Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Éterelmélet

  [1]    [2]    [3]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[40] Kristóf Miklós 22010-09-24 11:04:12

Kedves bily71, a gázokban az atomok szabadon mozognak és ütköznek. A kinetikus gázelmélet kimutatja, hogy a gázban a p.V=N.k.T összefüggés érvényes.

A gáz ezért modellezhető a Rugó-Tömeg modellel (RUT) ahol az atomokat kis m0 tömegű golyók jelképezik, melyeket k0 rugóállandójú rugók kötnek össze.

A rugó olyan, hogy az erő arányos a hosszával, azaz F=k0.x, ahol x a megnyúlás.

Ha van egy darab rugónk, és ahhoz kötve egy darab tömegünk, a rugó másik végét egy szilárd falhoz kötjük, akkor a tömeg rezgőmozgást végez, azaz

x=x0.sin(\omega.t+\phi).

\omega a szögsebesség, \phi pedig a fázisszög.

Ha most sok rugó és tömeg van lánccá kapcsolva, akkor azon rugalmas hullámok tudnak terjedni.

Az éter: háromdimenziós rugó-tömeg modell.

Előzmény: [36] bily71, 2010-09-22 12:47:57
[39] Alma2010-09-22 19:05:46

Kérlek oszd meg velem akkor az elektromos és mágneses tereket leíró (differenciál?)egyenletek helyes alakját! Csak mérhető mennyiségekkel kifejezve persze, mindenféle absztrakt éterszél és társai nélkül!

Előzmény: [38] Tóbi, 2010-09-22 18:54:59
[38] Tóbi2010-09-22 18:54:59

Alma, ne felejtsd, hogy a Maxwell-egyenletek nem teljesen jók.

Előzmény: [37] Alma, 2010-09-22 16:03:47
[37] Alma2010-09-22 16:03:47

Kedves Miklós,

Mivel a gyorsulás elméleted szerint (konstanstól eltekintve) megegyezik az elektromos térerősségvektorral, most azt mondod, hogy az elektromos térerősség egy divergenciamentes vektortér. Maxwell nem ezt mondja.

Előzmény: [35] Kristóf Miklós 2, 2010-09-22 11:35:09
[36] bily712010-09-22 12:47:57

"(...) az éter nem összenyomhatatlan folyadék, hanem rugalmas gáz."

Mégis, hogyan lehet egy gáz rugalmas, milyen erők hatnak a részecskéi között?

Előzmény: [35] Kristóf Miklós 2, 2010-09-22 11:35:09
[35] Kristóf Miklós 22010-09-22 11:35:09

Kedves Mindenki, az éter nem összenyomhatatlan folyadék, hanem rugalmas gáz. Ha a térfogatát a felére összenyomom, a nyomása megkétszereződik.

Ezért az alapegyenlete nem a div\vec{v}=0 hanem a div\vec{a}=0 lesz.

\vec{v} = a sebesség, \vec{a} = a gyorsulás.

Emiatt egy pontszerű nyelő sebessége nem \frac{1}{r^2} hanem \frac{1}{\sqrt{r}} módon függ a távolságtól.

[34] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:59:14

Na most lehet hogy az m-et és az M-et keverem.

Találd ki, melyik melyik!

második HF...

Előzmény: [33] Kristóf Miklós 2, 2010-09-15 17:57:59
[33] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:57:59

Kedves Fernando, szóval F=-\frac{GMm}{(r-r_0)^2}\cdot{\frac{\vec{r}}{r}}.

Nos, ezt se az ujjamból szoptam, hanem levezettem a relativitáselméletből.

Tisztán einsteini úton!

F=\frac{d}{d\tau}\cdot{\frac{mv}{\sqrt{1-\frac{r_0}{r}}}}

\frac{d}{d\tau}=\frac{1}{\sqrt{1-\frac{r_0}{r}}}\cdot{\frac{d}{dt}} figyelembevételével, és

\frac{df(r(t))}{dt}=\frac{df}{dr}\cdot{\frac{dr}{dt}}

alkalmazásával vezesd le! Jó kis gyakorlás...

Számolás nélkül, gyakorlás nélkül a matek halott...

