyi hosszúságú normálvektora, ami a sík pozitív oldala felé mutat, és legyen \mathbf{v} az \ell szintén egységnyi irányvektora. Legyen \mathbf{x} olyan vektor, ami \ell egy pontját köti össze az X ponttal. Az X pont előjeles távolságát bármelyik \mathcal{P}_i síktól \mathbf{x} és \mathbf{n}_i skaláris szorzataként kaphatjuk:


d = \mathbf{n}_0\cdot\mathbf{x}, \qquad
r = \mathbf{n}_1\cdot\mathbf{x}, \qquad
-r = \mathbf{n}_2\cdot\mathbf{x}.

Legyen \mathbf{m}=\mathbf{n}_0\times\mathbf{v} az \mathcal{P}_0 síkban \ell-re merőleges egységvektor, amire (\mathbf{m},\mathbf{n}_0,\mathbf{v}) jobbsodrású rendszert alkot. Ekkor


  \mathbf{n}_1 = \cos\varphi_1\cdot\mathbf{n}_0-\sin\varphi_1\cdot\mathbf{m}
  \quad\text{és}\quad
  \mathbf{n}_2 = \cos\varphi_2\cdot\mathbf{n}_0-\sin\varphi_2\cdot\mathbf{m},


  \sin\varphi_2\cdot \mathbf{n}_1-\sin\varphi_1 \cdot \mathbf{n}_2 =
  (\sin\varphi_2\cos\varphi_1-\sin\varphi_1\cos\varphi_2) \cdot \mathbf{n}_0 =
  \sin(\varphi_2-\varphi_1)\cdot\mathbf{n}_0.

Az \mathbf{x}-szel skalárisan szorozva,


  \sin\varphi_2 \cdot (\mathbf{n}_1\cdot\mathbf{x}) - \sin\varphi_1 \cdot (\mathbf{n}_2\cdot\mathbf{x})
  = \sin(\varphi_2-\varphi_1)\cdot (\mathbf{n}_0\cdot\mathbf{x})

sin \varphi2.r-sin \varphi1.(-r)=sin (\varphi2-\varphi1).d


  \dfrac{d}{r} =
  \dfrac{\sin\varphi_2+\sin\varphi_1}{\sin(\varphi_2-\varphi_1)} =
  \dfrac{
    2\sin\dfrac{\varphi_2+\varphi_1}2\cos\dfrac{\varphi_2-\varphi_1}2
  }{
    2\sin\dfrac{\varphi_2-\varphi_1}2\cos\dfrac{\varphi_2-\varphi_1}2
  } =
  \dfrac{
    \sin\dfrac{\varphi_2+\varphi_1}2
  }{
    \sin\dfrac{\varphi_2-\varphi_1}2
  } =


  = \dfrac{
    \sin\dfrac{\varphi_2}2\cos\dfrac{\varphi_1}2+
    \sin\dfrac{\varphi_1}2\cos\dfrac{\varphi_2}2
  }{
    \sin\dfrac{\varphi_2}2\cos\dfrac{\varphi_1}2-
    \sin\dfrac{\varphi_1}2\cos\dfrac{\varphi_2}2
  } =
  \dfrac{
    \tg\dfrac{\varphi_2}2 + \tg\dfrac{\varphi_1}2
  }{
    \tg\dfrac{\varphi_2}2 - \tg\dfrac{\varphi_1}2
  }.

Átrendezve,


\dfrac{d+r}{d-r} = 
\dfrac{\dfrac{d}{r}+1}{\dfrac{d}{r}-1} =
\dfrac{
  \dfrac{
    \tg\frac{\varphi_2}2+\tg\frac{\varphi_1}2
  }{
    \tg\frac{\varphi_2}2-\tg\frac{\varphi_1}2
  }+1
}{
  \dfrac{
    \tg\frac{\varphi_2}2+\tg\frac{\varphi_1}2
  }{
    \tg\frac{\varphi_2}2-\tg\frac{\varphi_1}2
  }-1
}
= \dfrac{
  \tg\dfrac{\varphi_2}2
}{
  \tg\dfrac{\varphi_1}2
}.

Ezzel a lemmát igazoltuk.

