Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Lejárt határidejű KÖMAL feladatokról

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[787] Róbert Gida2013-03-19 21:45:01

"hogy ha g polinom fokszámánál több megoldása van" ez igaz, de itt mennyi is az f-f* fokszáma? Tipikusan legalább p, azaz nem is lehet neked több megoldásod.

Előzmény: [783] w, 2013-03-18 20:37:00
[786] Fálesz Mihály2013-03-19 20:47:15

Miért lenne g minden együtthatója p-vel osztható?

Előzmény: [785] w, 2013-03-19 15:07:21
[785] w2013-03-19 15:07:21

Az világos, egy korábbi hozzászólásomra utaltam, ami szerint igazoltam, hogy g fokszáma nem lehet p-nél kisebb. Nos, átgondoltam, és találtam benne elvi hibát. Azonban még áll az az ellentmondás, hogy g tetszőleges 0 konstans tagú lehet-e vagy g minden együtthatója p-vel osztható-e.

Előzmény: [784] Fálesz Mihály, 2013-03-19 06:11:25
[784] Fálesz Mihály2013-03-19 06:11:25

A "megoldásokon" nem egész számokat, hanem mod p maradékosztályokat kell érteni.

Az f*(x)-f(x)\equiv0 (mod p) kongruenciának csak p különböző mod p maradékosztály megoldása.

Előzmény: [783] w, 2013-03-18 20:37:00
[783] w2013-03-18 20:37:00

Még mindig vannak az A582-vel kételyeim. Most szakirodalmat is találtam, ami azt állítja, hogy ha g polinom fokszámánál több megoldása van a g(x)\equiv0 (mod p) kongruenciának, akkor annak minden együtthatója p-vel osztható. Ugyebár Kis-Fermat szerint p|f*-f.

Ha találtok hibát, szóljatok.

[782] w2013-03-15 21:55:06

A. 582. Legyen p rögzített pozitív prímszám. Tetszőleges f(x) egész együtthatós polinomra legyen

f*(x)=f((1+x)p-1).

Határozzuk meg mindazokat a g egész együtthatós polinomokat, amelyekre teljesül a következő: minden pozitív egész n-hez van olyan f egész együtthatós polinom, amelyre a g-(f-f*) polinom n-nél kisebb fokú együtthatói mind oszthatók pn-nel.

Javasolta: Maga Péter (Budapest)

Megoldás. Először is látszik, hogy g-(f-f*) konstans tagja g konstans tagjával egyezik meg. Az egyetlen olyan egész szám, amely tetszőlegesen nagy számmal osztható, a nulla. Tehát g konstans tagja zérus.

Konstruálni fogunk minden ilyen polinomhoz egy-egy megfelelő f polinomot.

Vezessük be a cj(h) jelölést: ez a h polinom j fokú együtthatója lesz. A h-->h* képzés v-szer egymás utáni elvégeztekor kapott polinom legyen h(v) (v>0 egész).

Lemma. Legyen h egész együtthatós polinom úgy, hogy pm|cj(h), ha j=0,1,...,k-1, illetve pm-1|ck(h), de pm³ck(h) (m>0 egész). Ekkor pm|ci(h*) (i=0,1,2,...,k).

Bizonyítás. Az állítás i=0,1,2,...,k-1 esetén nyilvánvaló. Mivel a binomiális tétel szerint

h^*(x)=h((1+x)^p-1)=h\big(x^p+\binom p{p-1} x^{p-1}+...+\binom p2 x^2+px\big),

ezért a h* polinom képzelt alakjában ck(h*) a h polinom k-nál kisebb fokú együtthatóinak többszöröseiből tevődik össze, és még hozzáadódik p.ck(h) többszöröse. Így pm|ck(h*).

Alkalmazzuk a Lemmát h=g, k=1, m=1-re! Kapjuk, hogy p|c1(g(1)), mert c0(g)=c0(g(v))=0. Tegyük fel, hogy valamely k-ra p|cj(g(k-1)) minden j=0,1,2,…,k-1 esetén, ekkor a Lemma szerint p|ck(g(k)). A teljes indukció elveinek megfelelően kapjuk, hogy ez bármely k-ra igaz lesz, így például p|ci(g(n)) minden i=0,1,…,n –re.

Ezután alkalmazzuk a Lemmát h=g(n), k=1, m=2-re: p2|c1(g(n+1)). Az előzőhöz hasonlóan ismét folytathatunk k szerinti indukciót, amiből p2|cj(g(n+k)), ha j=0,1,…,k. Ennek eredményeként p2|ci(g(2n)) (i=0,1,…,n).

Tehát m szerinti teljes indukcióval, lépésenként k szerinti indukciót alkalmazva adódik, hogy

pn|ci(g(n2)) (i=0,1,…,n).

Válasszuk meg f polinomot úgy, hogy

f=g+g(1)+g(2)++g(n2-1).

Ekkor

f*=g(1)+g(2)+g(3)++g(n2), azaz

g-(f-f*)=g-(g-g(n2))=g(n2), és ez teljesíti a feltételeket.

