Fórum: Hétköznapi fizika

Kedves Barek, én úgy tudom hogy nem horpad be a közös síkfal. Ennek oka az, hogy a két buborékban egyforma a nyomás. Ha a nyomás egyikben nagyobb lenne, akkor az a buborék addig nőne míg ki nem egyenlítődik a nyomás. Sokat buborékoztam, tapasztalatból tudom.

Erről az utóbbiról (a három madzagról) épp most volt szó az ujjgyakorlatok témában (630. hozzászólás).

Ahhoz persze, hogy tudd, melyik irányba horpad be a középső felület, nem kell ez a képlet, csak annyi, hogy a három hártya találkozási pontjaiban a felületek mindenhol 2/3 szöget zárnak be egymással (egyensúlyi helyzetben). Talán valamelyik fizikus tud egyszerű magyarázatot adni arra, hogy ez miért kell, hogy mindig így legyen, én most nem tudok, de azt hiszem, ahhoz van köze, hogy ha három madzag össze van kötve, és a másik végüket egyenlő erővel húzod kifele, akkor (egyensúlyban) a találkozási pontban 2/3 szöget zárnak be.

Igen, az volt. Terpeszben álltam, ráadásul az egyik lábam közelebb, a másik távolabb volt a villám becsapódási helyétől, így a két lábam különböző potenciálra került a villámcsapás pillanatában, és ez a potenciálkülönbség rajtam keresztül egyenlítődött ki.

Elképzelhető, hogy ez a lépésfeszültség miatt volt.

Sok a zivatar mostanában. Egy sátortáborban én is átéltem egy sok villámlással járó zivatart természetközelben. Éppen utólagos árkolást végeztem a sátrunk körül, vagyis vízben álltam mezítláb és lapátoltam, amikor a közelemben becsapott egy villám (100-200 méterre lehetett). Bár nem belém csapott, mégis áramütést éreztem. Ismeri valaki ezt a jelenséget?

Ez gyors volt! Úgy látom, hogy hétköznapi felfedezésemet már komoly tudományos vizsgálatnak vetették alá tíz-húsz évvel ezelőtt. A linken található képlet (1/R=1/r2-1/r1) valóban működik, csak annyit tennék hozzá az egyértelműség kedvéért, hogy az r2 a kisebb buborék sugara, illetve az a sugár, ami a kisebbik rész külső felületét alkotja. Hasznos meg a Wikipédia "Soap bubble" címszava. Innen vettem egy kettős buborék képét, hogy MS Paint és Calc segítségével leellenőrizzem a képletet :-)

http://mathworld.wolfram.com/DoubleBubble.html

Két éves lányommal szappanbuborékokat fújunk. Néha kettős buborék keletkezik. Ha két egyforma buborék alkot egy ilyen kettőst, akkor a közös felület körlap. De vajon mi a helyzet, ha az egyik buborék lényegesen nagyobb? Behorpad-e valamelyik irányban a körlap? Ha igen, melyik irányba?

Az argont szobahőmérsékelten töltik bele. A "Hogyan készült"-ben látam.

Ez az argonos töltés érdekes. Amikor így megtöltik az ablakot, az argon gáz szobahőmérsékletű, vagy fölmelegítik?

Azt is el tudom képzelni, hogy a hővezetés szempontjából már majdnem mindegy, hogy levegővel, argonnal, vagy ritkított argonnal van töltve az ablak, és csak az számít, hogy dupla rétegű legyen. Ha így lenne, lehet, hogy az argonos töltés csak olcsóbb, mint a légüres tér, vagy csak biztonságosabb, mert így ha betörik az ablak üvege, nem fog berobbanni. Azt nem tartom valószínűnek, hogy az argon az infravörös sugarak szűrésében segítene.

Ha a légrikított térbe levegő kerül vagy elszökik az argon és a helyére levegő áramlik be, akkor tönkrement az ablak. Ezt onnan lehet látni, ha hideg időben a két üvegtábla között pára jelenik meg. A beáramlott levegőből belül kicsapódik a vízgőz. Ilyenkor jelentősen nő a hőátbocsátás.

