A KöMaL 2025. márciusi matematika feladatai
Kérjük, ha még nem tetted meg, olvasd el a versenykiírást.
Feladat típusok elrejtése/megmutatása:
![]() |
K-jelű feladatokA beküldési határidő 2025. április 10-én LEJÁRT. |
K. 849. Legalább hány gyufát kell elvenni ahhoz, hogy az ábrán semmilyen méretű négyzet ne maradjon?
(5 pont)
K. 850. A tanár felírt a táblára egy kétjegyű pozitív prímszámot és egy \(\displaystyle 0\)-tól különböző számjegyet. Sanyi, Kati és Joli egy-egy háromjegyű számot hozott létre a felírt számokból. Sanyi a felírt kétjegyű prímszám végére írta a megadott számjegyet, Kati a kétjegyű prím két számjegye közé, Joli pedig a prímszám elejére. Így Sanyi háromjegyű száma \(\displaystyle 45\)-tel több lett, mint Katié, és \(\displaystyle 225\)-tel több, mint Jolié. Melyik prímszámot, és melyik számjegyet írta fel a tanár a táblára?
(5 pont)
K. 851. Daraboljuk fel az ábrán látható öt egybevágó négyzetből álló alakzatot három részre két vágással úgy, hogy ha a darabokat megfelelően összeillesztjük, akkor egy olyan téglalapot kapjunk, amelynek az egyik oldala kétszer olyan hosszú, mint a másik.
(5 pont)
![]() |
K/C-jelű feladatokA beküldési határidő 2025. április 10-én LEJÁRT. |
K/C. 852. Három szomszédos pozitív prímszám négyzetösszege olyan szám, amelyben a számjegyek összege \(\displaystyle 11\). Melyik lehet ez a három prímszám?
(5 pont)
K/C. 853. Egy szabályos hatszög alapú egyenes hasáb alaplapjának élhossza \(\displaystyle a\), magassága \(\displaystyle b\). Tekintsük az összes alap- és oldallap minden átlója hosszainak összegét. Milyen \(\displaystyle a:b\) arány esetén lesz ez az összeg \(\displaystyle 12\bigl(a\sqrt{3}+3b\bigr)\)?
Javasolta: Róka Bálint, Budapest
(5 pont)
![]() |
C-jelű feladatokA beküldési határidő 2025. április 10-én LEJÁRT. |
C. 1848. Az \(\displaystyle a_n\) számsorozatot a következőképpen definiáljuk: \(\displaystyle a_1=1\); \(\displaystyle a_2=2\), és minden \(\displaystyle n\) pozitív egész számra
\(\displaystyle a_{n+2}=a_n^2+a_{n+1}^2. \)
Mi az utolsó számjegye a sorozat \(\displaystyle 2025\). tagjának?
ausztrál versenyfeladat
(5 pont)
C. 1849. Az \(\displaystyle ABCD\) konvex négyszög \(\displaystyle AB\) oldalának negyedelőpontjai az \(\displaystyle A\) ponttól a \(\displaystyle B\) felé haladva rendre \(\displaystyle N_1\), \(\displaystyle N_2\), \(\displaystyle N_3\), a \(\displaystyle DC\) oldal negyedelőpontjai a \(\displaystyle D\) ponttól a \(\displaystyle C\) felé haladva rendre \(\displaystyle M_1\), \(\displaystyle M_2\), \(\displaystyle M_3\).
Hosszabbítsuk meg az \(\displaystyle AB\) oldalt a \(\displaystyle B\) ponton túl az \(\displaystyle AB\) oldal hosszának negyedrészével, így kapjuk az \(\displaystyle N_4\) pontot. Hasonlóképpen hosszabbítsuk meg a \(\displaystyle DC\) oldalt a \(\displaystyle C\) ponton túl a \(\displaystyle DC\) oldal hosszának negyedrészével, így az \(\displaystyle M_4\) pontot kapjuk.
Határozzuk meg az \(\displaystyle ABCD\) négyszög területét, ha tudjuk, hogy az \(\displaystyle AN_1M_1D\), illetve \(\displaystyle BN_4M_4C\) négyszögek területe \(\displaystyle 8\), illetve \(\displaystyle 10\) területegység.
Bíró Bálint, Eger
(5 pont)
C. 1850. Mutassuk meg, hogy ha az \(\displaystyle a\), \(\displaystyle b\), \(\displaystyle c\) pozitív számokra \(\displaystyle abc^6=\frac{b^2}{c^2}=16\) teljesül, akkor \(\displaystyle a+4b>16\).
