Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Érdekes fizika feladatok

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[128] lorantfy2005-02-07 14:02:20

Kedves Károly!

Gratula! Tényleg jó.

Előzmény: [125] Hajba Károly, 2005-02-07 09:46:43
[127] SchZol2005-02-07 12:37:23

Sziasztok!

A 22. feladat ki volt tűzve a 2002. áprilisi informatika feladatok között. A feladat megtalálható itt

Üdv, Zoli

Előzmény: [126] Atosz, 2005-02-07 11:36:34
[126] Atosz2005-02-07 11:36:34

Először is gratulálok Onogur megoldásához, bár percekig gondolkodtam a N=1*n összsúlyon, míg rájöttem, hogy 1N-nak vetted a téglák súlyát. Az én megoldásom is tulajdonképpen ilyen.

Kedves László!

Próbáld meg pl. kazettákkal, hogy egy kis ügyeskedés után a legfelső kazi már teljes egészében a levegőben lesz. A végeredmény képlet megadja azt is, hogy hogyan kell a "téglákat" egymásra pakolni. Onogur rajza mutatja!

Előzmény: [124] lorantfy, 2005-02-07 09:15:35
[125] Hajba Károly2005-02-07 09:46:43

Kedves László!

A felírt egyensúlyi egyenlet minden egyes tégla külső peremére vonatkozik.

A tényleges szerkezet pedig a mellékelt ábráról leolvasható. A vektorok az aktuális téglák súlypontjából indulnak ki és hosszuk arányos a téglák számával.

A peremek egy hiperbolagörbét írnak le. Azaz újabb egységnyi kinyúláshoz hatványozattan egyre több tégla kell, így az asztalunkat előbb utóbb erősíteni kellene.

HK

Előzmény: [124] lorantfy, 2005-02-07 09:15:35
[124] lorantfy2005-02-07 09:15:35

Kedves Károly!

Szerintem Te csak a lokális egyensúlyra gondoltál, vagyis, hogy az egyik tégla ne dőljön le a másikról.

Ha az egész építmény tömegközéppontjának x koordinátája átlépi az asztal szélének vonalát, akkor ledől az egész.

A TK y koordinátája a zöld vonalon van, x koordinátája pedig legfeljebb 0.

Szerintem max. egy téglahossz lehet a d, de ezt még indokolni kell.

Előzmény: [123] Hajba Károly, 2005-02-07 00:15:39
[123] Hajba Károly2005-02-07 00:15:39

Kedves Atosz!

Először is legyen a feladatod sorszáma 22..

Megoldás a 22. feladatra:

Helyezzük el a téglákat úgy, hogy minden egyes adott tégla fölött elhelyezkedő téglák súlypontja épp az adott tégla külső peremén legyen. Legyen az adott tégla külső pereme és az alatta lévő tégla külső pereme közötti távolság xn. Ekkor az alábbi egyensúlyi egyenletet írhatjuk föl, ahol n - az adott tégla feletti téglák száma ill. N=1*n az adott tégla feletti téglák súlya.

N*x_n = 1*(\frac{1}{2}-x_n)

x_n = \frac{1}{2(N+1)}

S mivel a d_{max}=\sum_{n=0}^\infty x_n=\frac{1}{2}\sum_{n=1}^\infty\frac{1}{n}=\infty, így tetszőleges messzeségig építhetem a téglakonzolt, csak bírja az asztalunk. :o)

HK

Előzmény: [122] Atosz, 2005-02-04 10:10:56
[122] Atosz2005-02-04 10:10:56

Tegyük fel, hogy vannak homogén tömegeloszlású tégláink. Egy asztal szélére pakolva őket, milyen messzire nyúlhat ki az utolsó széle - az asztal szélétől számítva -, hogy a készített tákolmány még ne dőljön le. (lásd ábra!) Azt, hogy hogyan pakoljuk őket egymásra, azt ti dönthetitek el. (mármint, hogy az alatta lévőtől milyen messzire nyújtjuk ki egyiket a másik után - ez téglánként különböző is lehet)

Otthon kazettákkal, vagy CD tokokkal is lehet kísérletezni.