Legyen az OAi+1Ai+2 és BiAi+1Ai+2 síkok által határolt testbe írt gömb középpontja X, sugara rX, előjeles távolsága az A1A2A3 síktól dX. Az X pont előjeles távolsága mindhárom BiAi+1Ai+2 síktól rX, és mindhárom OAi+1Ai+2 síktól -rX.

Hasonlóan, legyen a BiAi+1Ai+2 és CiAi+1Ai+2 síkok által határolt testbe írt gömb középpontja Y, sugara rY, Legyen Y előjeles távolsága az A1A2A3 síktól dY. Az Y pont előjeles távolsága mindhárom CiAi+1Ai+2 síktól rY, és mindhárom BiAi+1Ai+2 síktól -rY.

Minden egyes i=1,2,3-ra tekintsük az Ai+1Ai+2O és Ai+1Ai+2Ci irányított síkok külsö szögfelező síkját, és legyen Z a három szögfelező sík metszéspontja; ez lesz a keresett harmadik gömb középpontja. Egyelőre tegyük fel, hogy a három szögfelező sík egyike sem esik egybe az A1A2A3 síkkal; ebből következik, hogy Z nem eshet az A1A2A3 síkra. Legyen Z előjeles távolsága az A1A2A3 síktól d_Z\mathbf{n}e0, az A1A2C3 síktól \varrho. Mivel Z rajta van az A1A2C3 és A1A2O irányított síkok külső szögfelezőjén, Z távolsága az A1A2O irányított síktól -\varrho.

Legyen \alpha=\angle(A1A2A3,A1A2O), \beta=\angle(A1A2A3,A1A2B3) és \gamma=\angle(A1A2A3,A1A2C3), ahol a síkok közös A1A2 egyenesét az \overrightarrow{A_1A_2} vektor szerint irányítjuk.

Akalmazzuk a Lemmát az A1A2 egyenesre, az A1A2A3, A1A2B3, A1A2O síkokra és az X pontra; a lemma szerint


\frac{\tg\dfrac{\alpha}2}{\tg\dfrac{\beta}2} = \frac{r_X+d_X}{r_X-d_X}.
(1)

Hasonlóan, a Lemmát az A1A2 egyenesre, az A1A2A3, A1A2C3, A1A2B3 síkokra és az Y pontra alkalmazva kapjuk, hogy


\frac{\tg\dfrac{\beta}2}{\tg\dfrac{\gamma}2} = \frac{r_Y+d_Y}{r_Y-d_Y}.
(2)

Végül, a Lemmát az A1A2 egyenesre, az A1A2A3, A1A2C3, A1A2O síkokra és az Z pontra alkalmazva,


\frac{d_Z}{\varrho} =
\frac{\tg\dfrac{\alpha}2+\tg\dfrac{\gamma}2}{
  \tg\dfrac{\alpha}2-\tg\dfrac{\gamma}2} =
\frac{
  \dfrac{\tg\frac{\alpha}2}{\tg\frac{\gamma}2}+1}{
  \dfrac{\tg\frac{\alpha}2}{\tg\frac{\gamma}2}-1} =
\frac{
  \dfrac{r_X+d_X}{r_X-d_X} \cdot \dfrac{r_Y+d_Y}{r_Y-d_Y} +1}{
  \dfrac{r_X+d_X}{r_X-d_X} \cdot \dfrac{r_Y+d_Y}{r_Y-d_Y} -1}.

Láthatjuk, hogy dZ\ne0 esetén a dX,rX,dY,rY,dZ távolságok egyértelműen meghatározzák \varrho-t, és ha az 1,2,3 indexeket ciklikusan felcseréljük, ugyanezt az értéket kapjuk. A Z pont tehát ugyanakkora tvolságra van az összes OAi+1Ai2 és CiAi+1Ai2 síktól.

Abban az elfajuló esetben, ha valamelyik i-re a CiAi+1Ai+2 és OAi+1Ai+2 síkok szimmetrikusak az A1A2A3 síkra, akkor a C1,C2,C3 pontokat egy kicsit elmozgathatjuk úgy, hogy a gömbök továbbra is létezzenek; az ilyen elrendezések határhelyzeteként megkaphatjuk az eredetit.


Statisztika:

2 dolgozat érkezett.
0 pontot kapott:2 versenyző.

A KöMaL 2011. novemberi matematika feladatai