Előzmény: [20] Fernando, 2010-09-14 21:47:53
[32] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:45:07

Kedves Alma, nem! Itt a matek megcsal téged!

A teli részecske a gyorsulás irányában halad, a buborék viszont az ellentétes irányba. A forrásnál az éter kifelé áramlik, a nyelőnél befelé. Ebből a kétféle viselkedésből adódik össze a sebesség, amely mindig valós.

Két teli és két üres taszítja egymást, egy üres és egy teli pedig vonzza egymást. Pont fordítva, mint a gravitációnál, ahol két teli és két üres vonzza egymást, egy üres és egy teli pedig taszítja egymást.

Előzmény: [30] Alma, 2010-09-15 17:39:10
[31] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:40:22

Ezt az r0 -t nevezik eseményhorizontnak.

Fizikai jelentése ezek után világos:

Ez az a távolság, ahol az éter fénysebességgel áramlik befelé, tehát ha egy test fénysebességgel mozog az éterhez képest kifelé, akkor éppen áll. Ha ennél beljebb kerül, akkor már fénysebességgel mozogva se tud kijönni a fekete lyukból! Ennél egyszerűbb magyarázatot ki tud erre?

Előzmény: [29] Kristóf Miklós 2, 2010-09-15 17:37:47
[30] Alma2010-09-15 17:39:10

Az a probléma, hogy a proton és az elektron tere közti - jel különbség a gyökön belül van.

Előzmény: [24] Kristóf Miklós 2, 2010-09-15 17:01:00
[29] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:37:47

Folytatva:

Hol lesz v = c?

Nos, r=\frac{2Gm}{c^2} távolságban.

Ezt elnevezem r0 -nak, tehát r_0=\frac{2Gm}{c^2}

Mivel \beta=\frac{v}{c} , ezért \beta=-\sqrt{\frac{2Gm}{rc^2}},

és \sqrt{1-\beta^2}=\sqrt{1-\frac{r_0}{r}}.

Előzmény: [28] Kristóf Miklós 2, 2010-09-15 17:31:12
[28] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:31:12

Kedves Fernando, oké, szóval megint összecsaptam.

Szóval, F=-\frac{GmM}{r^2}\cdot\frac{\vec{r}}{r}=m\cdot{a} miatt \vec{a}=-\frac{GM}{r^2}\cdot\frac{\vec{r}}{r}

\vec{a}=grad\frac{v^2}{2} miatt, és a fizikailag értelmes peremfeltételt figyelembevéve

v=-\sqrt{\frac{2Gm}{r}}\cdot{\frac{\vec{r}}{r}}

Nos, azért mínusz, mert a tömegek nyelők.

Azért nyelők, mert így a végtelenből szabadeső testek az éterrel együtthaladnak, így az idejük szinkronban telik a végtelen távoli megfigyelő idejével, ahol az éter nyugalomban van.

Előzmény: [20] Fernando, 2010-09-14 21:47:53
[27] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:18:12

Kedves Fernando, hű, ha a fizika könyveket ebben a szellemben írnák! DDájó lenne!!!

Akkor nem tartana évekig, mire az első oldalt megértem!!

Előzmény: [19] Fernando, 2010-09-14 21:36:49
[26] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:16:28

Kedves Fernando, boldog lennék ha így tudnék írni!

Egyenlőre be kell érnem azzal hogy valahogyan publikálom a dolgaimat, és talán akad egy ember aki meg is érti.

Ezért kell a segítségetek. A kérdéseitekből megértem hogy mit nem írtam jól.

Nekem annyira világos és érthető minden, hogyhogy nektek nem?

Nem inkább arról van szó, hogy előítélettel közeledtek?

"Á, ez csak áltudomány, ezt mindenáron meg kell cáfolni"

Nem, gyerekek, előbb próbáljátok megérteni, és ha rajtakaptok valami tévedésen, annk én fogok a legjobban örülni!

Előzmény: [19] Fernando, 2010-09-14 21:36:49
[25] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:12:14

Kedves Fernando, honnan hova? A régi fizikától egy új, jobb és egyszerűbb fizika felé!