Javasolta: Czett Mátyás, Budapest
(5 pont)
C. 1851. Egy háromszög \(\displaystyle C\) csúcsából induló belső szögfelező az \(\displaystyle AB\) oldalt a \(\displaystyle D\) pontban metszi. Mekkorák a háromszög oldalai, ha \(\displaystyle AD=15\), \(\displaystyle DB= 20\) és \(\displaystyle CD=f_{c}=12\sqrt{2}\)?
Javasolta: Németh László, Fonyód
(5 pont)
C. 1852. Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán az
$$\begin{gather*} \log_5(22+x)=\log_3(12-y)\\ \log_5(22+y)=\log_3(12-z)\\ \log_5(22+z)=\log_3(12-x) \end{gather*}$$egyenletrendszert.
Javasolta: Bencze Mihály, Brassó
(5 pont)
![]() |
B-jelű feladatokA beküldési határidő 2025. április 10-én LEJÁRT. |
B. 5446. Mekkora lehet \(\displaystyle \ell\), ha egybevágóság erejéig pontosan háromféle háromszög létezik, amelynek egyik oldala egységnyi, egy másik oldala \(\displaystyle \ell\) hosszú, és valamelyik szöge 60 fokos?
Javasolta: Hujter Bálint (Budapest)
(3 pont)
B. 5447. Az \(\displaystyle x\), \(\displaystyle y\), \(\displaystyle z\) pozitív valós számok összege \(\displaystyle 2025\). Határozzuk meg
\(\displaystyle x^2+y^2+z^2+20x+2y+5z \)
lehetséges legkisebb értékét.
Javasolta: Lovas Márton (Budakalász)
(3 pont)
B. 5448. Van két egybevágó, szabályos \(\displaystyle n\)-szög alapú gúlánk. Mindkét gúla oldallapjaira felírjuk véletlenszerű sorrendben az \(\displaystyle 1\), \(\displaystyle 2\), \(\displaystyle \ldots\), \(\displaystyle n\) számokat. Milyen \(\displaystyle n\)-ek esetén lehetünk biztosak benne, hogy a két gúlát össze tudjuk úgy ragasztani az alaplapjuk mentén, hogy a kapott \(\displaystyle 2n\)-lapú kettős gúla legalább két élére teljesül, hogy mindkét oldalán ugyanaz a szám áll?
Javasolta: Lovas Márton (Budakalász)
(4 pont)
B. 5449. Adjuk meg azon \(\displaystyle (a,b)\) pozitív egész számpárokat, amelyekre teljesül, hogy \(\displaystyle a^6=2b^2-1\).
Javasolta: Füredi Erik (Budapest)
(4 pont)
B. 5450. Nevezzük az \(\displaystyle n\) pozitív egész szám blokk-osztójának az olyan \(\displaystyle d\) pozitív egész számot, amelyre teljesül, hogy \(\displaystyle d|n\), valamint \(\displaystyle d\) és \(\displaystyle \frac{n}{d}\) relatív prím egészek. Jelölje \(\displaystyle B(n)\) az \(\displaystyle n\) szám blokk-osztóinak összegét. Adjuk meg az összes olyan pozitív egész számot, amelynek nincs négy különböző prímosztója, és \(\displaystyle B(n)=2n\).
Javasolta: Csizmazia Norbert (Harkány)
(5 pont)
B. 5451. Az \(\displaystyle ABCD\) konvex négyszögben \(\displaystyle BAC\sphericalangle=2 CAD\sphericalangle\), \(\displaystyle ADB\sphericalangle=2DBA\sphericalangle\) és \(\displaystyle CBD \sphericalangle=30^{\circ}\). Mekkora lehet a \(\displaystyle DCA \sphericalangle\)?
Kovács Béla (Szatmárnémeti) ötletéből
(5 pont)
B. 5452. Az \(\displaystyle F\) fókuszpontú parabolán kijelöltük a \(\displaystyle P_1\), \(\displaystyle P_2\), \(\displaystyle \ldots\), \(\displaystyle P_n\) pontokat (\(\displaystyle {n\geq 3}\)) úgy, hogy
\(\displaystyle P_1FP_2\sphericalangle=P_2FP_3\sphericalangle=\ldots=P_nFP_1\sphericalangle=\frac{360^\circ}{n}. \)
Bizonyítsuk be, hogy az \(\displaystyle FP_1\), \(\displaystyle \ldots\), \(\displaystyle FP_n\) távolságok harmonikus közepe a parabola paraméterével egyenlő.