[121] lorantfy2004-12-20 21:40:33

21.feladat: Bbh. nem létezik olyan térbeli zárt görbe, emelyen egyenletesen eloszva, töltött részecskenyalábot mozgatva a keltett mágneses mező a részecskéket éppen ezen a pályán tartja? Mi a helyzet két zárt görbe esetén?

[120] lorantfy2004-12-20 21:32:41

Azóta láttam, hogy a módszert, ami az üvegben érlelt pezsgőből a seprű eltávolítására szolgál, a víz és központifűtés szerelők is használják.

20.feladat: Hogyan lehet a kilyukadt radiátort úgy lecserélni, hogy ne kelljen a rendszerből leereszteni a vizet és a lakás többi részén zavartalanul fűthessünk.

Előzmény: [104] lorantfy, 2004-05-11 10:08:51
[119] Mate2004-06-01 18:08:28

A foton antifotonja a foton. (Lásd: Dér-Radnai-Soós kvantummechanikai ihletésű zöld könyvének második kötetét :)))) Geg: LOL! Atti: Egyszer térj be a Zánka-szobába!

[118] Geg2004-05-30 17:12:47

Azt olvastam, hogy az igy kibocsatott reszecskek spektruma pontosan megegyezik egy forro test hosugarzasanak spektrumaval, a mertekuk pedig pontosan akkora, amekkoraval elkerulheto a II. fotetel megsertese.

Termeszetesen eddig ez csak papiron mukodik.

Előzmény: [116] gxa, 2004-05-30 00:03:16
[117] lorantfy2004-05-30 16:35:25

Kedves Attila és Geg!

Kösz a hozzászólásokat! Nem vagyok nagy szakértő a témában, de úgy tudom a Hawking-féle sugárzás még csak "elméletben létezik", tehát eddig nincs rá bizonyíték, hogy az eseményhorizont határán keletkező virtuális részecskék egyike bezuhan a másik kiszabadul...

Viszont a fekete lyukba bezuhanó és felhevülő anyag gamma sugárzását már mérték a Föld körül keringő Chandra röntgentávcsővel. Én ez utóbbira gondoltam. A spektrumról csak annyit tudok, hogy függ a bezuhanó anyag minőségétől. Így ebből tudnak következtetni arra, mit falt be a felete lyuk.

(A fotonnak nincs anti-párja)

Előzmény: [116] gxa, 2004-05-30 00:03:16
[116] gxa2004-05-30 00:03:16

Sziasztok!

Szerintem inkább a fekete lyukba zuhanó anyag (akkréciós korong) felhevülése miatti hőmérsékleti sugárzásról lehet szó. Az az effektus, amit Geg említett, létezik, de reális méretű fekete lyukaknál (>néhány naptömegű csillag kell, hogy a szupernóva után fekete lyukká omoljon össze) ez nem jelentős. A 2002-es Ortvay-versenyen volt erről egy feladat (27). Itt ez a sugárzás csakugyan meg volt feleltetve egy effektív hőmérsékletnek, ami fordítottan arányos a fekete lyuk tömegével. Azt tudja valaki, hogy milyen ennek a sugárzásnak a spektruma? Csak érdekelne, hogy mennyire jogos az analógia a hőmérsékleti sugárzással.

[115] Geg2004-05-28 00:31:42

Ha nem johetne a fekete lyukbol homersekleti sugarzas, akkor az azt jelentene, hogy az abszolut nulla homersekletu. Ez ellentmondana a termodinamika III. fotetelenek.

A homersekleti sugarzas nem a feluletrol, hanem az esemenyhorizontrol szarmazik. A Heisenberg-fele hatarozatlansagi relacio miatt a terben virtualis foton-antifoton reszecskeparok keletkeznek, amelyek nagyon rovid elettartalmuak. Ez az un. nullponti energiaval is kapcsolatos, mely szerint a vakuum nem "ures", hanem "luktet", energiaja van. A letrejovo virtualis foton-antifoton paroknak nem feltetlenul kell annihilalodniuk, de ebben az esetben csokkenteniuk kell a fekete lyuk energiajat, azaz a tomeget. Ezt a kvantummechanikai effektust kivulrol ugy latjuk, hogy a fekete lyuk elektromagneses hullamokat bocsat ki, "parolog".

