Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Érdekes fizika feladatok

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[51] lorantfy2004-02-03 13:50:52

Kedves Mate és Fórumosok!

A napsugárzás teljesítménye kb. 100 W/m2. helyezzünk a lámpa nyelére egy viszonylag nagy méretű, mondjuk 20 cm2 felületű napelemet. Ennek kb. 20 %-os a hatásfoka. Tároljuk az igy nyert áramot 80 %-os hatásfokkal egy akkumulátorban majd világítsunk egy 60 %-os hatásfokú fényforrással, 5 W teljesítménnyel 1 percig?

Meddig kell a tűző napon tölteni a lámpát ehhez az 1 perces kis világításhoz?

Előzmény: [47] Mate, 2004-02-02 11:39:35
[50] effer2004-02-03 12:52:17

Kedves Mate!

Ha az az éjjeli lámpa napelemmel működne, akkor kéne bene lenni akkumulátornak, nem?

Előzmény: [47] Mate, 2004-02-02 11:39:35
[49] lorybetti2004-02-02 21:42:44

Kedves Fórumosok!

Egy - nem is olyan régi- kémiafeladat a következőképp szól:

11. feladat: Mikor hűl le jobban egy szódáspatron: ha atmoszférikus nyomáson, vagy ha vákuumban nyitjuk ki hirtelen?

Kíváncsi vagyok, hogyan látjátok ezt fizikus szemmmel!

[48] lorantfy2004-02-02 14:05:53

Kedves Zoltán!

Jó megfigyelő vagy. Pontosan arról van szó amit mondtál. A TV képernyőröl érkező 50 vagy 100 Hz-el villogó fényben az ujjunk képe "darabosan" látszik és az egymásutáni képek távolságából következtethetünk a frekvenciára. Természetesen a távolság függ a kezünk mozgásának sebességétől, de ennek van egy "természetes maximuma", ezzel a sebességgel kell mozgatni a kezünket.

Előzmény: [46] effer, 2004-02-01 23:43:58
[47] Mate2004-02-02 11:39:35

Az éjjeli lámpa napelemmel műkszik...

[46] effer2004-02-01 23:43:58

9.a Egyszer egy műszaki bolt kirakata elött láttam egy családot, akik integettek. Nem tudtam mirevélni a dolgot, így megnéztem, mit integetnek. A tévék elött mozgatták a kezüket, hogy megnézzék, milyen jó a képfrissítésük, így egyszerűen a kezünk árnyékának darabosságából láthatjuk, milyen gyors a képfrissítés.

[45] effer2004-02-01 23:38:36

Utánanéztem ennek a csodalámpának, rákerestem a képen lévő feliratra, és elolvastam, hogy működik... nem lőném le a poént, csak olyasmi mint a biciklim sebességmérője.

[44] lorantfy2004-02-01 23:04:43

Egy hirdetésből ollóztam ezt a "csodalámpát", talán dörzsölni kell mint Alladin lámpásást és előbújik belőle a szellem.

10. feladat: Hogy működhet a lámpa izzó és elem (vagy akkumulátor) nélkül?

[43] lorantfy2004-01-31 21:46:20

Kedves Lázár és Fórumosok!

A TV fénye nem egyirányban polarizált, így a polárszűrők azt is csökkentenék.

Rájöttem, hogy nem fogalmaztam meg pontosan a 9.b feladatot. A redőny és függöny említése kicsit félreviszi a gondolatokat. Szóval a szoba maradjon világos, mert mondjuk gyermekünk éppen az ablak előtt játszadozik. Mi pedig a szerkentyű segítségével zavartalanul nézhessük a TV-t, úgy hogy a szoba fényei közben elszürkülnek.

Előzmény: [42] lazar, 2004-01-31 13:52:33
[42] lazar2004-01-31 13:52:33

A 9.b esetében is lehetne polárszűrőkkel próbálkozni. Ha keresztezzük őket akkor sötét lesz, ha nem akkor világos. Természetesen ablak méretű szűrőkre gondolok.

[41] lorantfy2004-01-29 13:33:06

Kedves Sirpi!

Kösz a válaszokat!

9.a-ra sokkal megbízhatóbb módszer van! Monitorra is kitűnő, kis gyakorlással 50, 75, 85 és 100 Hz között is különbséget tudunk tenni vele.

9.c Talált, elsüllyedt!

Előzmény: [40] Sirpi, 2004-01-29 12:45:51
[40] Sirpi2004-01-29 12:45:51

Fizika témában még úgyse írtam, épp itt az ideje.

Írok pár tippet a 9-es feladatokhoz, nem biztos, hogy jó (söt, a 9b-t passzolom is).

