Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Hétköznapi fizika

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[241] lorantfy2011-07-18 14:39:02

A hintázóra ható gravitációs erő az a hinta rendszeréhez képest külső erő. Ha két gyerek ülne a hintában és összekapaszkodva egymás kezét húznák, azok belső erők lennének és ettől nem változna a rendszer lendülete, feltételezve, hogy közben a tömegközéppont helyben marad.

Előzmény: [240] Füge, 2011-07-18 12:36:45
[240] Füge2011-07-18 12:36:45

Azt értettem, hogy súlypontáthelyezés és forgatónyomaték, munkát végzünk és ezért nő a rendszer energiája, de ha egy zárt rendszerként tekintjük akkor ugye bármit csinálunk a hintán az belső erő és nem változtatja a lendületünket. Ezért nem értettem, hogy a vízszintes irányú lendületünk miért változik.

[239] lorantfy2011-07-18 10:47:23

Gyerekkoromban a hajóhinta volt a kedvencem. Ezen egyszerű elmagyarázni a hintázás lényegét, de minden függő hintánál így megy. A hajóhintát úgy lehet könnyen hajtani, hogy terpeszben állunk benne és egyszer az elöl lévő lábunkra, majd kis idő múlva (T/2) a hátul lévőre nehezedünk. Így az F erőnek, amivel a lábunk nyomja a hintát van k erőkarja a forgástengelyhez képest, vagyis M=Fk forgatónyomaték hat a rendszerre. Ez adja a perdületet a hintának, ami egy fizikai inga. Miután kitért a függőleges helyzetéből, az egész rendszer tömegközéppontjában ható súlyerőnek ellenkező irányú forgatónyomatéka lesz, ezt növeljük a hátul lévő lábunkra nehezedve.

Előzmény: [238] Füge, 2011-07-17 23:10:11
[238] Füge2011-07-17 23:10:11

Eddig az nem volt világos, hogy nincs külső vízszintes erő, amely a lendületünk vízszintes irányú komponensét növelné. Most, hogy egy kicsit belegondoltam, a tapadási súrlódás lehet a hunyó, ugyanis ahogy húzzuk az egyik irányba a láncot a súlyunkkal, úgy a támasztó oszlopokat is elhúznánk, de a súrlódás ott tartja (illetve beásott hintáknál pedig ugyanúgy fel lép ez a vízszintes erő tartóerőként). Ez lehet a dolgok hátterében? :)

UI: A héten láttam unokatestvéreimet hintázni, és akkor gondolkodtam el ezen. ;)

Előzmény: [237] lorantfy, 2011-07-17 22:44:46
[237] lorantfy2011-07-17 22:44:46

Mert a súlypontunk áthelyezésével forgatónyomatékot tudunk gyakorolni a hintára.

Előzmény: [234] Füge, 2011-07-13 22:58:26
[236] Füge2011-07-14 13:52:59

Látom gyermekkorodban nem tanítottak meg téged hintázni. Persze anélkül gondoltam. :D

Előzmény: [235] jonas, 2011-07-14 00:28:08
[235] jonas2011-07-14 00:28:08

Mert leér a lábunk a földre.

Előzmény: [234] Füge, 2011-07-13 22:58:26
[234] Füge2011-07-13 22:58:26

Miért tudunk magunktól hintázni?

[233] lorantfy2011-02-11 23:26:17

A madár tollán lévő faggyú hagyta a nyomot. Gondolom látott benn valami élelmet és szemből repülve egyszerűen nem érzékelte az üveget, mert a szoba belül is ki volt világítva. De ez csak az én feltételezésem.

Előzmény: [232] Barek, 2011-02-08 14:24:47
[232] Barek2011-02-08 14:24:47

Fantasztikus kép! Az még mindig kérdés számomra, hogy mi alkotja a képet az üvegen. Csak tippelek: valamiféle por volt a madáron? A másik nyitott kérdés: miért ment neki, pláne kétszer? Erre csak nagyon bizonytalan tippem van: esetleg mágneses tér zavarta meg a madár tájékozódóképességét? Nem tudom. Van valakinek erre ötlete?

Előzmény: [218] lorantfy, 2010-12-17 22:52:56
[231] Róbert Gida2011-01-30 12:03:49

Tanulság a mai déli híradóból:

Szekrény tetejére alkoholos üveget ne tegyél, mert földrengés esetén leeshet.

[230] ancestral2011-01-26 18:50:44

Nagyon szépen köszönöm mindkettőtöknek!

Nem baj, hogy csak ebben az esetben helyes ez a képlet, nekem elég lesz ennyi is.:)

[229] Füge2011-01-26 18:43:51

Igen ez így tökéletes erre a példára. Csak nem biztos, hogy mindig úgy néz ki a feladat, hogy egyenletesen mozog aztán gyorsul. :)

Előzmény: [228] ancestral, 2011-01-26 18:40:28
[228] ancestral2011-01-26 18:40:28

Most esett le...

