[98] ScarMan | 2004-09-07 22:09:00 |
megoldás a 22. feladatra:
A zár csak akkor nyitható ki biztosan, ha nem kötelező minden esetben 2 gombot megnyomni (elég csak egyet), különben, amennyiben induláskor egy kapcsoló állása tér el a többitől, a zár sosem fog kinyílni.
Így egy hétlépéses megoldát találtam:
1. lépés: 2 szemközti gombot megnyomunk
2. lépés: 2 szomszédos gombot megnyomunk
3. lépés: ismét 2 szomszédos gombot nyomunk meg
4. lépés: 1 gombot nyomunk meg
5. lépés: 2 szemközti gombot nyomunk meg
6. lépés: 2 egymás melletti gombot nyomunk meg
7. lépés: 2 szemköztit nyomunk meg
Mivel minden kapcsoló kétállású, a különböző állások száma 24. Azonban mindegy, hogy melyik állásban vannak a kapcsolók, a lényeg, hogy egyformán álljanak, ezt a számot osztani kell kettővel, így tehát 8 lehetséges eset van.
Tehát mind a 8 lehetséges esetet végigjártunk (beleértve a kezdő helyzetet is), így egyik esetben biztosan ki kell nyílnia az ajtónak.
|
Előzmény: [97] Suhanc, 2004-09-07 19:50:37 |
|
|
|
[94] joe | 2004-09-05 19:32:29 |
Egy újabb történet, nem tudom, menniyre ismert: 21. feladat: Az antik gyertyatartó: A helyszín egy híres londoni műkereskedés. Egy Rolls-Royce érkezik, és a libériás sofőr egy választékos külsejű idős úrnak nyitja ki a kocsi ajtaját, aki belép az üzletbe (nem a kocsi, hanem az úr :-)). Egy 17. sz.-ból való gyertyatartóra mutat a kirakatban. Közelről is megvizsgálja, majd élénk párbeszédet folytat a kereskedővel. Végül megír egy csekket 5000 fontról, majd távozik a gyertyatartóval. Röviddel ezután a kereskedő lebonyolít néhány telefonhívást, mielőtt bezárna. Két nappal később valaki felhívja telefonon, aminek láthatóan örül. Ezalatt a választékos külsejű úr gondosan becsomagolta a vásárolt gyertyatartót. Egy fiatalabb férfi, Robert érkezik az idős úr Ritz szállóbeli lakosztályába, majd a becsomagolt gyertyatartót taxival elszállítja ugyanahhoz a műkereskedőhöz, akitől az idősebbik vette. A kereskedő 9000 fontot fizet neki készpénzben a gyertyatartóért. Mi történt?
|
|
[93] Suhanc | 2004-09-05 19:15:29 |
Kedves Onogur!
Leirok egy ötlépéses kombinációt, szerintem ez működik:
Jelöljük a kapcsoló két állását 1-gyel és 2-vel! Minden lépés után feltételezzük, hogy nem nyilik ki.
1. Fogjunk meg két szemközti kapcsolót, és állitsuk mindkettőt 2-re! 2. Fogjunk meg két egymás melletit, és állitsuk 2.re!
3. Fogjunk meg két szemköztit, és ha megfogtuk a maradék 1-est, készen vagyunk, egyébként állitsunk egy 2-est 1-re!
4. Fogjunk meg két egymás mellettit, és mindkettot állitsuk a másikra.
5. Ha nem nyilt ki, fogjunk meg két szemköztit, állitsuk a másikakra oket, és muszáj kinyilnia.
A bizonyitást nem irom le, ha az összes lehetséges helyzetet fégigfuttatjuk, mindegyik kinyilik valahol ...
|
Előzmény: [91] Hajba Károly, 2004-09-05 15:37:38 |
|
|
[91] Hajba Károly | 2004-09-05 15:37:38 |
20. feladat:Gyuri "Érdekes matekfeladatok" topikbeli 81. feladata, László ábrájával:
Egy körlap alakú zárat kell kinyitni. Szimmetrikusan, 4 lyuk található a körlapon. Mindegyik lyukban van egy kétállású kapcsoló, melyek nem látszanak. A zár akkor nyit, ha mindegyik kapcsoló azonos állásban van. A kapcsolók állása viszont kitapintható! Lehetöségünk van kiválasztani két lyukat, majd oda egy-egy kezünkkel benyúlni, majd a kapcsolók kitapintása után azokon állítani. Miután ezt megtettük, a körlap alakú kapcsolótábla forgásnak indul, majd újra megáll. De hogy az eredeti helyzetéhez képest miként, arról semmit nem tudunk, hisz a forgás nagyon gyors volt. Ezután ismét kiválaszthatunk két lyukat, és az elöbb leírt módon operálhatunk. Ismét forgás következik. És így tovább!
Kinyitható-e a zár biztosan? Feltéve persze, hogy nem jelölhetjük meg a lyukakat!