Nem értem félre építő jellegű kritikádat, sőt nagyon köszönöm hogy ennyi időt szánsz rám. Sokat tanulok tőletek, mindenkitől. Nagyon hálás vagyok.

A levegő hullámai nyomáshullámok, ami longitudinális (hang)

Ám a levegő áramlani is tud, és áramláshullámok is vannak. Az áramláshullám pedig lehet olyan, hogy a gyorsulás, a sebesség rotációja és a hullámszám vektor egymásra merőleges, azaz egy transzverzális hullám!

Ezt nemsokára le is írom nektek, ha már kenem-vágom a TeX-et.

A Gazdag-Kristóf 74. oldalán kezdem tárgyalni a rezgő étert, de az érdemi rész a 76. oldalon kezdődik. Itt világosan definiálom, hogy mi a Rugó-Tömeg modell (RUT) és hogy kell annál hullámot számolni.

Ha úgy érzed hogy ez is pongyola, kérlek jelezd, és akkor megpróbálom szabatosabban leírni.

Előzmény: [18] Fernando, 2010-09-14 21:31:43
[24] Kristóf Miklós 22010-09-15 17:01:00

Így az elektron körül áramló éter sebességtere:

v=\pm\sqrt{\frac{2e^2}{4\pi\epsilon_0m}\cdot\frac{1}{r}+Const}\cdot\frac{\vec{r}}{r}

Sikerűlt!!! Desokat játszottam vele, míg összejött!

Szóval ez a képlet a sebességre.

Nos, első észrevételem: Const = 0 kell legyen, különben fizikailag értelmetlen megoldást kapok. Ha Const nem nulla, akkor a sebesség a végtelenben nem tűnik el.

Ha Const = 0, akkor

v=\pm\sqrt{\frac{2e^2}{4\pi\epsilon_0m}\cdot\frac{1}{r}}\cdot\frac{\vec{r}}{r}

lesz a sebességtér, és a jogos észrevételedet figyelembevéve lényegében ezt számoltam ki, csak pongyolán írtam le.

Most jön a másik észrevétel, a töltés előjele.

Nos, a proton és az elektron egyike forrás (+ előjel), a másik nyelő (- előjel)

Ebben, és csak ebben különbözik a proton és az elektron sebességtere.

A másik a kétféle töltés eltérő viselkedése (egyik vonzódik, másik taszítódik)

Nos, a proton és az elektron egyike "teli", a másik buborék. Hogy melyik a teli és melyik a buborék, nem tudom. Mint tudjuk, a szódavíz buborékjai felfele szállnak, a tömegük negatív (Archimédész törvény!)

Előzmény: [17] Alma, 2010-09-14 21:22:18
[23] Kristóf Miklós 22010-09-15 16:41:48

Kedves Péter, köszi kedves válaszod. Tehát Definíció, Jelölés, Tétel, Bizonyítás a szent négyes. Bevallom, eddig úgy írtam, mintha ez lenne az utolsó sanszom. Gondoltam, majd a nagyokosok formára fésülik. Most már tudom, hogy tengersok időm van, és most már megpróbálok mindent a megfelelő formában tálalni. Ebben ti is sokat segíthettek. Ha ráviszem az egeret a képletre, kiadja a beírási formátumot. Nadejó hogy erre rájöttem!

Nem küldtem el szaklapnak, fel se merült ez bennem. Ahhoz még nem érett meg az idő.

Előzmény: [13] Maga Péter, 2010-09-14 13:45:30
[22] Kristóf Miklós 22010-09-15 16:32:57

Kedves Alma, újra itt vagyok. Most megnéztem a Gazdag-Kristóf 46. oldalát. Ezt nem én írtam, hanem Gazdag László, így ezért nem vállalok felelősséget. Az én részem az 57. oldalon kezdődik.

" De vajon, nem igaz-e ez makroméretekben is, például a Nap körül keringő bolygók esetében? Elvileg a bolygóknak is folyamatosan energiát kellene veszíteniük, még akkor is, ha teljesen tiszta, anyagmentes vákuumban mozognak. Lehet, hogy a bolygók is vákuumenergiát csatolnak ki, és ez biztosítja keringési (mozgási) energiájukat évmilliárdokon keresztül?"

