Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Érdekes fizika feladatok

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[203] Mate2005-09-05 01:34:32

Kis szamolas, de ird be az erdekes masodik megoldast. Mar ha van. Mert kell lennie, mert ez a rovat cime. Az internetes kutakodast igenylo probleemak is eerdekes fizikafeladatok. Bocs.

[202] CsG2005-09-04 15:16:14

Akkor pontosítom a 30.feladatot:

Egy kosárlaba meccsen az egyik csapat büntetőhöz jut. Mekkora legyen minimum a hajítás szöge , hogy a labda a kosárba essen (persze úgy hogy a gyűrűhöz ne érjen hozzá)?Legyen a gyűrű "y" magasságban és a sugara "R", a büntetőt elvégző játékos "h" magasságból dob, a labda sugara "r", ill. a dobás helyének távolsága a gyűrű középpontjának talajra eső vetületétől "x".

[201] CsG2005-09-04 14:48:34

Bocsánat, nem fogalmaztam pontosan h nem a játékos magassága, hanem a játékos ekkora magasságból dob, de a számoláson tényleg egyszerűsít ha x-szel a gyűrű középpontjának talajra eső vetületét és a játékos távolságát jelöljük.

Előzmény: [200] hobbymatekos, 2005-09-04 14:13:37
[200] hobbymatekos2005-09-04 14:13:37

Szerintem a játékos vállmagassága legyen inkább megadva h-val, a gyűrű középpontjának távolsága a játékostól pedig x, valamint a játékos karhossza k.

Előzmény: [199] CsG, 2005-09-04 13:45:43
[199] CsG2005-09-04 13:45:43

Sziasztok!

Ahogy látom ez a téma kicsit "elhanyagoltabb" mint a matek feladatok. Ezért adnák két feladatot, az első saját (legalábbis nem tudok róla, hogy bárhol szerepelt volna eddig):

30.feladat: Egy kosárlaba meccsen az egyik csapat büntetőhöz jut. Mekkora legyen a hajítás szöge (min.), hogy a labda a kosárba essen (persze úgy hogy a gyűrűhöz ne érjen hozzá)?Legyen a gyűrű "y" magasságban és a sugara "R", a büntetőt elvégző játékos "h" magas, a labda sugara "r", ill. a dobás helyének távolsága a palánktól "x".

31.feladat: Keletkezhet-e egy fotonból pozitron-elektron pár?

[198] lorantfy2005-09-01 16:04:06

Szia Skori!

Megnéztem párat. Nagyon látványosak és jók a filmek! Jó sok munkád lehetett vele. Kösz, hogy közétetted! Ajánlom mindenkinek!

Előzmény: [197] skori, 2005-09-01 11:40:03
[197] skori2005-09-01 11:40:03

A "plazmagömb" tök látványos dolog, régebben én is akartam venni ilyesmit, aztán gyártottam egy Tesla-tekercset. Ez szabad levegőn (vagy egy sima izzólámpában) is produkál látványos kisüléseket. Akinek van bőven net sávszélessége, az meg tudja nézni a weblapomon levő párszáz megányi videót, de fotók is vannak bőven.

[196] gxa2005-08-24 12:01:40

Ha távolról is világít tőle a fénycső, akkor biztos, hogy egy inverterről kapja a nagyfeszt, és elég jól sugároz annak a frekvenciáján. Az lehet próba tárgya, hogy a lámpa zavarja-e középhullámú/hosszúhullámú vételt, vagy DCF-77-es órákat? Utóbbit a bekapcsolt számítógép tápja biztosan, ezt nemrég tapasztaltam meg...

Előzmény: [195] lorantfy, 2005-08-24 09:35:41
[195] lorantfy2005-08-24 09:35:41

Ez már a Jedi kard!

