A KöMaL 2026. májusi fizika feladatai
Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.
Feladat típusok elrejtése/megmutatása:
 |
M-jelű feladatokA beküldési határidő: 2026. június 15.. 24:00 (UTC+02:00). |
M. 450. Az okostelefonok rendelkeznek mágneses indukció mérésére alkalmas szenzorral. Keressünk az iskolai szertárban, vagy készítsünk saját magunk akkora tekercset, amelybe belehelyezhető a telefon. Vessük össze az áramjárta tekercs közepén mért mágneses indukció nagyságát az elméleti várakozással! Térképezzük fel a mágneses mezőt a tekercs tengelye mentén!
Közli: Széchenyi Gábor, Budapest
(6 pont)
 |
G-jelű feladatokA beküldési határidő: 2026. június 15.. 24:00 (UTC+02:00). |
G. 925. Kerékpárral hosszú lejtőn gurulunk le, amelynek végén meg szeretnénk állni. Mikor és miért kopik kevésbé a kerékpár fékbetétje, ha jó nagy sebességre gyorsulunk, és a lejtő végén erősen fékezünk, vagy ha végig fékezünk, és nem engedjük száguldani a járművet? (Tételezzük fel, hogy blokkolás nélkül fékezünk, és a fék kopása a sebességtől függetlenül egyenesen arányos a súrlódási munkával.)
(4 pont)
Ezt a feladatot csak 1–10. osztályosok küldhetik be.
G. 926. Két egyforma rúdmágnes mindegyike 0,5 N súlyú. Ha az egymással érintkező mágneseket vízszintes, súrlódásmentes asztalra tesszük, akkor 1,5 N nagyságú, vízszintes erővel tudjuk azokat szétválasztani (1. ábra).
1. ábra
A mágneseket a 2. ábrán látható módon felfüggesztjük.
2. ábra
a) Mekkora a feszítőerő a fonálban, és mekkora a felületi nyomóerő a mágnesek között?
b) Oldjuk meg a feladatot úgy is, hogy az egyik mágnes 0,5 N, a másik pedig 1 N súlyú, és a közöttük kialakuló vonzóerő változatlanul 1,5 N!
(3 pont)
Ezt a feladatot csak 1–10. osztályosok küldhetik be.
G. 927. Ha egy szemüveges ember télen a szabadból egy meleg helyiségbe lép, akkor legtöbbször bepárásodik a szemüvege. Ha viszont azonnal megtörli a szemüvegét, akkor az már általában nem párásodik be újra. Magyarázzuk meg a jelenséget!
(4 pont)
Ezt a feladatot csak 1–10. osztályosok küldhetik be.
G. 928. Síktükörbe nézve a tükörképünket látjuk, ami nem ugyanolyan, ahogy más emberek látnak minket. Két síktükör segítségével hogyan tudjuk elérni, hogy olyannak lássuk az arcunkat, ahogy mások látják?
(3 pont)
Ezt a feladatot csak 1–10. osztályosok küldhetik be.
 |
P-jelű feladatokA beküldési határidő: 2026. június 15.. 24:00 (UTC+02:00). |
P. 5733. Egy fiú kosárlabdapályán gyakorolja a büntetődobásokat. A kosár az eldobás helyétől vízszintesen \(\displaystyle d=4~\mathrm{m}\) távolságban, függőlegesen \(\displaystyle H=1\) méterrel magasabban van. Az eldobott labda kezdősebessége \(\displaystyle v_0=10~\mathrm{m}/\mathrm{s}\).
a) Milyen szögben dobja el a fiú a labdát, hogy az csont nélkül jusson a kosárba?
b) Legalább és legfeljebb mekkora \(\displaystyle v_0\) mellett sikerülhet a dobás, ha figyelembe vesszük, hogy a terem mennyezete a labda eldobási magasságától 6 m-re található?
A labdát és a kosarat (a labda és a gyűrű közepét) pontszerűnek tekinthetjük, továbbá a légellenállást elhanyagolhatjuk.
Közli: Gnädig Péter, Vácduka
(5 pont)
P. 5734. Egy pontszerű, \(\displaystyle m\) tömegű golyó súrlódásmentesen mozoghat egy hosszú, vízszintes rúdon. A golyóhoz rögzített fonalat egy, a rúd alatt \(\displaystyle h\) mélységben lévő apró karikán vezettük át, majd egy ugyancsak \(\displaystyle m\) tömegű nehezéket erősítettünk rá. Amikor a ferde fonalszár \(\displaystyle \alpha=60^\circ\)-os szöget zár be a függőlegessel, akkor a golyót lökésmentesen elengedjük.
a) Hányszor nagyobb a fonálban fellépő kötélerő a karika fölött történő áthaladáskor, mint az elengedés utáni pillanatban?
b) Mekkora a golyó egyensúlyi pontja körüli kis rezgésének a periódusideje?
