KöMaL - Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Belépés
Regisztráció
 English
Információ
A lap
Pontverseny
Cikkek
Hírek
Fórum
Versenykiírás
Tudnivalók
Nevezési lap
Feladatok
Eredmények
Korábbi évek
Arcképcsarnok
Munkafüzet

Rendelje meg a KöMaL-t!

VersenyVizsga portál

Kísérletek.hu

Matematika oktatási portál

A KöMaL 2015. decemberi fizika feladatai

Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.

Figyelem! Kézírással készült megoldást csak postai úton fogadunk el. (Ha kézzel rajzolsz ábrát, jól látható minőségben beszkenneled, majd beilleszted a dokumentumba, azt elfogadjuk.)


Feladat típusok elrejtése/megmutatása:


M-jelű feladatok

A beküldési határidő 2016. január 11-én LEJÁRT.


M. 355. Cseppentsünk vízfelületre étolajat! Hogyan függ az olajfolt átmérője a kicseppentett olaj mennyiségétől?

Közli: Homoki-Nagy Olga, Monor

(6 pont)

megoldás, statisztika


P-jelű feladatok

A beküldési határidő 2016. január 11-én LEJÁRT.


P. 4780. Mely szélességi fokokról látható (jó minőségű távcsővel) egy geostacionárius ,,szinkron műhold''?

Varga István (1952-2007) feladata

(3 pont)

megoldás, statisztika


P. 4781. Kemping gázfőzőn (amelynek üzemanyaga 80% butánt és 20% propánt tartalmaz) 200 g vizet \(\displaystyle 15~{}^\circ\)C-ról \(\displaystyle 75~{}^\circ\)C-ra melegítünk fel.

Mennyivel változik meg a főző össztömege a melegítés során, ha a melegítés hatásfoka 60%?

(3 pont)

megoldás, statisztika


P. 4782. Egy 16 cm és egy 30 cm hosszú fonál egy-egy végét a mennyezethez rögzítjük, egymástól 34 cm távolságban. A fonalak másik végét egy pici, 1,7 dkg tömegű testhez erősítjük.

\(\displaystyle a)\) Mekkora erők ébrednek a fonalakban?

\(\displaystyle b)\) A rövidebb fonalat elégetjük. Mekkora erő ébred a fonálban abban a pillanatban, amikor az éppen függőleges?

Közli: Simon Péter, Pécs

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4783. \(\displaystyle \alpha=30^\circ\)-os hajlásszögű lejtőre helyezett \(\displaystyle m_1\) tömegű ék és annak vízszintes lapján lévő \(\displaystyle m_2\) tömegű kocka együtt gyorsulva mozog a lejtőn lefelé. Az ék és a lejtő között a súrlódási együttható 0,1.

Legalább mekkora a súrlódási együttható a kocka és az ék között, ha a kocka nem csúszik meg az éken?

Közli: Szabó Miklós, Eger

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4784. A kanadai Large Zenith Telescope 6 méter átmérőjű parabolatükrét úgy hozták létre, hogy egy tálba higanyt öntöttek, és a tálat egyenletesen, percenként 8,5 fordulattal forgatták.

Mekkora lett a parabolatükör fókusztávolsága?

Közli: Vass Miklós, Budapest

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4785. A Tejútrendszer az úgynevezett spirális galaxisok közé tartozik. Alakját közelíthetjük egy, az átmérőjéhez képest csekély vastagságú, állandó sűrűségű koronggal, amelynek ,,alja'' és ,,teteje'' között a Nap harmonikus rezgőmozgást végez.

Mekkora a rezgés periódusideje, ha a galaxis átlagsűrűsége \(\displaystyle 5{,}8\cdot 10^{-21}~{\rm kg/m}^3\)?

Közli: Forman Ferenc, Cambridge, UK

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4786. Három pontszerű test - más testektől távol - úgy helyezkedik el a világűrben, hogy egy kezdeti pillanatban nem mozognak, és egymástól azonos \(\displaystyle d\) távolságban vannak. Két test tömege egyenlő (\(\displaystyle m\)), a harmadik tömege \(\displaystyle 2m\). A gravitációs vonzás hatására a testek mozgásba jönnek és egymásnak ütköznek.

\(\displaystyle a)\) Mekkora utat tesznek meg a testek a találkozásig?

\(\displaystyle b)\) Mennyi idő telik el a testek ütközéséig?

(Lásd még ,,A gravitációs többtestprobléma két speciális esete'' című cikket Lapunk 558. oldalán.)

