Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

A KöMaL 2016. januári fizika feladatai

Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.


Feladat típusok elrejtése/megmutatása:


M-jelű feladatok

A beküldési határidő 2016. február 10-én LEJÁRT.


M. 356. Mérjük meg a méz viszkozitását legalább három különböző hőmérsékleten! A megoldásnál közöljük azt is, hogy milyen mézzel végeztük a mérést!

Közli: Nagy Piroska Mária, Dunakeszi

(6 pont)

megoldás, statisztika


P-jelű feladatok

A beküldési határidő 2016. február 10-én LEJÁRT.


P. 4792. Andris szerint a függőón, akár egy cérnára kötött kavics, mindenhol a Föld középpontja felé mutat. Béla szerint ez sehol nincs így, a cérna mindenhol egy kicsit ,,mellélő''. Kinek van igaza?

Közli: Vass Miklós, Budapest

(3 pont)

megoldás, statisztika


P. 4793. Egy 20 literes, zárt tartályban 50 kPa nyomású argon van, egy 30 literesben pedig 20 kPa nyomású xenon. Kinyitjuk a két tartályt összekötő (elhanyagolható térfogatú) csövön lévő csapot. Mekkora lesz a kialakuló nyomás, ha a hőmérséklet az eredeti érték marad?

(3 pont)

megoldás, statisztika


P. 4794. Mozgási energiájának hány százalékát veszíti el egy jégesőben lehulló, 6 mm átmérőjű, gömb alakú jégszemcse a visszapattanás közben, ha 20 cm magasságba emelkedik?

Közli: Trócsányi Péter, Debrecen, Fazekas Mihály Gimn.

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4795. Peti egy nap arról beszélget barátjával, Norbival, hogy ha a Föld közelebb lenne a Naphoz, több ,,napenergia'' jutna el hozzánk. Végül azt a kérdést vetik fel, hogy ha az egész Földet és az egész Merkúrt beborítanánk napelemekkel, vajon melyik tudna több energiát ,,termelni''. Peti szerint a Föld, hiszen az sokkal nagyobb. Norbi szerint a Merkúr, mert az sokkal közelebb van a Naphoz. Melyiküknek van igaza?

Közli: Juhász Péter, Cambridge, UK

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4796. Két, egyenlő hosszú fonálingát közös pontban felfüggesztünk. Az egyik fonálon egy 78 g tömegű vasgolyó, a másikon egy 12 g tömegű gyurmagolyó van. Az ingákat kitérítjük úgy, hogy a fonalak \(\displaystyle 60^\circ\)-os szöget zárjanak be egymással, valamint

\(\displaystyle a)\) a vízszintes síkkal;

\(\displaystyle b)\) a függőleges iránnyal.

Miután a kitérített ingákat egyszerre, lökésmentesen elengedjük, a két test összeütközik és összetapad. Mekkora szöget zárnak be a fonalak a függőlegessel, amikor az összetapadt testek a lehető legmagasabban vannak?

Közli: Páhoki Tamás, Pécs, Leőwey Klára Gimn.

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4797. Állandó tömegű ideális gázt vezetünk az \(\displaystyle A\) egyensúlyi állapotból a \(\displaystyle C\) egyensúlyi állapotba, az ábrán látható módon, egyszer az \(\displaystyle ABC\), másszor az \(\displaystyle ADC\) félkör alakú ,,út'' mentén.

\(\displaystyle a)\) Melyik esetben nagyobb a felvett és leadott hők előjeles összege?

\(\displaystyle b)\) Mennyivel nagyobb?

Közli: Radnai Gyula, Budapest

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4798. Függőlegesen felfelé mutató, homogén elektromos mező térerősségének nagysága \(\displaystyle E\). A mezőben egy vízszintes egyenes mentén, egymástól \(\displaystyle 2a\) távolságra két rögzített, \(\displaystyle -Q\) töltés található. A töltéseket összekötő szakasz felezőpontjában függőlegesen kifeszített fonálon egy kicsiny, \(\displaystyle m\) tömegű, \(\displaystyle q>0\) töltésű gyöngyszem van (lásd az ábra \(\displaystyle a)\) részét). A gyöngyszemet (amely súrlódásmentesen tud mozogni a fonálon) álló helyzetből elengedjük. Amikor a gyöngyszem a kiindulási helyétől a legtávolabbra jut, akkor a három töltés egy olyan egyenlőszárú háromszög csúcsaiban lesz, amelynek az alappal szemközti szöge \(\displaystyle 2\alpha=150^\circ\), ahogy azt az ábra \(\displaystyle b)\) része mutatja.