Közli: Zsigri Ferenc, Budapest
(5 pont)
P. 5735. A Földről nézve legalább mennyi idő telik el aközött, hogy a Mars oppozícióban, majd kvadratúrában van?
A Földről nézve a Mars oppozícióban a Nappal átellenes irányban, kvadratúrában pedig a Naptól \(\displaystyle 90^\circ\) szögtávolságban helyezkedik el. Használjuk azt a közelítést, hogy a Föld 1 CSE, a Mars pedig 1,5 CSE sugarú körpályán, azonos irányban kering az ekliptika síkjában a Nap körül.
Közli: Varga Vázsony, Genf (Svájc)
(4 pont)
P. 5736. A titánfaló kicsi zöld emberkék egyik kutatóűrhajója rátalált egy gömb alakú kisbolygóra, mely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
– nincs légköre,
– mindig ugyanazon oldalát fordítja napja felé,
– a bolygón a napállandó a földivel megegyező, \(\displaystyle 1360~\mathrm{W}/\mathrm{m}^2\),
– felszínének abszorpciós együtthatója \(\displaystyle 0{,}5\).
a) Határozzuk meg a bolygó hőmérsékletét, feltételezve, hogy az (a titán jó hővezetési képessége miatt) mindenhol egyforma.
b) A titánfaló kicsi zöld emberkék a bolygó anyagának külszíni kitermelésébe kezdtek a bolygó felszínének negyedrészén. A ,,művelt'' terület abszolút fekete testnek tekinthető. Hogyan változik a bolygó hőmérséklete, ha a bánya a bolygó árnyékos, illetve ha a napos oldalán található?
(Feltételezhetjük, hogy a napos oldal esetén a merőleges vetület tekintetében is a napos oldal fele a művelt terület.)
Közli: Szentivánszki Soma, Budapest
(6 pont)
P. 5737. Egy jó vezető sík fémlap fölött \(\displaystyle d\) távolságban lévő \(\displaystyle m\) tömegű és \(\displaystyle Q\) nagyságú pontszerű töltést a fémlap síkjával párhuzamos irányban \(\displaystyle v_0\) kezdősebességgel meglökünk. Mennyi idő múlva és hol csapódik be a töltés a fémlapba? (A nehézségi erő az elektromos erők mellett elhanyagolható.)
Közli: Cserti József, Budapest
(5 pont)
P. 5738. Vékony huzalból hajlított \(\displaystyle d\) sugarú körvezető középpontjában egy jóval kisebb, \(\displaystyle r\ll d\) sugarú, \(\displaystyle R\) ellenállású vezető gyűrűt helyezünk el úgy, hogy tengelyeik egybe esnek. A körvezetőben \(\displaystyle I\) nagyságú stacionárius áram folyik. Mekkora töltés halad át a gyűrű egy adott keresztmetszetén, miközben azt a körvezetőtől nagyon messzire mozgatjuk el? (Az önindukciós effektusoktól tekintsünk el.)
Közli: Németh Róbert, Budapest
(4 pont)
P. 5739. Régebben a szürkehályogműtét során a beteg szemből eltávolított szemlencse helyett nem ültettek be műlencsét. Az így megoperált beteg \(\displaystyle +12\) dioptriás szemüveggel élesen látta a messze lévő tárgyakat. Hány dioptriás szemüveggel tudott 30 cm távolságra levő könyveket olvasni?
Példatári feladat nyomán
(4 pont)
P. 5740. Szobahőmérsékletű és légköri nyomású levegőben a nitrogénmolekulák átlagos szabad úthossza kb. 65 nm. Becsüljük meg, hogy kiindulási pozíciójából átlagosan milyen messzire jut egy nitrogénmolekula 1 óra alatt!
Közli: Széchenyi Gábor, Budapest
(5 pont)
P. 5741. Egy izzólámpa \(\displaystyle I(U)\) karakterisztikája az ábrán látható.
a) Ábrázoljuk az izzószál hőmérsékletét a felvett teljesítmény függvényében!
Tegyük fel, hogy az izzószál ellenállása arányos az abszolút hőmérséklettel, és a környezet hőmérséklete \(\displaystyle 27~{}^\circ\mathrm{C}\).
b) Az izzószál kétféle módon ad le hőt: egyrészt hővezetéssel, másrészt hősugárzással. Határozzuk meg az izzószál effektív sugárzó felületének nagyságát!
Feltehetjük, hogy az izzószál abszolút fekete test.
Közli: Vankó Péter, Budapest
(6 pont)
A fizika gyakorlatok és feladatok megoldásait honlapunkon keresztül küldheted be:
- megszerkesztheted vagy feltöltheted az Elektronikus munkafüzetben.
(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)