A feladatra készült egy 7 lépéses megoldás, de a feladat beírója szerint létezik egy 5 lépéses megoldás is.
|
|
|
|
[89] Hajba Károly | 2004-09-05 00:49:34 |
Kedves Dávid!
Kristálytiszta levezetésed meggyőző. :o)
Gondolom a 6/1 és 6/2-t így gondoltad:
6/1: b-100[301..500] de b+100 nincs [301..500]-ban -> b[401..600] és b nincs [201..400]-ban, összevetve b[401..600]
6/2: b+100[301..500] de b-100 nincs [301..500]-ban -> b[201..400] és b nincs [401..600]-ban, de ezt az esetet kizárhatjuk, mert b>400. Tehát b[401..600].
Üdv: HK
|
Előzmény: [88] V. Dávid, 2004-09-04 14:02:20 |
|
[88] V. Dávid | 2004-09-04 14:02:20 |
A 18-ashoz (A=András, B=Béla, a=A által gondolt szám, b=B által gondolt szám):
1. A: "Nem tudom b-t" -> b>0 a feltétel szerint. A azért nem tudja b-t, mert mindkét lehetősége: a-100 és a+100 is lehetséges tipp b-re. b>0, eddig csak ennyit tud róla. Tehát akkor nem tud választani, ha a-100>0 és a+100>0, azaz ha a>100.
2. B: "Nem tudom a-t" -> B tudja, hogy a>100. Neki most két tippje van a-ra, b-100 és b+100, és azért nem tud választani, mert mindkettőre igaz, hogy >100. Tehát b-100>100 és b+100>100, azaz b>200.
3. A: "Még mindig nem tudom b-t" -> A tudja, hogy b>200, két tippje (a-100 és a+100) közül azért nem tud választani, mert mindkettőre igaz, hogy >200. a-100>200 és a+100>200, tehát a>300.
4. B: "Még mindig nem tudom a-t" -> B tudja, hogy a>300, két tippjére b-100>300 és b+100>300 teljesül, azaz b>400.
5. A: "Már tudom b-t" -> A azért tudja b-t, mert két tippje (a-100 és a+100) közül az egyikre igaz, hogy >400, de a másikra nem. Tehát két eset van:
5/1: a-100>400 és a+100<=400 -> a>500 és a<=300, ez lehetetlen.
5/2: a-100<=400 és a+100>400 -> a<=500 és a>300, azaz a[301..500] Ha ez nem teljesül, akkor A ebben a lépésben nem tudja kitalálni b-t.
6. B: "Már én is tudom a-t" -> B azért tudja a-t, mert két tippje (b-100 és b+100) közül az egyik [301..500], a másik nem. A két eset:
6/1: b-100[301..500] de b+100 nincs [301..500]-ban -> b[401..500] és b nincs [201..400]-ban, összevetve b[401..500]
6/2: b+100[301..500] de b-100 nincs [301..500]-ban -> b[201..300] és b nincs [401..600]-ban, de ezt az esetet kizárhatjuk, mert b>400. Tehát b[401..600].
7. B: "Ha a eggyel nagyobb lenne, még mindig nem tudnám". Ha a+1[301..500], akkor B úgy is ki tudta volna találni. Tehát a+1 kívül esik [301..500]-on -> a=500 és b=600.
|
|
[87] lorantfy | 2004-09-04 08:57:53 |
Kedves Károly és Dávid!
Gratula, ez már tényleg a jó megoldás. Minden nemleges válaszpár 100-al tolja felfelé az intervallumot, amiben a gondolt számok közül a kisebb van, aztán aki a kisebb számot gondolta az találja ki. Szerintem mindegy ki mondja az eggyel nagyobb számos szöveget, az csak nekünk, külső megfigyelőknek szól, hogy mi is megtudjuk, a legnagyobb számról van szó az intervallumban.
|
Előzmény: [86] Hajba Károly, 2004-09-03 23:59:43 |
|
[86] Hajba Károly | 2004-09-03 23:59:43 |
Kedves Dávid!
Rájöttem, hogy egyikünk megoldása sem jó. Az nyílvánvaló, hogy a kisebb számot gondoló fogja előbb kitalálni, mivel ő fog hamarabb olyan helyzetbe jutni, hogy sajátszám-100 nem lehet a másik száma.
Mikor B először nem tudja, abból csak az következik, hogy b>100. Ha ezt a gondolatmenetet végigkövetjük az alábbi következik a négy még nem tudom válaszból: a[201..300]b[301..400].
Mivel elhangzott az a kijelentés, hogy "eggyel nagyobb számra történő gondolás esetén nem tudtam volna kitalálni", így a=300 és b=400. A kijelentést feltehetően András mondhatta.
(A feladatot átmásoltam, így az eredeti beírója is hibásan írhatta be. Mea culpa ... :o)
HK
|
Előzmény: [77] V. Dávid, 2004-09-01 17:20:38 |
|
[85] V. Dávid | 2004-09-03 09:55:28 |
Kedves Károly!