A táblázat szerint a nemesgázzal töltött ablakok hőátbocsátási tényezője kisebb mint a légritkított terűeké. Az argon fajhője kb. fele mint a levegőé. Tehát világos, hogy az üveglemezek közötti áramlás során kevesebb hőt szállít mint a levegő. Ebből az következne, hogy a normál nyomású levegővel töltött ablaknál jobb hőszigetelő. Ez világos, de a légritkított térben viszont jóval kevesebb levegő molekula áramlik. Ha az argon is alacsony nyomású lenne, akkor érteném a dolgot.

Azt viszont láttam, hogyan töltik argonnal az üvegek közötti teret: A függőlegesre állított ablak oldalán alul és felül is van egy kis furat. Alul lassan betöltik az argon gázt. Mivel sűrűsége nagyobb mint a levegőé így alulról feltölti a teret, miközben a levegő felül távozik. Majd légmentesen lezárják a nyílásokat. Tehát az argon normál nyomású.

Szerintem ha egy kicsit szivárog a szigetelés, akkor a légritkított tér gyorsabban megtelik levegővel, mint a nemesgázzal töltött, úgyhogy ezért jobb a nemesgáz.

A nyílászárók dupla üvege között régebben légritkított tér volt. Mostanában normál nyomású nemesgázt (argon, kripton) töltenek az üvegek közé. Miért jobb hőszigetelő a normál nyomású nemesgáz, mint a légritkított tér?

Olyan megoldás is van, ahol nem kell meggyújtani a gyufát. Egy extrém ötlet egy diáktól: A gyufa nem foszforos végére a kisérlet összeállítása előtt tegyünk egy csepp mézet és a pohár alá egy élő hangyát. Ledönti-e a hangya a gyufaszálat, ha fölmászik a mézcsepphez?

Ööö... vaku? :)

A nagyítós meggyujtáson kívül van más megoldás is. Találjátok ki!

Intenzív izzás-lobogás várható, ezért a szemfényvesztés előtt/ellen tegyük fel megbízható, zsolla-márkájú napszemüvegünket! ;-)

Nagyon erősen kell koncentrálni a gyufa fejére és egyszer csak felizzik és meggyullad. :-)

Elég nehéz a 100 Ft-ost élére állítani és a gyufát is kiegyensúlyozni rajta. A pohár alja is eléggé domborodik, így a felső 100-as is nehezen áll meg, de azért össze lehet hozni 10 perc alatt.

Elővettem egy doboz kisméretű gyufát, majd elővettem egy szálat és összehasonlítottam egy százforintossal. A valóságos méreteket a fényképpel összevetve megállapítható, hogy a fotón látható gyufaszál egy teljes gyufaszál felénél is rövidebb. A letört darab a kísérlet beállításakor feltehetően ott volt a közelben. Mivel mindennek oka kell, hogy legyen (a csonka gyufaszál használatának is ...), logikusan következik, hogy a kísérlet végrehajtója valamire felhasználta a másik darabot. Megtehette azt is, hogy az egyik 100 forintosra ragasztotta, mondjuk az ott lévő 1-es elé, s így egy 1100 Ft-os címletet produkált. Így a kísérletben 1100 Ft + 100 Ft = 1200 Ft ve(hette)tt részt. (Az egyszerűség kedvéért eltekintettem attól a lehetőségtől, hogy a letört és félretett szál is kettétörhető, stb:))

Lassan egy hónapja senki se szólt hozzá, szerintem lelőheted.

Tájkép a CD lemezen - por lerakódás. A CD a tokjában volt. Az átáramló levegőből rakódott le a por pár év alatt.

Sziasztok!

Nekem van egy ötletem, de lehet hogy nem jó, azért mondom :) Egy nagyítóval v vmi hasonló dolog segítségével meg kéne gyújtani a gyufát, és sztem attól, hogy a gyufa meggyullad, le is fog esni, anélkül h a százas felborulna.

Ez jó megoldás?

Jó úton jársz, de nem akarom lelőni a poént, ezért:

tanulmányozd hosszasan, alaposan a képet és rá fogsz jönni, hogy valami hiányzik, aminek ott kell lennie valahol a közelben, vagyis, felhasználható...