Előzmény: [194] lorantfy, 2005-08-24 09:32:05
[194] lorantfy2005-08-24 09:32:05
Előzmény: [193] lorantfy, 2005-08-24 09:31:27
[193] lorantfy2005-08-24 09:31:27
Előzmény: [192] lorantfy, 2005-08-24 09:30:40
[192] lorantfy2005-08-24 09:30:40

Plazmalámpás trükkök fénycsövekkel. Nem kell egészen hozzáérinteni, már 20 cm távolságban is halványan világít a kompakt fénycső. A képen már hozzáér. Így erősebben világít.

[191] gxa2005-08-19 20:47:31

Sziasztok!

Szerintem itt nincs szó indukciós gerjesztésről. Sima ködfénykisülés van a lámpa térfogatában. Ezt azért nem könnyű reprodukálni, mert alacsony nyomású nemesgáz van benne. Az egy más kérdés, hogy a benne lévő nagyfesztáp feszültsége pár kHz-10kHz-cel szaggatott lehet. Tényleg: ebben egy sima neontrafó ücsörög, vagy vmi inverter van benne? Akármelyikről is van szó, a váltófesznek itt semmi szerepe nincs.

Előzmény: [190] CsG, 2005-08-19 15:21:47
[190] CsG2005-08-19 15:21:47

A lámpa belsejében levő, középpontosan beépített üveggömb szolgál az elektromágneses tér keltésére, ahonnan a kisülések elindulnak. Ahhoz, hogy a kisgömb felületén kialakuljon a kisülés talppontja, az elektromágneses teret létre kell hozni a teljes térfogatban. Ezért a kisgömböt az alsó nyílásán keresztül fémforgáccsal célszerű kitölteni és a generátorhoz csatlakoztatni.

Az indukciós gerjesztésére alacsony frekvenciatartományt alkalmaznak, az ultrahang-frekvencia alsó, már nem hallható részében. A kísérleti és egyedi berendezések, az olcsó megvalósítás miatt, 15-16 kHz-en üzemelnek. (Ez a frekvenciatartomány azonos a tévék soreltérítésének frekvenciájával, ami 15625 Hz. A generátorból a nagyfeszültségű, jól szigetelt vezetéken a kisgömb belső tere az üvegfallal képzett kondenzátor külső fegyverzete, míg a másik oldalon a gömb háztere a fegyverzet. Ezen a kondenzátoron kerül a nagyfeszültség a gáztérbe, amelyet az elektromágneses tér ionizál. A vezetővé vált gáztéren az áramkör záródik a külső gömb belső feléig. A külső üveg ismét kondenzátort képez, amelynek kapacitása a falvastagságtól függően 1500 pF körüli értékű. A külső fegyverzet maga a légtér, amely az itt ható kis gerjesztés miatt vezet, és az áramkört a generátort a generátor földelt oldalához zárja. Természetesen a levegőn történő földelés csak a fonalszerű kisülés kialakítását biztosítja, azonban a külső felület kézzel történő megérintésekor az egyensúly felborul. Testünk, amely a levegőnél sokkal jobban vezet, az érintési ponton egy kisebb ellenálláson keresztül földeli a gömb külső környezetét, eltorzul a nagyfrekvenciás tér és a felületi potenciál, amelynek az eredménye a megvastagodott kisülés az érintési hely felé. Az elektromágneses tér erősen inhomogén és állapotára viselkedésére a kialakuló kisülés is visszahat. Ezt bizonyítja a világító fonalas kisülés szeszélyes, imbolygó mozgása, valamint az érintésre felboruló állapot. Teljesen azonosan működő plazmagömböket ezért nem sikerül gyártani.

Elegendően nagy váltakozó feszültségnél az elektronok sebessége olyan nagy lesz, hogy az ütközések és az ionok száma jelentősen megnő, az ionok is gerjesztett állapotba kerülnek, majd létrejön a kisülés a nagy és a kisgömb egy-egy pontja között. Az átütési pontok között levő kisülés hossza sohasem a legrövidebb szakasz, mert a fonalszerű világító kisülés a gáztér belső áramlása miatt imbolyog és göbre pályákon halad.

Előzmény: [189] lorantfy, 2005-07-11 17:37:21
[189] lorantfy2005-07-11 17:37:21

És még egy utolsó kép.