Javasolta: Holló Gábor (Budapest)
(6 pont)
B. 5453. Egy konvex polidéder lapjai az \(\displaystyle ABCD\), \(\displaystyle ABFE\), \(\displaystyle BCGF\), \(\displaystyle CDHG\), \(\displaystyle ADHE\) és \(\displaystyle EFGH\) négyszögek az ábra szerint. Az \(\displaystyle A\), illetve a \(\displaystyle G\) csúcsból induló élek páronként merőlegesek egymásra.
Igazoljuk, hogy
\(\displaystyle [ABCD]^2+[ABFE]^2+[ADHE]^2 = [BCGF]^2+[CDHG]^2+[EFGH]^2. \)
(\(\displaystyle [XYZW]\) az \(\displaystyle XYZW\) négyszög területét jelöli.)
Javasolta: Kós Géza (Budapest)
(6 pont)
![]() |
A-jelű feladatokA beküldési határidő 2025. április 10-én LEJÁRT. |
A. 902. Az \(\displaystyle ABC\) háromszög belsejében lévő \(\displaystyle D\) pont olyan, hogy a \(\displaystyle BCD\) háromszög szabályos. Legyen \(\displaystyle E\) a \(\displaystyle D\) pont izogonális konjugáltja. Jelölje \(\displaystyle P\) azt a pontot az \(\displaystyle AB\) félegyenesen, amelyre \(\displaystyle |AP|=|BE|\). Hasonlóan, jelölje \(\displaystyle Q\) azt a pontot az \(\displaystyle AC\) félegyenesen, amelyre \(\displaystyle |AQ|=|CE|\). Mutassuk meg, hogy az \(\displaystyle AD\) egyenes felezi a \(\displaystyle PQ\) szakaszt.
Javasolta: Bán-Szabó Áron (Budapest)
(7 pont)
A. 903. Legyen
\(\displaystyle \alpha={1-\cfrac1{2a_1-\cfrac1{2a_2-\cfrac1{2a_3-\cfrac1{\ddots}}}}} \)
irracionális szám, ahol az \(\displaystyle a_1\), \(\displaystyle a_2\), \(\displaystyle \ldots\) együtthatók pozitív egészek, és közülük végtelen sok nagyobb \(\displaystyle 1\)-nél. Bizonyítsuk be, hogy bármely pozitív egész \(\displaystyle N\)-re az \(\displaystyle [\alpha]\), \(\displaystyle [2\alpha]\), \(\displaystyle \ldots\), \(\displaystyle [N\alpha]\) számok között legalább annyi páros van, mint páratlan.
\(\displaystyle \lfloor x \rfloor\) az \(\displaystyle x\) szám alsó egész részét jelöli.
Javasolta: Kós Géza (Budapest)
(7 pont)
A. 904. Legyen \(\displaystyle n\) pozitív egész szám. Egy \(\displaystyle 2n\) oldalú szabályos sokszög egyik csúcsában ül Luca, a lusta bolha. Luca minden ugrása során kiválasztja a sokszögnek valamelyik szimmetriatengelyét, majd annak átugrik a túloldalára úgy, hogy tükrözi magát arra a tengelyre. Jelölje \(\displaystyle P(n)\) azt, hogy hány különböző módon tud Luca \(\displaystyle 2n\) egymás utáni ugrást végrehajtani úgy, hogy útja végén visszatérjen kezdeti helyzetébe és közben ne tükrözze magát ugyanarra a tengelyre kétszer. (Előfordulhat, hogy Luca helyben ugrik egyet, ez is ugrásnak minősül.)
a) Határozzuk meg \(\displaystyle P(n)\) értékét, ha \(\displaystyle n\) páratlan.
b) Igazoljuk, hogy ha \(\displaystyle n\) páros, akkor
\(\displaystyle P(n)=(n-1)!\cdot n!\cdot \sum_{d\mid n,d\in \mathbb{N}}\biggl(\varphi\left (\dfrac{n}{d}\right) \cdot \binom{2d}{d} \biggr), \)
ahol \(\displaystyle \varphi(k)\) a \(\displaystyle k\)-nál kisebb, \(\displaystyle k\)-hoz relatív prím pozitív egészek számát jelöli.
Javasolta: Csikvári Péter és Nagy Kartal (Budapest)
(7 pont)
A matematika gyakorlatok és feladatok megoldásait honlapunkon keresztül küldheted be:
- megszerkesztheted vagy feltöltheted az Elektronikus munkafüzetben.
(Az interneten keresztül történő beküldésről olvasd el tájékoztatónkat)