9.a Szerintem jó módszer, hogy a tévé fölé nézve a távolba kell bambulni, tehát a szem ne fókuszáljon rá a képernyöre. Ekkor a 100 Hz-es képet így is tisztának látja az ember, az 50 Hz-esnél azonban gyönyörüen megfigyelhetö a kép villódzása (monitornál már próbáltam, ott müködött).

9.c Csak 1 ötlet: A másodpercmutatóhoz van rögzítve egy második átlátszó lap, ami polarizálja a fényt, csakúgy, mint a számlapot takaró üveglap. Ha most a két polarizációs irány egyezik, akkor átengedi a fényt, ha merölegesek, akkor pedig nem engedi át, közte pedig folyamatos a színátmenet. Ekkor éppen fél perc for eltelni két teljes elsötétülés között.

9.d Ezt történetesen ismerem, nem is löném le egyelöre. Mindenesetre ki szokták írni az eladók az ilyen lebegö csapok mellé, hogy ne nyúljon hozzá senki (mert akkor ugye rögtön rájönne a dologra...)

Hát ennyi elsö körben

S

Előzmény: [39] lorantfy, 2004-01-26 00:10:57
[39] lorantfy2004-01-26 00:10:57

Kedves Fórumosok!

Egy pár „fényes” feladat:

9.a feladat Az üzletben sorakozó működő TV készülékek előtt állunk. Hogyan lehet mindenféle műszer nélkül egyszerűen eldönteni melyik az 50 és melyik a 100 Hz-es készülék? (Persze eladó nincs a közelben, akitől megkérdezhetnénk és a készülékekre sincs kiírva.)

9.b feladat Világos szobában szeretnénk TV-t nézni. Tervezz olyan eszközt ami a kintről jövő fényerőt csökkenti de a TV fényét átengedi. (Nem a redőnyre vagy a függönyre gondoltam. Ezeket már feltalálták!)

9.c feladat Órásbolt kirakata előtt állva egy olyan hagyományos, mutatós asztali órát láttam, melynek számlapja félpercenként elsötétült, majd újra kivilágosodott. Mi lehet a magyarázat?

9.d feladat Egy műszaki jellegű kiállításon csaptelepet reklámoztak a következőképpen: Egy kisebb, üvegből készült átlátszó medence felett „lebeg” a csaptelep és belőle zubogva ömlik a víz a medencébe. Hogy csinálták?

[38] Geg2004-01-14 23:28:44

A 2003. januari szamban volt a feladat, amire gondoltam. A szama a P.3586.

Megoldasvazlat az elozo feladatra:

A vizre hato erok eredoje megadja a viz idoegyseg alatti impulzusvaltozasat. Ez az ero nyilvan abbol szarmazik, hogy a falon van egy lyuk, es ezen a helyen nincs ami kikompenzalja a szemben ebredo (a hidrosztatikai nyomasbol szarmazo) erot. Az impulzus kepleteben szereplo tomeg es sebessegerteket (a kifolyasi torveny segitsegevel) egyszeruen kifejezhetjuk a pillanatnyi magassaggal, majd ennek a megvaltozasat veve a kapott differencialegyenletet egyszeru integralassal oldhatjuk meg.

Előzmény: [37] lorantfy, 2004-01-12 14:13:43
[37] lorantfy2004-01-12 14:13:43

Kedves Geg!

Kösz a példákat. Nem emlékszel melyik hónapban volt ez a Kömal példa, mert nekem nem ugrik be melyikre gondolsz.

8.feladat Felül nyitott tartályban V0 térfogatú víz áll h0 magasságban. A tartály aljára r sugarú lyukat fúrunk. Adjuk meg a h(t) függvényt!

Előzmény: [34] Geg, 2004-01-04 15:56:19
[36] Geg2004-01-05 16:51:07

Ne olts ! =)))

Előzmény: [35] Mate, 2004-01-05 11:48:01
[35] Mate2004-01-05 11:48:01

EIIIjjj...Az elsős fizikus...

[34] Geg2004-01-04 15:56:19

Pl. - radioaktivitasnal (az idoegyseg alatt elbomlo reszecskek szama aranyos a reszecskek szamaval)

- a barometrikus magassagformulaban (az egysegnyi magassagvaltozas alatti nyomasvaltozas aranyos magaval a nyomassal)

- a stokes torvenyben (a gyorsulas aranyos a sebesseggel)

- egy ellenallason keresztul kisulo kondenzator esetben (az aram aranyos a toltessel)

Volt tavaly egy KoMaL pelda is, ahol az idoegyseg alatti nyomasvaltozas aranyos volt a nyomassal.

