Az I. 479. feladat (2019. március)

I. 479. A Felvég és az Alvég közötti út lerövidítésére egy vízszintes alagutat fúrtak. A fúrópajzs 5-10 cm pontatlansággal végezte a munkáját. Az útépítőmérnökök az alagútban méterenként megmérték a legalsó és a legfelső pont magasságát a tengerszinthez képest, cm pontossággal. A mérési eredményeket és a tervezett alapszinti magasságot rögzítették a meresek.txt tabulátorral tagolt, UTF-8 kódolású állományban. Értékeljük ki az adatokat és segítsük a további munkát táblázatkezelő alkalmazással.

A megoldás során vegyük figyelembe a következőket.

\(\displaystyle \bullet\) Segédszámításokat a K oszloptól jobbra végezhetünk, amelyek értelmezését felirattal segítsük elő.

\(\displaystyle \bullet\) Amennyiben lehetséges, a megoldás során képletet, függvényt, hivatkozást használjunk, hogy az alapadatok módosítása esetén is a kívánt eredményeket kapjuk.

1. Töltsük be a meresek.txt szövegfájlt a táblázatkezelő egy munkalapjára az A1-es cellától kezdődően. Munkánkat alagut néven mentsük el a táblázatkezelő alapértelmezett formátumában.

2. A C oszlop celláiban írassuk ki az alagút magasságát méterenként.

3. Az E2:F2 tartomány celláiban határozzuk meg a teljes alagút legkisebb magasságát és annak első előfordulásának távolságát a bejárattól.

Az alagút belső rendezését több lépésben végzik el:

1. lépés: Először a mennyezet egyenletesebbé tevésével kezdik. Minden magassági értéket a közvetlenül előtte és utána következővel átlagolnak és felfelé kerekítenek centiméteres pontosságra. Ha a kapott átlag nagyobb a felső pont magasságánál, akkor ott a mennyezetet levájják a kiszámított átlagig, különben nem változtatnak. Amit levájtak, az az alagút alján a magasságot növeli.

4. A G oszlop celláiban jelenítsük meg – a lehullott földet még nem figyelembe véve (az majd az alsó szintet emeli az 1. lépés végén) –, hogy a mennyezet levájásával milyen magasságokat kívánnak kialakítani. A megváltozott magasság értékeket – feltételes formázás segítségével – emeljük ki félkövér betűstílussal és piros színnel.

5. A H és az I oszlop celláiban határozzuk meg az alagút alsó és felső szintjének magasságait az 1. lépés után.

2. lépés: Az alsó szint gödreinek és a levájt föld halmainak elterítéséhez egy földgyalut küldenek végig az eredeti irányban az alagúton. A földgyalu a tervezett alapszint feletti felesleget legyalulja, a kitermelt földet maga előtt tolja. A mélyedéseket, ha van elég föld előtte, akkor kitölti. Ha nincs elég eltolt föld, akkor továbbhaladva gödröt hagy.

6. A J oszlop celláiban adjuk meg az alsó mérési pontok magasságát a földgyalu simító munkája után.

7. A minta szerinti cellában jelenítsük meg, hogy a 2. lépés után hány olyan alsó mérési pont maradt, amelynek magassága kisebb, mint a tervezett alapszint.

8. A táblázatot a minta szerint formázzuk.

Minta:

9. Vizuálisan szeretnénk megjeleníteni az alagutat a földmunkák befejezése után. Halmozott oszlopdiagram segítségével ábrázoljuk a magassági pontokat, illetve a belőlük számolt értékeket a mintához hasonlóan. A diagram tulajdonságainak beállításaival minél kifejezőbb ábrát állítsunk elő. Egy tetszőleges helyen egy magassági értéket írjunk ki.

Beküldendő egy tömörített állományban (i479.zip) a táblázatkezelő munkafüzet, valamint egy rövid dokumentáció, amelyből kiderül az alkalmazott táblázatkezelő neve és verziószáma.

Letöltendő fájl: meresek.txt.

(10 pont)

A beküldési határidő 2019. április 10-én LEJÁRT.

Mintamegoldás: A mintamegoldás Nagy Mártontól, a váci Boronkay György Műsz. Szki., Gimn. és Koll. 11. osztályos tanulójától származik: alagut.xlsx

Statisztika:

6 dolgozat érkezett.
10 pontot kapott:	Békési Péter, Csahók Mihály, Nagy 793 Márton, Ürmössy Dorottya.
9 pontot kapott:	Horcsin Bálint, Varga 225 Balázs.

A KöMaL 2019. márciusi informatika feladatai