Nagy László fizikaverseny (Kazincbarcika) nyomán

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4787. Egy merev, adiabatikus falú edényben lévő, \(\displaystyle 17~^\circ\)C hőmérsékletű héliumgázt 30 méter magasból a Hold felszínére ejtünk.

\(\displaystyle a)\) Mekkora lesz a héliumatomok rendezett sebessége a becsapódás pillanatában?

\(\displaystyle b)\) Mennyivel nő a héliumatomok rendezetlen, termikus átlagsebessége a becsapódást követően?

Közli: Radnai Gyula, Budapest

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4788. Egy \(\displaystyle a=2\) cm oldalú szabályos hatszög minden második csúcsán át, a hatszög síkjára merőlegesen, hosszú, egyenes vezetőkben \(\displaystyle I=10~\)A nagyságú áram folyik, kettőben felfelé, egyben pedig lefelé.

\(\displaystyle a)\) Mekkora és milyen irányú a mágneses indukció a hatszög középpontjában?

\(\displaystyle b)\) Mekkora nagyságú és milyen irányú erő hat az egyes vezetők \(\displaystyle \ell=1\) m hosszúságú darabjára?

Közli: Zsigri Ferenc, Budapest

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4789. Vékony, egyenletes keresztmetszetű ellenálláshuzalból ún. Sierpinski-háromszöget szeretnénk forrasztani. Ehhez egy szabályos háromszög alakú keretből indulunk ki, melynek \(\displaystyle A\) és \(\displaystyle B\) csúcsai között \(\displaystyle R_0\) ellenállást mérünk. A kerethez első lépésben hozzáforrasztjuk a háromszög középvonalait, majd második lépésben az így keletkezett négy kis háromszög közül a külső három középvonalait is beforrasztjuk. Az eljárást tovább folytatva önhasonló, fraktálszerű drótkeretet kapunk (lásd az ábrát).

Mekkora lesz az \(\displaystyle A\) és \(\displaystyle B\) pontok közötti ellenállás az \(\displaystyle n\)-edik lépés után?

Közli: Vigh Máté, Budapest

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4790. Egy \(\displaystyle \varphi=45^\circ\) törőszögű, \(\displaystyle H=20~\)cm magasságú, egyenlőszárú prizma anyagának törésmutatója \(\displaystyle n_1=1{,}3\). Ehhez a prizmához egy másik, \(\displaystyle \varphi/2\) törőszögű prizmát illesztünk az ábra szerint. Az első prizma alaplapjával párhuzamosan, attól \(\displaystyle h=12~\)cm távolságban vékony fénynyalábot bocsátunk a prizmára a törőélre merőleges irányban.

\(\displaystyle a)\) Mekkora legyen a második prizma \(\displaystyle n_2\) törésmutatója, hogy a második prizmán kilépő sugár párhuzamos legyen a belépő fénysugárral?

\(\displaystyle b)\) Mekkora \(\displaystyle d\) távolsággal tolódik el egymástól a belépő és a kilépő sugár?

\(\displaystyle c)\) Mennyi ideig tartózkodik a fénysugár egy hullámfrontja a kettősprizmában?

Közli: Holics László, Budapest

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4791. Petiék kazánja mostanában nagyon furcsa hangokat ad, mintha fel akarna robbanni. Ezért hívnak egy szerelőt, aki megállapítja, hogy lerakódás van a csőben, amit ,,ki kell majd savazni''. Petitől megkérdezi az öccse, hogyan keletkezhetett a furcsa hang, és miért van a kazán vizének hőmérsékletét mérő hőmérő \(\displaystyle 120~{}^\circ\)C-ig skálázva, hiszen akkor már úgyis elforrna a víz. Vajon a cső keresztmetszetének mekkora része záródhatott el?

Mit válaszolt ezekre a kérdésekre Peti?

Adatok: A csőben \(\displaystyle 80~{}^\circ\)C-os víz van, a nyomásmérő 1,2 bar (túl)nyomást mutat, és rendes működés mellett a szivattyú 3 m/s-os sebességgel keringeti a vizet.

Közli: Juhász Péter, Cambridge, UK

(6 pont)

megoldás, statisztika


A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait többféleképpen is beküldheted.

  • Megszerkesztheted vagy feltöltheted az Elektronikus munkafüzetben;
  • Elküldheted postán a szerkesztőség címére:
    KöMaL Szerkesztőség
    Budapest 112, Pf. 32.  1518.

(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)

Támogatóink:   Ericsson   Cognex   Emberi Erőforrás Támogatáskezelő   Emberi Erőforrások Minisztériuma   Nemzeti Tehetség Program    
MTA Energiatudományi Kutatóközpont   MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont     Nemzeti
Kulturális Alap   ELTE   Morgan Stanley