[188] lorantfy2005-07-11 17:27:30

Még egy kép: mikor az ujjunkat hozzáérinjük.

[187] lorantfy2005-07-11 17:25:21

A lányomnak vettem egy plazmalámpát, ezt szeretném most bemutatni minden érdeklődőnek.

Azt kellene kitalálni, vagy utánajárni, hogy működik a lámpa.

[186] lorantfy2005-06-16 20:36:27

A megoldás az, hogy a "Whyting" valójában "Whiting". Így már rögtön kiadja a kereső:

A g nehézségi gyorsulás mérése Whiting-féle deszkás ingával

Az itt használt indigót az előkészítő kísérletek eszközlistájában nem írták. Talán úgy gondolták, hogy a golyó oldalát a gyufa lángja felett bekormozzuk és a kormozott golyó nyomot hagy a deszkára erősített papíron az ütközéskor.

Előzmény: [185] gxa, 2005-06-09 22:03:57
[185] gxa2005-06-09 22:03:57

Sziasztok!

Nem használtad fel a sima papírlapot :)

Igazából én sem értem igazán a feladatot. A golyó+zsineg és a deszka két külön inga is lehet, mindkettőnél lengésidőből lehet g-t mérni, így van két független adatod => pontosabb eredmény :) A többi segédeszköz ízlés szerint elosztható.

Esetleg lehet még olyan elrendezésekkel játszani, amikor a golyó meglöki a lécet és az leng utána, de ez már végképp dúúúrva...

Ezeknek a feladatoknak tényleg nincsen "hivatalos" megoldása? Kíváncsi lennék, hogy hogyan lehet a fentieknél sokkal pontosabb eredményt elérni ezekkel az eszközökkel.

Előzmény: [184] lorybetti, 2005-06-09 13:46:51
[184] lorybetti2005-06-09 13:46:51

Hello Mindenki!

Az emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő kisérletek között szerepel a nehézségi gyorsulás meghatározása Whyting-ingával.

Szükséges eszközök: vízszintes tengelyen felfüggesztett deszkalap, papírlap, mm-papír, ragasztószalag, Bunsen-állvány és dió, zsineg, gyufa, golyó, mérőszalag, stopperóra.

Feladat: Állítsatok össze értelmes kisérletet MINDEN eszköz felhasználásával (a gyufát sem szabad kihagyni, csak rendeltetésszerűen használható, nem esztétikai célokra.)

Rákerestem a gugglin a "Whyting"-re. Semmi eredmény!

Egy általam összeállított kisérlet: A forgatható deszkalapot a zsineg segítségével felkötjük a Bunsen-állvány diójához, úgy, hogy vízszintesen álljon. A golyót a milliméter papírba csomagolva, ragasztószalaggal áttekerve ráhelyezzük a deszkalapra. A mérőszalaggal lemérjük a deszkalap magasságát az asztallaptól. Meggyújtjuk a gyufát. Az égő gyufát jobb kézben tartva bal kezünkbe vesszük a stoppert, majd a gyufával elégetjük a zsineget. A zsineg szakadásakor elindítjuk a stoppert és a golyó koppanásakor leállítjuk. A golyót azért kell gondosan becsomagolni, hogy ne koppanjon nagyot, nehogy a vizsgáztatók ill. a felkészülő diáktársak nagyon megijedjenek.

[183] Lóczi Lajos2005-05-10 00:07:37

(Azt a függvényt egyébként karakterisztikus függvénynek hívják, és igen, jól gondoltad.)

Egy standard konstrukció egy I:=[0,1]-ben nem mérhető halmazra a következő. Legyen Q az I-be eső racionális számok egy sorbarendezése. Értelmezzünk I-n egy ekvivalenciarelációt: x és y álljanak relációban, ha x-y (mod 1)\inQ. Faktorizáljuk le I-t e szerint az ekvivalenciareláció szerint. Legyen végül H\subsetI egy olyan halmaz, amely minden ekvivalenciaosztályból pontosan egy elemet tartalmaz. (Ilyen a kiválasztási axióma miatt létezik.) Erről a H-ról lehet megmutatni, hogy nem lehet Lebesgue-mérhető. (A bizonyításban lényeges szerepet kap a Lebesgue-mérték eltolásinvarianciája.)