Ez az a rész, amin kiakadtatok? Nem csodálom, ezt én se fogadom el. A keringő bolygó nem veszít energiát. Csak akkor veszítene, ha súrlódna valamilyen közeggel. Az én elméletemben a bolygó az éter hullámcsomagja, csillapítatlanul terjed benne, nem súrlódik.

Előzmény: [14] Alma, 2010-09-14 14:06:11
[21] Kristóf Miklós 22010-09-15 13:55:24

Kedves Alma, megint rohanok. Bocs. Kösz hogy helyettem ilyen szépen megformulázod. Ha lesz időm, bővebben válaszolok. Bevallom, én sokmindent triviálisnak vettem ami talán nem az. Érdekes a proton terének képzetessége. Majd utánagondolok. Most mennem kell, sziasztok. Ja még csak annyi, hogy a fizika matek nélkül halott.

Előzmény: [17] Alma, 2010-09-14 21:22:18
[20] Fernando2010-09-14 21:47:53

Azt gondolom, hogy Lgdt fórumtárs az 5-ösben olvasható hozzászólását kb uaz motiválta, mint az én alábbi kettő hozzászólásomat.

pl a kritizáljuk az áltudományt topicban írsz az általad módosított gravitációs törvényről. Ok, de

1. mi az az "r null" tag, amit ott kivontál, mi annak a FIZIKAI JELENTÉSE?

2. Honnan jön az a tag, honnan lehet, tudni, hogy a mikor mennyi? Mitől függ?

3. Mi igazolja a gyakorlatban, hogy ez így jobb, mint Newton törvénye?

[19] Fernando2010-09-14 21:36:49

Kedves Miklós!

Azt gondolom, hogy a weboldal és a gondolatmeneteid nem azért nem érthetők, mert bizonyos vektoranalízisbeli eszközöket használnak, hanem mert nem lehet látni, hogy MIBŐL, MIT, HOGYAN kapunk. Valamire való elméleti fizika könyv tisztázza a feltevéseket, utal szöveggel a levezetésben a hogyanra is, (nem csak hieroglifákat ír) és a végén levonja a következtetést és annak érvényességi határaira is kitér. Ez a tiszta beszéd nagyban segíti a megértést.

Előzmény: [1] Kristóf Miklós 2, 2010-09-14 09:45:08
[18] Fernando2010-09-14 21:31:43

Kedves Miklós!

Remélem nem adok okot arra, hogy az építő jellegű kritikámat félreértsd, amit az áltudományos topicban is írtam, de most újra hangsúlyozni vagyok kénytelen azt, hogy én nem látom a gondolatmeneteidben, hogy HONNAN HOVA TARTUNK!

Továbbá van itt pontatlanság:

"Az éter egy rugalmas közeg, mely rezegni és áramlani tud."

Mi az, hogy rezegni tud? Milyen értelemben rugalmas? A levegős is tud rezegni, meg rugalmas is, mégis transzverzális hullámot nemigen közvetít!

A tömör gumilabda, az is tud rezegni és rugalmas és az transzverzális hullámot is tud közvetíteni!

Előzmény: [1] Kristóf Miklós 2, 2010-09-14 09:45:08
[17] Alma2010-09-14 21:22:18

Vigyázz, hosszú!

A "Kritizáljuk az áltudományt" topik 133. hozzászólásában részletes levezetést kértem, hogy egy elektron milyen "éterteret" hoz létre, és ebből határozzuk meg az álló elektron elektromágneses terét.

Te a 140. hozzászólásodban felírtad az elektron elektromos terét, aminek ismerem ugyan levezetését a Maxwell-egyenletekből, de az NEM a te éterelméletedből jön ki. Te felírtad mi a tere, és találtál hozzá egy sebességteret, mely megfelel a kritériumaidnak (gyorsulásra való feltétel meg ilyesmi). Ha nem bánod, én leírnám TeX-ben a levezetésed, meg egy kicsit jobban részletezném. Csak hogy látszódjon pár dolog. Például, hogy a proton által keltett "étertér" lényegében más, mint az elektron által keltett. Nah, következzen egy kis számolgatás (ha nem bánod én SI-ben dolgozok, meg szerintem a kömalozó társak nagy része is).

