KöMaL - Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Belépés
Regisztráció
 English
Információ
A lap
Pontverseny
Cikkek
Hírek
Fórum
Játékszabályok
Technikai info
TeX tanfolyam
Regisztráció
Témák

Rendelje meg a KöMaL-t!

Kifordítható

tetraéder

VersenyVizsga portál

Kísérletek.hu

Matematika oktatási portál

Fórum - Természettudomány és irodalom

  Játékszabályok    Technikai információ    TeX tanfolyam    Elfelejtettem a jelszavam    Témák  

Ha a témához hozzá kíván szólni, először regisztrálnia kell magát.
[9] jonas2015-11-14 14:22:42

Ehhez hasonló történetek Tolsztoj előtt is voltak, és mindig előkerülnek. Van egy ókori római legendás példa is: Horatius Cocles a hőstettéért jutalmul annyi földet kapott, amennyit egy nap alatt ökörrel körbe tudott szántani.

Előzmény: [4] SmallPotato, 2010-12-26 14:45:32
[8] Alekszandrov2015-11-13 22:53:24

Egy kis érvelés tan! 1. rész https://www.youtube.com/watch?v=CyXawEXe6Os 2.rész https://www.youtube.com/watch?v=ARwhrlEcVq4

[7] Alekszandrov2010-12-29 13:09:11

Villon "definíciója" a súlyra vonatkozóan! :-)

A felakasztását váró Villon négy sora

Francia vagyok, csak ez kellett,

Párizs szült (Ponthoise mellett);

Rőf kötél súgja majd fejemnek,

Hogy mi a súlya a fenekemnek.

Illyés Gyula fordítása

[6] Alekszandrov2010-12-29 12:50:13

Milyen szépen gyűlnek az élmények! :-) A zseniális szovjet-orosz J. I. Perelman - matematika népszerűsítő könyvsorozatának tagjaként megjelent - "Szórakoztató geometria" című könyvében olvashattad. Tényleg tanulságos kis történetet tár elénk Lev Tolsztoj (mértékegységek, mérés, földvásárlás a "végtelen" orosz területeken: egy-néhány hektár ide vagy oda... :-)). Üdv!

Előzmény: [4] SmallPotato, 2010-12-26 14:45:32
[5] SmallPotato2010-12-26 14:48:47

(Kár, hogy egyszerre két hozzászólásra nem lehet hivatkozni ... :-) )

Nekem (konkrétumok nélkül) Verne könyvei ugrottak be erről, és Lorantfy hozzászólásáról.

Előzmény: [3] Alekszandrov, 2010-12-26 14:03:08
[4] SmallPotato2010-12-26 14:45:32

Van egy Tolsztoj-elbeszélés; a címe: Mennyi föld kell az embernek?

Pahom, a főszereplő akkora földet kaphat ezer rubelért, amennyit körbe tud járni napkeltétől napnyugtáig. Az elbeszélés - ha esetleg nem is épp a matematika-tartalma miatt - elolvasásra mindenképp érdemes.

Vagy 35 éve valahol egy ismeretterjesztő munkában olvastam, hogy az elbeszélésben leírtak alapján kiszámítható (és ott ki is számították), mekkora földterületet járt körbe Pahom. További (már egyszerűbb ... :-) ) feladat volt, hogy milyen útvonalon kellett volna ahhoz haladnia, hogy a kiszámított kerülettel maximális területet keríthessen körbe.

[3] Alekszandrov2010-12-26 14:03:08

Köszönöm szépen, hogy megosztottad velünk olvasási élményeidet! Nem ismerem Jókainak általad említett regényét, de miközben szemem a soraid által kijelölt úton kirándult, arra gondoltam, hogy talán Jókai képzeletét, írói fantáziáját a kor aktuális tudományos pezsgése ihlette meg. Azidőben villanyozó, delejező, szikracsiholó gépek sokasága tartotta lázban a városi nagypolgárságot és arisztokráciát, hihetetlenebbnél hihetetlenebb mutatványokkal kápráztatva el a publikumot. Jedlik dinamója is akkor született, és a mozgó elektron megszelídítésével az emberiség rálépett arra az útra, ami az elektromosság életünkben tapasztalható felhasználásához vezetett. Jól esett írásodat olvasni, még egyszer köszönöm! Üdv!

Előzmény: [2] lorantfy, 2010-12-26 00:32:31
[2] lorantfy2010-12-26 00:32:31

Szép! A "józan paraszti ész" sokszor csodákra képes.

Nagyon szeretem Jókai Mór könyveit, így sorra el is olvasom őket. Kevesen tudják, hogy van egy sci-fi jellegű könyve is: A jövő század regénye. Az 1870-es években írta és gyakorlatilag a vitorlázó repülést képzelte el. Bár nem a Bernoulli törvényre alapozta, hanem az elektrosztatikus erőkre. A feltöltött gépet a levegő elektromossága repíti. A pilótának a szárny mozgatásával a levegő elektromos taszítását kihasználva kell manővereznie.

Milyen nagy hülyeség, mondhatod. Persze nekünk már könnyű, mert tudjuk, hogyan repül. Vagy mégsem? Kérdezz meg pár embert, hogy mi tartja fenn a levegőben repülőgépet! - Hát a motorja, nem? - És a vitorlázó repülőgépet? - Hát azt meg felhúzzák csörlővel. - És utána, ha elengedik? - Fújja a szél, mint a sárkányt.- És, ha nincs szél? - Az mindig van ott fenn.

Ettől függetlenül is nagyon érdekes a könyv, érdemes elolvasni.

Előzmény: [1] Alekszandrov, 2010-12-20 23:47:36
[1] Alekszandrov2010-12-20 23:47:36

Azért indítottam ezt a témát, mert szerintem csodálatos, amikor természettudományos gondolatok, törvények művészi köntösben állnak előttünk... feldíszített, élő fenyőfához hasonlatosan.

Ez a vers - többek között - a gyakorlati ész dicsérete.

M. V. Lomonoszov költeménye

Találkozik egymással két bölcs elméjű csillagász.

És legott nagy szenvedéllyel, lázban égve így vitáz:

Egyik szerint a Föld a Nap körül kering forogva.

Másik szerint a Napot is a Föld gyeplője fogja.

Kopernikusz, Ptolemaiosz vitája így gomolyog,

Meghallja egy szakács, és csak nagy gúnyosan somolyog.

„Mi az, tán te is tudós vagy?” – kérdi tőle a gazda.

„No hát döntsd el te a kérdést, hogyha tudod, mihaszna!”

„Kopernikuszé a babér – szól a szakács nyugodtan –,

Bár a Napban sose jártam, nem tudom, mi van ottan,

No de ki látott már olyan szakácsot, oly tökfejet,

Ki az ételfazék körül forgatná a tűzhelyet?”

(Terényi István fordítása)

  Játékszabályok    Technikai információ    TeX tanfolyam    Elfelejtettem a jelszavam    Témák  

Támogatóink:   Ericsson   Cognex   Emberi Erőforrás Támogatáskezelő   Emberi Erőforrások Minisztériuma   Nemzeti Tehetség Program    
MTA Energiatudományi Kutatóközpont   MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont     Nemzeti
Kulturális Alap   ELTE   Morgan Stanley