|
[327] jonas | 2011-11-28 09:42:21 |
A rézgömb biztosan üreges, és ha az üreg gömb alakú, akkor az üreg sugara legalább 0.88-szorose a golyó sugarának. A nagyjából közepe azt jelenti, hogy mindenképp találjuk el a fúrással az üreget. Ez nem nehéz, elég csak kézzel nagyjából sugárirányba beállítani a fúrót. Tegnap nem gondoltam bele rendesen, és valamiért azt hittem, sokkal kisebb is lehet az üreg.
Persze lehet a golyó olyan trükkösen öntve, hogy az üreg nem gömb alakú, vagy esetleg több, nem összefüggő üreg is van benne, ez pedig megnehezíti a dolgunkat.
|
Előzmény: [326] bily71, 2011-11-28 08:59:23 |
|
[326] bily71 | 2011-11-28 08:59:23 |
"a gömbökbe vékony lyukat fúrunk, nagyjából a közepén keresztül"
Nagyjából hol van a közepe? És pontosan? Talán egyszerűbb, ha a gömböt tetszőleges felületi pontban sugár irányban fúrjuk :)
|
Előzmény: [320] jonas, 2011-11-27 20:01:52 |
|
|
|
[323] jonas | 2011-11-27 23:19:17 |
Szerintem a hőtágulásos módszer nem biztos, hogy kivitelezhető. A sütővel legfeljebb mondjuk 300 K-nel tudod növelni a golyók hőmérsékletét, ettől pedig az alumínium golyó átmérője is kevesebb, mint egy századrészével nő meg. Nagy és elég pontosan gömb alakú golyók kellenek ahhoz, hogy egyértelmű legyen a különbség.
|
Előzmény: [321] patba, 2011-11-27 20:18:29 |
|
|
[321] patba | 2011-11-27 20:18:29 |
A hőtágulási együtthatóik eléggé eltérnek 1,4-szerese az egyik a másiknak. Fel kell melegíteni mindkettőt(pl sütőben), aztán egymás mellé le kell tenni őket, és egy pontos vízmértéket rájuk rakni.
Vagy rátesszük mindkettőt egy leejtőre, aztán számolunk.
|
Előzmény: [319] lorantfy, 2011-11-27 15:53:43 |
|
[320] jonas | 2011-11-27 20:01:52 |
Az alumínium fele akkor sűrűségű, mint a tisztességes fémek. A rézből készüt gömb ezért biztosan nagyon üreges, vékonyabb a fala, mint az alumíniumból készült gömbnek.
Egy lehetőség, hogy a gömbökbe vékony lyukat fúrunk, nagyjából a közepén keresztül. (Egy fúrógép és egy fém fúró nem számít laboratóriumi segédeszköznek, hanem csak háztartásinak, ugye?) Ha szerencsénk van, akkor már fúrás közben észrevehetjük, hogy az üreges részen átesik a fúró, ebből becsülhetjük a fal vastagságát. Ha nincs szerencsénk, akkor egy injekciós tűt bedugunk a lyukon, és egy fecskendő segítségével vizet töltünk a gömbök belsejébe. Amelyik gömbbe több víz fér, az a rézből készült gömb.
|
Előzmény: [319] lorantfy, 2011-11-27 15:53:43 |
|
[319] lorantfy | 2011-11-27 15:53:43 |
Két üreges gömb van előtted, tökéletesen egyforma a tömegük és a külső átmérőjük. Az egyik alumíniumból van, a másik rézből. Egyformára vannak festve, a külsejük alapján tehát nem lehet megkülönböztetni őket. Találj ki valamilyen egyszerű eljárást, hogy a festék levakarása és bármilyen laboratóriumi segédeszköz nélkül megállapíthasd, melyik készült alumíniumból és melyik rézből!
Lehet, hogy volt már, de nem találta a kereső, így feltettem.
|
|
[318] leni536 | 2009-08-18 23:35:10 |
A rugó akkor van a legjobban megnyújtva, illetve összenyomva, amikor a két végén lévő testek egyforma sebességgel mozognak. Innentől lendület- és energiamegmaradásből megvan a rugó legnagyobb összenyomódása illetve széthúzódása, ami az amplitúdó. Ekkor nem kell vonatkoztatási rendszert váltani. A periódusidőhöz viszont valóban érdemes a tkp-hez rögzíteni, ekkor olyan, mintha egyetlen testet az egyik végén rögzített 2D rugóállandójú rugó rezgetne.
|
Előzmény: [316] gabor7987, 2009-08-18 17:08:18 |
|
[317] BohnerGéza | 2009-08-18 19:04:28 |
Az ütközés pillanatától (t0) a rendszer tömegközéppontja (tk) a rugó közepe, lendületmegmaradásból ennek sebessége számolható (v/8).
Az t0-kor az összetapadt két kiskocsi sebessége v/4, a tk-hoz képest v/8. Ez a rugózó test legnagyobb sebessége, ...
|
Előzmény: [316] gabor7987, 2009-08-18 17:08:18 |
|
[316] gabor7987 | 2009-08-18 17:08:18 |
11-ediket végzett gimnazista vagyok. Én a következő feladattal találkoztam, és fogalmam sincs, hogy hogyan kellene hozzákezdeni. Tudna valaki segíteni?