Tehát pontosan azok a g polinomok felelnek meg, melyeknek konstans tagjuk nulla.

[781] w2013-03-15 19:12:31

Szép feladat, gratulálok! :-)

Előzmény: [780] Maga Péter, 2013-03-15 18:33:29
[780] Maga Péter2013-03-15 18:33:29

Aminek a konstans tagja 0.

Előzmény: [778] w, 2013-03-15 18:30:16
[779] Maga Péter2013-03-15 18:33:02

És ez nekünk elég is.

Előzmény: [777] w, 2013-03-15 18:11:46
[778] w2013-03-15 18:30:16

Tehát minden polinom megfelelő?

Előzmény: [777] w, 2013-03-15 18:11:46
[777] w2013-03-15 18:11:46

g(l).

Előzmény: [776] Maga Péter, 2013-03-15 10:30:56
[776] Maga Péter2013-03-15 10:30:56

Tehát ha g konstans tagja 0, akkor g(l) n-nél kisebb fokú együtthatói pn-nel oszthatók. Legyen f=g(0)+g(1)+...+g(l-1). Mennyi ekkor g-(f-f*)?

Előzmény: [775] w, 2013-03-15 10:14:24
[775] w2013-03-15 10:14:24

m=1, k=1: cf0,1(g*)\equiv0 (mod p1)

Tehát már m=2-re működik:

cf0,1(g(2))\equiv0 (mod p2).

Indukcióval

cf0,1(g(k))\equiv0 (mod pk).

(1)-ből kiindulva, m=2-re áttérve

cf0,1,2(g(2))\equiv0 (mod p1),

így m, és "ezen belül" k szerinti indukcióval

cf0,1,...,m-1(g(m+k))\equiv0 (mod pk).

Az látszik ebből, hogy a minimális \ell szám, melyre g^{(\ell)} n-nél kisebb fokú együtthatói biztos pn-nel oszthatók, az \ell=2n.

Előzmény: [774] Maga Péter, 2013-03-15 00:23:33
[774] Maga Péter2013-03-15 00:23:33

Megpróbálom összefoglalni. Ha f olyan, hogy a konstans tagja 0, és benne a k-nál kisebb fokú együtthatók mind oszthatók pm-nel, és a pontosan k fokú együttható osztható pm-1-nel, akkor f*-ban a legfeljebb k fokú együtthatók mind oszthatók pm-nel.

Most azt bizonyítsd be, hogy ha g konstans tagja 0, akkor (rögzített n mellett) ha elég sokszor alkalmazzuk rá a *-ot, egy olyan polinomot kapunk, amelyben az n-nél kisebb fokú együtthatók pn-nel oszthatók. Tehát mondjuk legyen g(0)=g, g(1)=g*, általában g(k)=(g(k-1))*. Bizonyítsd be, hogy ha g konstans tagja 0, akkor elég nagy N-re (n előre rögzített), g(N) n-nél kisebb fokú együtthatói pn-nel oszthatók.

Előzmény: [773] w, 2013-03-14 22:22:49
[773] w2013-03-14 22:22:49

Jelölje cfi(h) az h polinom i fokú együtthatóját.

Nyilván h=f* és i=1,2,3,...,k-1 esetén ez pm-mel osztható. Tekintsük cfk(f*)-t. A k-adfokú tagot a kisebb fokú tagok hozzák létre (\equiv0 mod pm), és még hozzáadódik az együtthatóhoz akp, ami ugyanezt teljesíti. cfk+1(f*) következik. Korábbi fokú tagok, ak is benne van, de ak+1p miatt semmit sem tudunk már erről (és nem is kell róla) mondani.

Érdekes lépés. Végtelen leszállással próbáltam megközelíteni, de túlegyszerűsítettem a dolgot. Úgy látszik, itt is ez lesz.

Az f(x) polinom elég, ha n-edfokú (talán pár nulla "együtthatóval").

Előzmény: [772] Maga Péter, 2013-03-14 16:08:17
[772] Maga Péter2013-03-14 16:08:17

Tegyük fel, hogy f(x)=aNxN+...+akxk+...+a1x, ahol a1,...,ak-1 mind oszthatók pm-nel, ak pedig nem osztható pm-nel, de osztható pm-1-gyel. Mit tudunk mondani f* kis fokú együtthatóiról a pm-nel való oszthatóságot illetően?

Előzmény: [770] w, 2013-03-14 15:41:55
[771] meowmeow2013-03-14 16:06:23

B.4521-re első körben F1, F2, F3, M C egy körön vannak: ez trivi, kb szögszámolgatás, innét szerintem legegyszerűbb a C-re való inverzió, ekkor a két kis kör két párhuzamos egyenes lesz, a nagy kör meg ezeket érinti belülről, az érintő kör meg vele egyenlő sugarú lesz, és érinti ezeket. Innét minimális számolással (a C-n átmenő kör egyenes lesz) adódik az állítás.