Előzmény: [182] Geg, 2005-05-09 23:14:15
[182] Geg2005-05-09 23:14:15

Koszonom, az utobbira gondoltam, csak nem irtam oda hogy maga a fv is legyen korlatos.

Egyebkent nekem ugy tanitottak, hogy egy H halmaz akkor merheto, ha a fv amit irtal merheto, ami ebben az esetben egyenerteku azzal, hogy L-inthato. (A Lebesgue-tetel miatt, remelem jol gondolom.) Szoval ha H nem merheto, akkor a fv nyilvan nem inthato L-szerint.

Igazsag szerint arra is akartam kilyukadni, hogy hogy is van ez a nem merheto halmaz letezese...

Előzmény: [181] Lóczi Lajos, 2005-05-09 21:48:22
[181] Lóczi Lajos2005-05-09 21:48:22

Erre legegyszerűbb példa az f(x):=\frac{1}{x} függvény a (-1,1) halmazon. (A nullában értelmezzük akárhogy.) A Lebesgue-integrál definíció szerint létezik, ha a függvény pozitív részének és negatív részének létezik Lebesgue-integrálja, és ezek nem mindketten végtelenek. És ez ugye itt nem teljesül.

(Amúgy ez a függvény integrálható és integrálja 0, ha az integrált "Cauchy-féle főérték" értelemben vesszük.)

Még egy példa, ahol a függvény a [0,1] intervallumon van értelmezve és maga is korlátos: vegyünk a [0,1] intervallumban egy nem Lebesgue-mérhető H halmazt (be lehet látni, hogy ilyen van, bár "látni" a halmazt nem könnyű). Ekkor az f(x):=1, ha x\inH, különben f(x):=0 függvény korlátos, de nem Lebesgue-integrálható a [0,1] intervallumon.

Előzmény: [180] Geg, 2005-05-09 21:17:57
[180] Geg2005-05-09 21:17:57

En csak olyan konkret fuggvenyt kerestem, amelyik korlatos halmazon van ertelmezve, de Lebesgue-szerint nem integralhato.

Előzmény: [179] Lóczi Lajos, 2005-05-09 20:23:15
[179] Lóczi Lajos2005-05-09 20:23:15

Melyik integrálra gondolsz? Eddig háromfajta került elő:

közönséges Riemann-integrál (= R, ez eleve csak korlátos függvény esetén van definiálva, mégpedig korlátos intervallumon, persze nem minden esetben létezik),

improprius Riemann-integrál (= iR, ez akkor is definiálható, ha a tartomány nem korlátos, vagy ha a függvény nem korlátos, mégpedig közönséges R-integrálok limeszeként, ahol a limeszt az integrációs tartományokon vesszük)

Lebesgue-integrál (= L, itt a tartomány sem kell, hogy intervallum legyen, és a függvény is szakadhat "nagyon sok" pontban).

Ilyen állítások igazak például: ha a függvény R-intható, akkor L-intható, és a kettő megegyezik. (Ez tehát csak korlátos tartományon fordulhat elő, korlátos függvény esetén.) De vannak olyan függvények is persze, amelyek korlátos tartományon vannak értelmezve, korlátosak is ugyan, de nem R-inthatók, nem iR-inthatók, se nem L-inthatók.

Ami példát említettem az olyan, hogy a tartomány nem korlátos (tehát a függvény eleve nem R-intható), de iR-intható és nem L-intható. Pl. f(x):=\frac{\sin x}{x}, a tartomány pedig pl. a (0,+\infty).

Persze ezen kívül másfajta kombinációk is előfordulhatnak, amiket külön-külön meg kell gondolni.

Előzmény: [178] Geg, 2005-05-09 20:04:37

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]