Vízszintes légpárnás sínen egy 3m és egy 4m tömegű kiskocsi nyugszik, amelyet egy L hosszúságú D direkciós erejű, elhanyagolható tömegű csavarrugó köt össze. Egy m tömegű kiskocsi v sebességgel szalad a 3m tömegű kiskocsinak (a 3m és a 4m tömegű kocsi, valamint a rugó által meghatározott egyenesben) és hozzátapad. Határozzuk meg a két kocsi között lévő rugó mozgásának amplitudóját és periódusidejét! (A rugó deformációjának terjedési sebessége sokkal nagyobb, mint v. A rugó mindvégig egyenes marad. Adatok: m=0.5kg, D=400N/m, v=4m/s)
|
|
[315] lorantfy | 2008-12-19 12:30:37 |
Egy érdekes optikai kísérlet. 1976-ban volt az Fiz.OKTV 3. fordulójában. A lencse előtt lévő kristály forgatható keretben van. Forgatva az ernyőn változnak a színek... Magyarázzuk meg a jelenséget!
|
|
|
[313] leni536 | 2008-07-18 09:16:49 |
Na egy ábra. Ugyanez a feladat tovább variálható. Legyen egy adott térfogatú, maximálisan M mágnesezettségű (térfogategységre eső mágneses dipólus) anyagunk, amivel a P pontban akarjuk létrehozni a lehető legnagyobb mágneses teret. Milyen alakúra formáljuk?
|
|
|
[312] cauchy | 2008-07-18 01:10:59 |
Köszönjük, de sajnos még mindig nem jó, el van torzítva. Ez 62:49 arányú, szóval a kör az nem kör. Akkor lesz jó, ha 1:1 arányú, vagyis a kör az kör.
|
Előzmény: [311] wernerm, 2008-07-18 00:30:00 |
|
|
[310] cauchy | 2008-07-17 23:49:42 |
"Ez egy tojáshéj szerű felület." Ez nem igaz. Ha a gömbhöz képest megnyúlt, akkor kisebb gyorsulást eredményez. Az más kérdés, hogy a gömb még nyúltabb lenne a te ábrádon. A rajz megtévesztő. Szóval nem tojásszerű, hanem egy picit lapított gömb.
|
Előzmény: [302] wernerm, 2008-07-17 10:55:48 |
|
[309] wernerm | 2008-07-17 19:14:45 |
Írjuk le a forgó koordinátarendszerben. Itt a tér állandó lesz. Továbbá a centrifugális erőnek csak sugárirányú komponense van, az nem oszt nem szoroz. Mivel csak 90 fokot forgatunk, a fonál is feszes marad, rgo a sebességnek csak tangenciális komponense van azaz a Coriolis erő is csak sugárirányú lehet. Tehát gyakorlatilag úgy számolhatunk, mint ha nem is forogna a rendszer. Persze amikor elkezdjük forgatni a teret, van egy kis kezdeti sebessége (l) a töltésnek, de ez ennél jobban nem rezeg be, a megállásnál meg legrosszabb esetben is csak ennek a sebességnek a kétszerese érhető el. Határesetben ez a kicsi rezgés is eltűnik.
|
Előzmény: [308] leni536, 2008-07-17 16:31:27 |
|
[308] leni536 | 2008-07-17 16:31:27 |
Az elektromos mezősnél nem kell figyelembe venni a gravitációt. Persze meg lehet azt csinálni, hogy elindítjuk mind a teret, mind az ingát szögsebességgel, együtt mozognak, majd a teret megállítjuk 90°-nál, valóban 0 jön ki határértékben kitérésre. Szerintem azon is el kell gondolkozni, hogy amikor így együtt megy a tér és az inga, az mennyire stabil állapot. Nem vagyok biztos benne, hogyha nem kezd el lengeni egy hangyányit, az nem erősödik-e föl valamekkora szög elforgatásával. Nekem jött ki kitérés így.
|
Előzmény: [305] wernerm, 2008-07-17 16:10:48 |
|
[307] leni536 | 2008-07-17 16:24:14 |
Bocsánat, már látom, hol számoltam el.
|
|
|
[305] wernerm | 2008-07-17 16:10:48 |
Hello Alma!
Nem tudom, felírtam Descartes-ban is, úgy elég csúnya dolog jött ki(nem másodrendű). Bár a Mathematica egész szép térfogatformulát adott ki rá
Kiszámoltattam vele egy relatív g-t is, ami kb 2-szer akkora lett, mint ha gömböt vettünk volna.
Még gondolkodom rajta, hátha szebb alakra lehet hozni, de gyanakszom, hogy nem, mert szimmetriatengely láthatóan csak az x tengely, így az origónak azon kell lenni, ott pedig ez tűnik a legalkalmasabbnak.
A másik feladatnál nem tudom, hogy a gravitációt bele kell-e számolni. Gravitáció nélkül nekem határesetben kitérésre 0 jön ki, azaz nem leng, és ezen szerintem a gravitáció belevétele sem változtat.
|
Előzmény: [303] Alma, 2008-07-17 15:00:07 |
|
|
[303] Alma | 2008-07-17 15:00:07 |
Hello! Én is ezt kaptam, de nem lehet, hogy van ennek az alakzatnak más pontból nézve szebb polárkoordinátás egyenlete? Én ebből nem jutottam el addig, hogy a térfogat függvényében megkapjam a C konstanst.
Érdemes megoldani ugyanezt a feladatot úgy is, ha a gravitációs erőtörvény 1/R-es lenne. Ekkor egy igen hasonló polárkoordinátás egyenletet kapunk, de mégis valami igen szép alakzatról van szó, más origót választva szebb lesz az egyenlet.
|
Előzmény: [302] wernerm, 2008-07-17 10:55:48 |
|