Az origóban lévő nyugvó elektron elektromágneses tere a Maxwell-egyenletek szerint

\vec{E}=-\frac{e}{4\pi\epsilon_0}\cdot\frac{\vec{r}}{r^3}

Elfogadva a képletedet legyen az "éter" gyorsulása

\vec{a}=\frac{e}{m}\cdot\vec{E}=-\frac{e^2}{4\pi\epsilon_0 m}\cdot\frac{\vec{r}}{r^3}

Na ebből kéne kitalálni a sebességteret. Innen szerintem elég pongyolán írtad a dolgokat, mert egyértelműen nem lehet meghatározni. No, tegyük fel, hogy a sebességtér gömbszimmetrikus és radiális meg időfüggetlen (Bár létezik olyan megoldás, melyekre ez nem igaz, de nem számít, így is marad bent szabad paraméter). Legyen akkor a sebességtér

v(x,y,z,t):=f(r)\cdot\vec{r}

alakú! Gyorsan belátható, hogy \frac{\delta v}{\delta t}=0, valamint rot(v)=0. Ekkor ugye \vec{a}=grad\left(\frac{v^2}{2}\right). Így a következő egyenlethez jutunk:

grad\left(\frac{v^2}{2}\right)=\frac{e}{m}\cdot\vec{E}=-\frac{e^2}{4\pi\epsilon_0 m}\cdot\frac{\vec{r}}{r^3}

Könnyen belátható, hogy a \frac{v^2}{2} skalártérnek a következő alakúnak kell lennie:

\frac{v^2}{2}=\frac{e^2}{4\pi\epsilon_0 m}\cdot\frac{1}{r}+Const

Így az elektron körül áramló éter sebességtere:

v=\pm\sqrt{\frac{2e^2}{4\pi\epsilon_0 m}\cdot\frac{1}{r}+Const}\cdot\frac{\vec{r}}{r}

Mi ezzel az gondom? Legelső sorban annyi, hogy nem ezt számoltad ki, és ennek segítségével a létrejövő teret. Másodszor, nem is kaptuk meg a létrejövő áramlás sebességét. Harmadszor: a protonra komoly gondjaink lesznek. A számítás lényegében ugyanaz, néhány módosítással, mivel a proton töltése pozitív. A gyorsulás a következő lesz:

\vec{a}=\frac{e}{m}\cdot\vec{E}=\frac{e^2}{4\pi\epsilon_0 m}\cdot\frac{\vec{r}}{r^3}

Eltűnt a negatív előjel. Ugyanúgy időfüggetlen gömbszimmetrikus radiális sebességteret feltételezve:

grad\left(\frac{v^2}{2}\right)=\frac{e}{m}\cdot\vec{E}=\frac{e^2}{4\pi\epsilon_0 m}\cdot\frac{\vec{r}}{r^3},

amiből:

\frac{v^2}{2}=-\frac{e^2}{4\pi\epsilon_0 m}\cdot\frac{1}{r}+Const.

Ebből a sebességtér:

v=\pm\sqrt{-\frac{2e^2}{4\pi\epsilon_0 m}\cdot\frac{1}{r}+Const}\cdot\frac{\vec{r}}{r}.

Ezzel az a gond (azonfelül, hogy tök más, mint az elektron tere, az), hogy akármekkorának választjuk a konstans értékét, mindig lesz olyan távolságérték, ahol a képlet képzetesbe megy át. Ez nem jó.

Asszem ameddig ezeket a dolgokat nem tisztáztuk, addig ne térjünk át a mozgó elektronra :)

Várom a válaszaidat! (remélem nincs benne sok elírás)

[16] Tóbi2010-09-14 20:55:33

"http://www.freeweb.hu/kvadromatika/eter/bv.pdf 46. oldal" Azt a mindenit! Lgdt, ugye nem olvastad végig a 46. oldalig?! Vagy igen, és ez lenne az első gyanús részlet benne?

Előzmény: [4] lgdt, 2010-09-14 10:03:28

  [1]    [2]    [3]