\(\displaystyle a)\) Mekkora \(\displaystyle q\)?

\(\displaystyle b)\) Mekkora lesz a gyöngyszem legnagyobb sebessége?

\(\displaystyle c)\) Legalább mekkora kezdősebességet adjunk a gyöngyszemnek, hogy a fonálon bármeddig eljuthasson?

Adatok: \(\displaystyle E=10^4~\frac{\rm N}{\rm C}\), \(\displaystyle a=10\) cm, \(\displaystyle Q=10^{-8}\) C, \(\displaystyle \alpha=75^\circ\), \(\displaystyle m=0{,}1\) g.

Közli: Zsigri Ferenc, Budapest

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4799. Az ábrán vázolt áramkörben \(\displaystyle X\) tetszőleges ellenállású lehet.

\(\displaystyle a)\) Milyen határok között változhat az árammérő árama?

\(\displaystyle b)\) Mekkora \(\displaystyle X\), ha az árammérő 1,6 mA-t mér?

Versenyfeladat nyomán

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4800. Egy \(\displaystyle R\) középkörsugarú, \(\displaystyle N_1\) menetszámú toroidtekercsben \(\displaystyle I_1\) erősségű áram folyik. A toroid forgásszimmetria-tengelyében egy \(\displaystyle r\) sugarú, \(\displaystyle \ell\) hosszú (\(\displaystyle \ell\gg R\)), \(\displaystyle N_2\) menetű szolenoidot helyeztünk el. Ebben a tekercsben \(\displaystyle t_0\) idő alatt, időben egyenletesen növeljük az áramerősséget addig, amíg a toroid belsejében a mágneses tér

\(\displaystyle a)\) el nem tűnik;

\(\displaystyle b)\) ellenkezőjére változik. Mekkora az elektromos térerősség e két esetben a toroid belsejében a középkör mentén?

Adatok: \(\displaystyle R=20\) cm, \(\displaystyle N_1=300\), \(\displaystyle r=4\) cm, \(\displaystyle \ell=2\) m, \(\displaystyle I_1=0{,}5\) A, \(\displaystyle N_2=4000\), \(\displaystyle t_0=2\) s.

Közli: Holics László, Budapest

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4801. A levegő molekuláin szóródó fény intenzitása a hullámhossz valamilyen hatványával arányos. A 650 nm-es vörös színű fényre az intenzitás csak negyedakkora, mint a 460 nm-es kék színű fényre - ezért látjuk az eget kék színűnek. Milyen színű fényre igaz, hogy a szórt fény intenzitása feleakkora, mint a 460 nm-es kék fényre?

Példatári feladat nyomán

(4 pont)

megoldás, statisztika


P. 4802. Legalább mekkora hullámhosszú fényt képes a hidrogénatom kisugározni?

Vermes Miklós (1905-1990) feladata

(3 pont)

megoldás, statisztika


P. 4803. Egy proton és egy elektron olyan homogén mágneses mezőben mozog, amelyben a mágneses indukcióvektor nagysága 1 T. Mindkét részecskének ugyanakkora, 10 MeV mozgási energiája van, sebességük merőleges a mágneses indukcióvektorra. Határozzuk meg a keringésük periódusidejét!

Példatári feladat nyomán

(5 pont)

megoldás, statisztika


P. 4804. Vízszintes asztallapon egy \(\displaystyle m\) tömegű, homogén téglatestet húzunk az ábrán látható módon. A csigán átvetett zsineg egyik végét a téglatest felső (az ábra síkjára merőleges) oldalélének felezőpontjához rögzítettük, majd a másik végén ható \(\displaystyle F\) húzóerőt úgy változtatjuk, hogy a téglatest állandó sebességgel mozogjon. A test és az asztallap közötti csúszási súrlódási tényező \(\displaystyle \mu\).

\(\displaystyle a)\) Adjuk meg, hogyan függ a zsinegben ható erő az ábrán látható \(\displaystyle \alpha\) szögtől!

\(\displaystyle b)\) Legfeljebb mekkora lehet az \(\displaystyle \alpha\) szög, mialatt a test a fenti módon, egyenletesen csúszva mozog?

Adatok: \(\displaystyle \ell=17{,}3\) cm, \(\displaystyle h=11\) cm, \(\displaystyle mg=10\) N, \(\displaystyle \mu=0{,}15\).

Közli: Légrádi Imre, Sopron

(6 pont)

megoldás, statisztika


A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait honlapunkon keresztül küldheted be:

(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)