Előzmény: [114] lorantfy, 2004-05-27 21:34:27
[114] lorantfy2004-05-27 21:34:27

Kedves Geg!

A fekete lyuk felületéről - ha egyáltalán van felülete - nem léphet ki hőmérsékleti sugárzás, bármekkora is a hőmérséklete. Olyan nagy a gravitáció, hogy az elektromágneses hullámok nem tudják elhagyni a "felszínt". Azt a határt ahonnan már nincs kiút eseményhorizontnak nevezik.

Előzmény: [113] Geg, 2004-05-27 19:10:37
[113] Geg2004-05-27 19:10:37

Minden test hosugarzast (elektromagneses) bocsat ki magabol, homersekletebol fakadoan. A fekete lyukaknak is van valamekkora homerseklete, ugyhogy nekik is kell. Mechanizmusa kvantummechanikai effektuson alapul, de a matematikajat nem ismerem (egyelore:).

Előzmény: [112] lorantfy, 2004-05-27 15:45:52
[112] lorantfy2004-05-27 15:45:52

"A fekete lyukak a téridő azon tartományai, amelyekbe anyag és sugárzás csak belehullhat, de kijönni semmi sem képes. Még elektromágneses sugárzás, így a fény sem hagyhatja el a fekete lyukat, innét ered a neve..."

Hogy lehetséges, hogy egyes fekete lyukak felöl erős \gamma sugárzás érkezik hozzánk?

[111] Hajba Károly2004-05-12 10:35:01

Kedves László!

Csak összeállt a kép. :o)

Ez a kérdés akkor vetődött fel bennem, mikor láttam egy nagy sebességgel hírtelen forduló kocsit és csikorogtak a kerekei. Ez a hanghatás mindenképpen egy "nemszokványos" erőhatásból eredhet, mely nem a kocsit gyorsítja, hanem vérünk adrenalin szintjének emelkedését, mikor hírtelen csikorgást hallunk hátunk mögül. :o)

S ugyanezen csikorgás van, mikor a pesti forgatagban fordulnak a villamosok a síneken, tehát nem a gumi belső nyíródásából adódik.

Én valahogy úgy képzeltem el, hogy a kerék elforgatásának pillanatában a kerék tehetetlensége miatt még egy ideig az eredeti irányban halad, s fokozatosan (ha ez csak tizedmásodperc is) áll át a kívánt pályára. Ekkor mindenképpen létrejön egy a kerék tengelyével párhuzamos súrlódó erő.

Másrészről tekintsünk egy olyan állapotot, mikor ezen egyenletes körpályán haladó kocsi hirtelen jégre fut. Ekkor sem az elfordított kerék pillanatnyi irányában halad a kocsi tovább, még ha mind a négy kereket külön tudnánk is szabályozni, hanem a kocsi pillanatnyi mozgásának irányában. Tehát létezett egy a kocsi haladási irányával több mint 90 fokos szöget bezáró erő, mely a tengellyel párhuzamos és a két erő eredője a kerék síkjával párhuzamos. Ez az erő mindenképpen kisebb a pillanatnyi haladási irányban ható erővel, mely közvetve a kocsi motorjából ered.

Ebből következik, hogy a kisebb erőhatásból rövidebb megtett út lesz. ...

Tehát esetünkben a tényleges haladási irányra merőleges centripetális erő nem párhuzamos a kerék tengelyével. A kerék tengelyét egy kicsit túl kell forgatni, melyet az ember ösztönösen tesz meg vezetés közben, így létrejön a tengellyel párhuzamos súrlódás.

HK

Előzmény: [109] lorantfy, 2004-05-12 09:14:32
[110] lorantfy2004-05-12 10:16:06

18.a feladat megoldása: A hossztengely irányában megpörgetett üveg kibillen a forgástengely irányából és folyamatosan pörögve addig fordul, míg tengelye a forgástengelyre merőleges lesz. Ugyanis így nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka a forgástengelyre vonatkozóan.

Hosszabb idő elteltével a forgástengely a kabinhoz képest valóban elfordulna, ahogy Károly mondta, de mivel a kabinban levegő van, a közegellenállás szerintem hamar lelassítja az üveget, igy ezt nem tapasztalhatjuk.