Az "a/2 . t" részből ugye úgy lett "v2/2", hogy az "a"-t megszoroztad a "t"-vel? Én meg tegnap este egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogyan tudtad a "v2/2"-t átemelni a sebesség kiszámítására szolgáló képletből.:)

Már csak egy megerősítést szeretnék kapni arra vonatkozólag, hogy jól tudom a megtett út és a végsebesség kiszámítására szolgáló képletet.

út = kezdősebesség . a nem-gyorsulás alatti idő + kezdősebesség . a gyorsulás alatti idő + gyorsulás/2 . a gyorsulás alatti idő

sebesség = kezdősebesség + gyorsulás . a gyorsulás alatti idő

Nagyon remélem, hogy ez így tényleg jó.:)

Előzmény: [227] Füge, 2011-01-26 18:13:28
[227] Füge2011-01-26 18:13:28

Üdv!

Igen elnézést annyira bele akartam magyarázni, hogy valóban jó nagy butaságot írtam. Tehát s=v_1t+\frac{a}{2}t\cdot{t}=v_1t+\frac{v_2}{2}t a te jelöléseidet használva. Ez a képlet a feladat azon részére vonatkozik, amikor gyorsul az autó. Ezenkívűl persze hozzá kell még adni azt az utat, amit egyenletesen haladva tett meg. Tehát, ha s1 az egyenletes sebességgel megtett út, s2 a gyorsulás során meg tett út, akkor s=s_1+s_2=v_1t+\left(v_1t+\frac{a}2t^2\right)

Az utolsó mondatodat viszont nem értem. A levezetésed jó, tehát a képlet helyes, hogy gyorsuló mozgás esetén (hangsúlyozom, hogy az alábbi példánál arra a részre vonatkozik, amikor 50\frac{km}{h}ról 80\frac{km}{h}ra gyorsul az autó) s=v_1t+\frac{(v_2)^2}{2a} ám nem túl célszerű, hiszen csak bonyolítja a számítást. Az s=v_1t+\frac{v_2}{2}t képlettel arra akartam rámutatni, hogy egy v1=0 kezdősebességű v2 végsebességű gyorsuló mozgás esetén a megtett út éppen annyi lesz, mintha gyorsulás helyett végig \frac{v_2}{2} egyenletes sebességgel haladt volna. De ha v1 nem 0, akkor a megtett út nem annyi lesz, mintha \frac{v_2}{2} sebességgel haladt volna, hanem v=v_1+\frac{v_2}{2} sebességgel haladt volna. Ezért kell még hozzáadni gyorsuló mozgás esetén még a v1t tagot, amit te elhagytál.

Előzmény: [226] ancestral, 2011-01-26 01:29:11
[226] ancestral2011-01-26 01:29:11

És még valami.

A félreértések elkerülése végett egyezzünk meg abban, hogy a v a végsebesség, a v1 a kezdősebesség, a v2 pedig a kettő különbsége.

Egy pillanatra fogadjuk el, hogy helyes a következő: s = v1 . t + a/2 . t . t

Próbáltam kifejezni más módon és arra jutottam, hogy az alábbi két módon fejezhető még ki a v = v1 + a . t képlet segítségével:

s = v1 . t + a/2 . (v2/a) a négyzeten

illetve ezt tovább egyszerűsítve:

s = v1 . t + v2 a négyzeten/2a

Nem értem, hogyan kaptad meg az eredeti képlet általad közölt kifejezését.

Előzmény: [224] Füge, 2011-01-25 23:45:27
[225] ancestral2011-01-26 00:47:52

Az első észrevételed valóban jogos. Elnézést!

Viszont a másodikkal nem tudok egyetérteni. A példám számításakor magam is úgy gondoltam, hogy az út számításánál a következőképp kell eljárni:

s = v0 . t + a/2 . t a négyzeten

Azonban Lorantfy válasza meggyőzött arról, hogy elsikkadt a figyelmem egy útszakasz felett.

Előzmény: [224] Füge, 2011-01-25 23:45:27
[224] Füge2011-01-25 23:45:27

Üdv!

Először is a "10\frac{km}{h} -val gyorsul" nem túl pontos és célszerű adat, ha már Hétköznapi fizika a téma címe. Ugyanis a gyorsulás a=\frac{\Delta{v}}{\Delta{t}} alakban adható meg, amiből látszik, hogy a mértékegysége [a]=\frac{tavolsag}{idoegyseg^2}, tehát ha megadod, hogy 10\frac{km}{h}-val gyorsul, akkor abból nem látszik, hogy ez a sebességváltozás egy másodperc, perc, óra alatt következik be.