[770] w2013-03-14 15:41:55

Pontosítás: a konstans-együttható nulla.

Előzmény: [767] w, 2013-03-14 13:56:27
[769] w2013-03-14 15:41:18

B.4520-hoz nem kell Titu-lemma, van könnyebb megoldás is. Legyen p:=(y+z)/2, q:=(z+x)/2, r:=(x+y)/2. Ha ezekkel számolunk, a közepek közötti becslések nem lesznek olyan élesek. Átírva a feladatbeli kifejezést:

S=a^2\cdot\frac{-p+q+r}{2p}+...=\bigg(\frac{a^2q}{2p}+\frac{b^2p}{2q}\bigg)+\bigg(\frac{b^2r}{2q}+\frac{c^2q}{2r}\bigg)+\bigg(\frac{c^2p}{2r}+\frac{a^2r}{2p}\bigg)-\frac{a^2+b^2+c^2}2

Ezt háromszor AM-GM-mel becsüljük, ekkor a, b, c háromszögoldalak mellett teljesül az összefüggés. (További vizsgálat a hivatalos megoldás szerint.)

[768] w2013-03-14 15:25:38

B.4515 megoldása.

Tekinthetjük a második dobást (1+2+3+4+5+6)/6=3,5-nek. Ugyanis a nyeremény várható értéke még egy dobás esetén ennek felel meg. Így elég csak az első dobással foglalkozni, illetve annak következményeivel. Feltehető még, hogy a játékos stratégikusan játszik.

Legyen az első dobás eredménye "a", a zseton ára "x". A játékos elméletileg választhat: 100a-x, vagy 350a-2x legyen a nyeresége. Akkor dob másodszor, ha 100a-x<350a-2x, azaz x/250<a.

Innen próbálgatással kapható, hogy 500<x<750. Tehát összességében a következő egyenletet elég megoldani:

100(1+2)-2x+350(3+4+5+6)-8x=0

6600=10x, x=660.

Ha a zseton ára 660 pénzegység, az üzemeltetőnek pont nulla a várható nyeresége. Tehát ennél nagyobb árú zsetonok kellenek.

-

Megjegyzés Róbert Gidának: a pénzegységet én választom meg :P (a játékot nyilván forintra találták ki) amúgy ha szigorúan vesszük igazad van :-) Azért nem így írtam a beküldött dolgozatban.

Előzmény: [765] Róbert Gida, 2013-03-13 22:38:27
[767] w2013-03-14 13:56:27

g-nek nincs konstansegyütthatója, így osztható x-szel. Mellesleg, minden értéke p-vel osztható.

Előzmény: [766] Maga Péter, 2013-03-14 09:24:04
[766] Maga Péter2013-03-14 09:24:04

Először bizonyítsuk be, hogy f és f* konstans tagja ugyanaz. Milyen szükséges feltételt kapunk ebből g-re?

Előzmény: [764] w, 2013-03-13 19:28:01
[765] Róbert Gida2013-03-13 22:38:27

Fent van már a megoldás. Bár attól elég távol van, arról sokat nem ír, hogy hogyan jött ki a megoldás. Javítóként ilyenre 0 pontot adtam volna másolás gyanúja miatt.

Egyébként az általános esetben is mindig van optimális tiszta stratégia, azaz olyan, hogy minden x-re px az nulla vagy egy. (Ezt könnyű látni).

Forintot meg ne írj, a feladat nem beszélt forintról, a megoldás sem.

Előzmény: [763] w, 2013-03-13 17:06:41
[764] w2013-03-13 19:28:01

Jó nehéz volt a mostani A582. Van arra bizonyításom, hogy g fokszáma p-nél kisebb. Hogyan tovább? Van-e megoldásotok?

Előzmény: [756] w, 2013-02-18 19:52:13
[763] w2013-03-13 17:06:41

Nem írtak ki a következő feladatra megoldást:

B.4515. Zseton bedobása után a játékautomata feldob egy szabályos játékkockát, majd megmutatja a dobás eredményét. Választhatunk: (1.) felvesszük a nyereményt - ami a dobott szám értékének 100-szorosa - és a játék véget ér, vagy (2.) újabb zsetont dobunk az automatába. Az utóbbi esetben a gép ismét dob, és a nyeremény a két dobott szám szorzatának a 100-szorosa. A játék legkésőbb a második dobás után véget ér. Legalább mennyi legyen a zseton ára, hogy az automata üzemeltetőjének hosszú távon nyeresége legyen?

____________________________________________________________________________________________________________

Tisztázásra vár, hogy mi a feladat helyes megoldása, hogy kell értelmezni a feltételeket. Nekem 660 jött ki, de érdekel a Ti megoldásotok is.

Igazoljuk, hogy ha a zseton ára 650 forint, a matematikus játékos számára nyereséges volna a játék.

Ezenkívül megkérdezném, mi volna, ha 1-től n-ig lehetnek a dobott számok, illetve ha más-más szorzót kap a dobott szám a kétféle körben. Mi van, ha három kör is van?

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]