18.b feladat megoldása: Már az is érdekes, hogy helyezkedik el a folyadék a kabinhoz képest álló üvegben a súlytalanság állapotában. Az üveg és a folyadék között ható adhéziós erő a súlyerő hiányában jelentőssé válik. A folyadék belük körülfut az üvegfelületen, középen a lehető legkisebb felületű üreget hagyva.

Forgatáskor az a) esethez hasonlóan a legnagyobb tehetetlenségi nyomatékú állapotba áll be. Hogy közben hogyan áramlik belül a folyadék azt érdekes lenne látni.

A folyadékfelületek talán nem síkok, mint az ábrán, hanem görbültebbek az üveghez közel. Mivel a centripetális erő nem túl nagy az adhéziós erőkhöz képest.

Előzmény: [102] Hajba Károly, 2004-05-10 22:02:12
[109] lorantfy2004-05-12 09:14:32

Kedves Károly!

Amikor a kereket elfordítjuk, a haladási irány rögtön érintő irányú lesz, a centripetális erő pedig erre merőleges.

Mégis van abban valami amit mondtál, mert minden kerék más sugarú körpályán mozog és a kocsi tömegközéppontjának pályasugara is más.

Így a kerekekre ható (a centripetális erőt biztosító) súrlódási erőknek lehet a kocsi tömegközéppontjának haladási irányába eső komponense.

Előzmény: [108] Hajba Károly, 2004-05-12 00:43:56
[108] Hajba Károly2004-05-12 00:43:56

Kedves László!

Lehet, hogy valamit rosszul fogalmaztam, már régen kellett használnom ezen fogalmakat. Tehát megpróbálom pontosítani, aztán majd megbeszéljük:

Ha a kocsi haladási irányával pontosan merőleges a kerék tengelye, akkor tiszta gördülés valósul meg, melynek kissebb az ellenállása, mint a súrlódásnak. Amikor a kerék elfordul és szöget zár be a pillanatnyi haladási iránnyal, akkor a kerékre ható erőnek van a tengellyel párhuzomos komponense is. Ebben az irányban gördülés nem jöhet létre csak súrlódás, melynek legyőzése nagyobb erőt ill. teljesítményt igényel az elfordulás előtti állapothoz képest.

HK

Előzmény: [107] lorantfy, 2004-05-11 22:24:54
[107] lorantfy2004-05-11 22:24:54

Kedves Károly!

Ezzel az a gond, hogy a centripetális erő (ill. az azt biztosító surlódási erő) mindig merőleges a pillanatnyi haladási irányra, így a munkája nulla.

Előzmény: [106] Hajba Károly, 2004-05-11 13:29:22
[106] Hajba Károly2004-05-11 13:29:22

Kedves László!

Én arra gondoltam, csak tisztán elvonatkoztatva konkrét magvalósulástól, hogy ha a kerék el van fordítva, akkor erre hat egy a tengelyével párhuzamos erő, mely a kocsit a kívánt irányba forgatja, de ennek van egy az eredeti haladási iránnyal párhuzamos és ellentétes komponense, mely fékezi a kocsit.

HK

Előzmény: [105] lorantfy, 2004-05-11 12:15:15
[105] lorantfy2004-05-11 12:15:15

14. feladathoz: Arra gondolok, hogy körpályán való haladáskor a kerekek "nyíródása" miatt nagyobb a súrlódási veszteség a kerekek és az út között, ezért körpályán nagyobb lesz a fogyasztás. A belső kerekek kisebb a külsők nagyobb sugarú körpályán mozognak eltérő sebességgel, további veszteség a differenciálműben.

Előzmény: [81] Hajba Károly, 2004-02-25 23:12:48
[104] lorantfy2004-05-11 10:08:51

Kedves Károly!

Kösz a megoldásokat!

Nem kell az egész üveg pezsgőt lefagyasztani! Miután egy ideig fejjel lefelé fordítva tárolták az üveget lefagyasztják az üveg nyakát. Így egy jégdugó keletkezik az üveg nyakában. Az igazi dugót lassan kihúzva a belső nyomás kifelé nyomja a jégdugót.

A jégdugó seprűtől elszineződött végét egyszerűen levágják, majd visszanyomják a parafa dugót.

Előzmény: [101] Hajba Károly, 2004-05-10 21:45:47

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]