Másodszor az ilyen típusú feladatokhoz elég két képletet tudnod. Egyenletesen változó mozgás esetén a pillanatnyi sebességet v=v0+at képlettel (ahol v0 a kezdősebesség) egyszerűen ki lehet számolni. Ebből látszik is, hogy az általad felírt v=v1+v2 igaz. Az idővel kapcsolatban is természetesen igazad van. Ami az utat illeti, a megtett utat az s=v_0t+\frac{a}{2}t^2 képlettel ki lehet számolni. Ha jobban megnézed a képletet akkor átírható úgy, hogy s=v_0t+\frac{a}{2}t\cdot{t}=v_0t+\frac{v_1}{2}t ahol v1 a gyorsulás végén a sebesség. Rövid átgondolás után könnyen belátható, hogy miért van ez így, ezt rádhagyom. :) És ebből már egyértelműen következik, hogy miért kell azt a bizonyos v0t-t hozzáadni a megtett úthoz.

Előzmény: [223] ancestral, 2011-01-25 22:07:59
[223] ancestral2011-01-25 22:07:59

Köszönöm szépen!

A grafikon nagyon sokat segített a probléma megértésében. (Gondolom, alul tévedésből került ki a nyolcas szám a hatos helyére.)

Akkor tulajdonképpen általánosságban is érvényes ez:

s = s1 (a gyorsulásmentes szakaszon a kezdősebességgel megtett út) + s2 (a gyorsuló szakaszon a kezdősebességből adódóan megtett út) + s3 (a gyorsuló szakaszon a gyorsulásból adódóan megtett út)

Ezzel kapcsolatban még megfogalmazódott bennem két kérdés. Hogyan van ez az idő és a sebesség esetében? Vagy itt már nincs efféle komplikáció és az alábbi módon van?

v = v1 (kezdősebesség) + v2 (a gyorsulás során növekvő sebességérték)

t = t1 (a gyorsulásmentes szakasz alatti idő) + t2 (a gyorsuló szakasz alatti idő)

Előzmény: [222] lorantfy, 2011-01-25 20:32:35
[222] lorantfy2011-01-25 20:32:35

Sajnos nem egészen jó, ugyanis a gyorsuló szakaszon nem számolod bele a kezdősebességből adódóan megtett utat. Azt, amit akkor is megtett volna, ha nem gyorsul. Nézd meg a grafikont!

Előzmény: [221] ancestral, 2011-01-25 19:48:21
[221] ancestral2011-01-25 19:48:21

Üdv!

Egy fizikai példa ügyében kérném a segítségeteket.

Mekkora utat teszek meg, ha 3 órán keresztül 50km/ó-val haladok, majd 10km/ó-s állandó gyorsulással növelem a sebességem, míg el nem érem a 80km/ó-t?

Nekem 195 km jött ki. Jól számoltam?

Leírom, hogyan számoltam ki: s = s1 + s2

s1 = 3 . 50 = 150

s2 = a/2 . t a négyzeten

Ki kell számítanom a t-t. v = v1 + a . t

80 = 50 + 10t

t = 3

Visszatérve az s2-höz:

s2 = a/2 . t a négyzeten

s2 = 10/2 . 3 a négyzeten

s2 = 45

s = 150 + 45 = 195

[220] patba2011-01-07 15:23:08

csak ötletem van(lehet, hogy nagy hülyeség, majd valaki korrigálja, ha az). szerintem amikor a lámpát lekapcsolod, akkor megváltozik az áramerősség a hálózatban egy rövid időre, ami megzavarhatja a szabályozót. A szabályozó leadja a jelet a kazánnak, hogy fűteni, majd leadja a következő parancsot, hogy kikapcsolni, de a kazánnak kell némi idő ahhoz, hogy leálljon(próbáld csak ki, a szabályzóval kapcsold be-ki gyorsan, aztán nézd meg mi történik). ha kicsit ott maradsz még a sötétben, akkor pár perc múlva leáll a kazán?

Előzmény: [219] vogel, 2011-01-07 00:48:48
[219] vogel2011-01-07 00:48:48

Gázkazánnal fűtünk. A fűtés szabályozója az étkezőben található. Amikor este leoltom a villanyt az étkezőben, a kazán mindig elindul abban a pillanatban. Ennek mi lehet az oka?

[218] lorantfy2010-12-17 22:52:56

A madár a teraszajtón szeretett volna berepülni. Nemcsak, hogy túlélte, de megpróbálta még egyszer.

Előzmény: [217] lorantfy, 2010-11-21 11:37:29
[217] lorantfy2010-11-21 11:37:29

Egy barátom küldte a lenti képet. A kérdés az, hogyan keletkezett a "madárlenyomat"?

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]