Na ennyi jutott eszembe.

Előzmény: [33] lorantfy, 2004-01-04 14:34:26
[33] lorantfy2004-01-04 14:34:26

Kedves Fórumosok!

A "Felmerülő kérdések és problémák topikjában" szó volt arról, hogy az ex függvény deriváltja önmaga. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érintő meredeksége a függvényértékkel egyenlő. Vagyis ha egy folyamatban egy fizikai mennyiség "változási gyorsasága" a pillanatnyi értékével arányas, akkor ezt a folyamatot exponenciális függvény írja le.

7. feladat: Keressünk olyan folyamatokat, ahol egy fizikai mennyiség változási gyorsasága a pillanatnyi értékével arányos.

Lehetnek "klasszikus", tananyagból ismert folyamatok, de egyszerű, mindennapi gyakorlatban előforduló változások is.

[32] lorantfy2003-12-07 15:17:28

P teljesítményű R sugarú kör alakú főzőlap közepére r\leqR sugarú elegendően magas lábast helyezünk, melyben V térfogatú, To hőmérsékletű vizet szeretnénk felforralni. Az érintkező felületeken a hőátadás hatásfoka \eta. Hogyan függ a felforraláshoz szükséges idő r-től? Adjuk meg és ábrázoljuk az r=R-hez képest elpazarolt energiát r függvényében!

(P=1000 W, R=12 cm, \eta=60\%, To=14 C^\circ, C_{viz}=4200 \frac{J}{kgK}, V=3 dm^3)

(Az eredményt kérem az anyukákkal közöljétek és grafikont a konyhában rakjátok ki! :-)

[31] lorantfy2003-11-29 14:45:00

Kedves Gyuri és Fórumosok!

Tényleg nagyon szép a kísérlet - érdemes megcsinálni. A jégkocka éppen csak úszik. Látható a leolvadt és lefelé szálló vízcsepp. Ami a pohár mintázata miatt sajnos nem látszik: A pohár alján összegyűlnek a vízcseppek - gömböcskék formájában és lassan összeolvadnak.

Előzmény: [30] Gyuri, 2003-11-27 17:01:02
[30] Gyuri2003-11-27 17:01:02

Kedves Géza!

En mar kiprobaltam, es valoban uszik. Igaz, nem sokon mulik. A viz viszont surubb az olajnal. Igy a megoldas a Csillag altal "sejtett". A jeg a sulyaval megegyezo sulyu, a viz ennel kevesebb olajat szorit ki.

Egyebkent ki is probaltam, es nagyon erdekes, ahogy olvad a jeg az olajban. Ugy tunik elsore, mintha legbuborekok lennenek a jegen, csak aztan sullyedni kezdenek...

Udv: Gyuri

Előzmény: [29] Kós Géza, 2003-11-27 15:10:06
[29] Kós Géza2003-11-27 15:10:06

Kedves Gyuri,

Más is kétségbe vonta, hogy a jégkocka tud-e az olajon úszni. Még nem volt időm kipróbálni, se sort kerítek rá. Az adatok, amiket találtam, elég zavarosak, az olaj sűrűségét többnyire 20 fokon adják meg, a jégét meg 0 fokon, és emiatt nem derül ki, hogy például a mínusz 5 fokos jég úszik-e a plusz 2 fokos olajban...

Ha a jégkocka mégsem úszna, akkor Gnädig Pétert kell elővenni, tőle származik a feladat. :-)

Előzmény: [26] Gyuri, 2003-11-26 22:38:00
[28] lorantfy2003-11-27 08:40:05

Kedves Gyuri!

A Fügi szerint az étolaj sűrűsége 910-920 a jégé pedig 920 kg/m3, igy nehezen úszhatna, de ha légbuborékos a jég akkor még úszhat. (Persze ez nem befolyásolja a megoldást)

Előzmény: [26] Gyuri, 2003-11-26 22:38:00
[27] Gyuri2003-11-26 22:55:56

Nagyon szakallas, megis ez az egyik kedvenc fizikafeladatom.

Egy szobaban harom darab villanykorte talalhato a falon, amiket egy szomszedos helysegbol lehet kapcsolgatni, harom darab kapcsoloval. A feladat beazonositani, melyik kapcsolo melyik kortehez tartozik. Sajnos azonban a kapcsoloszoba elhagyasa utan oda mar nem terhetunk vissza. (Magyarul a kapcsolok bizergalasa kozben semmilyen informacionk nincs a kortek allapotarol, es csak egyszer bizergalhatjuk a kapcsolokat.)

udv: Gyuri

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]