Észrevettem, hogy az utolsó mondatot Béla mondta, és ezt feltételezve oldottam meg a feladatot. Továbbra sem látok hibát a gondolatmenetemben. Mikor mi kívülállóként hallgatjuk A és B beszélgetését, persze nem tudjuk pontosan a-t és b-t. Csak az által tudjuk meg, hogy Béla nem tudta volna kitalálni a-t, ha a eggyel nagyobb lett volna. De a=401 és b=501-re még ki tudta volna találni, tehát a=400 és b=500 nem lehet megoldás. E nélkül csak annyit tudunk, hogy a[301..500] és b[401..600].
|
Előzmény: [84] Hajba Károly, 2004-09-03 00:32:14 |
|
[84] Hajba Károly | 2004-09-03 00:32:14 |
Kedves Dávid!
Mikor kívülről hallgatjuk András és Béla párbeszédjét, akkor csak 100-as tartományban sejthetjük az általuk gondolt számot. A=301-400 és B=401-500. De a feladat szerint pontosan kell kitalálni. Ezt pontosítja az utolsó megjegyzés - "de ha eggyel nagyobb számra gondoltál volna, még mindig nem tudnám." - amit véletlenül Andrásnak lett írva, holott Béla mondta logikusan.
Ha ez az elírás zavart meg, elnézésed kérem.
HK
|
Előzmény: [83] V. Dávid, 2004-09-02 20:26:02 |
|
[83] V. Dávid | 2004-09-02 20:26:02 |
Kedves Károly!
Bocs, hogy értetlenkedem, de nézzük meg: A negyedik válasz után A tudja, hogy b>400, és B tudja, hogy a>300.
1. a=400 és b=500: Most A van soron. Két lehetősége van b-re, 300 és 500. Tudja, hogy b>400, és mivel ez 300-ra nem igaz, ezért tudja, hogy b=500. B-nek is két lehetősége van A-ra, 400 és 600. De tudja, hogy nem lehet 600, mert ha annyi lenne, akkor A nem tudott volna választani a két lehetősége közül (500 és 700), mert mind a kettő nagyobb 400-nál és csak ennyit tud b-ről. Tehát B tudja, hogy a = 400.
2. a=401 és b=501: A lehetőségei 301 és 501. Ezek közül csak 501 nagyobb 400-nál, tehát tudja, hogy b=501. B lehetőségei 401 és 601. De tudja, hogy nem lehet 601, mert akkor A nem tudott volna választani a két lehetősége közül (501 és 701), tehát B tudja, hogy a=401. Nem igaz tehát, hogy ebben az esetben B nem tudta volna kitalálni a-t.
|
Előzmény: [82] Hajba Károly, 2004-09-02 16:50:28 |
|
[82] Hajba Károly | 2004-09-02 16:50:28 |
Kedves Dávid!
Direkt írtam ezt a számot, ami nem jó. Így már tudod, hogy a pótmegjegyzés miért született, s van értelme. Azaz a jó megoldás A=400 és B=500, s nem a Te általad írt A=500 és B=600. S az A=401-nél ill. B=501-nél, még nem áltak volna le.
Üdv: HK
|
Előzmény: [81] V. Dávid, 2004-09-02 16:04:02 |
|
[81] V. Dávid | 2004-09-02 16:04:02 |
Kedves Károly!
Az a=349 és b=449 behelyettesítve nem jó, mert az a=350 és b=450-re B ugyanúgy ki tudta volna találni a-t. Tehát nem volna igaz az az állítása, miszerint ha A eggyel nagyobb számra gondolt volna, akkor nem tudta volna kitalálni a-t.
|
Előzmény: [80] Hajba Károly, 2004-09-02 12:04:33 |
|
[80] Hajba Károly | 2004-09-02 12:04:33 |
Kedves Dávid!
Az első bekezdésed jó, de innen szerintem nem jól gondolkodtál. Nekem például az A=349 és B=449-re is kijött, amikor visszapróbáltam. (Puding próbája az evés :o)
Ezeket a feladatokat meta-feladatoknak nevezik és én is csak Gyuri által feladva találkoztam először vele az "Érdekes matekfeladatok" topikban. Azóta máshol is belebotlottam, át is másoltam ide a talált két példát.
HK
|
Előzmény: [77] V. Dávid, 2004-09-01 17:20:38 |
|
|
[78] V. Dávid | 2004-09-01 18:00:23 |
Mondjuk annyi nem világos, hogy mit jelent az, hogy "ha egyel nagyobb számra gondoltál volna". Én feltételeztem, hogy ez azt jelenti, hogy akkor B is automatikusan egyel nagyobb számra gondolt volna. Ugyanis egyébként az elejétől fogva érvénytelen lett volna az a megállapítás, hogy a két szám különbsége 100, tehát nem lehetett volna felhasználni.
|
Előzmény: [77] V. Dávid, 2004-09-01 17:20:38 |
|
[77] V. Dávid | 2004-09-01 17:20:38 |
18. feladat: Amikor A azt mondja, hogy nem tudja B számát, kiderül, hogy a>100, különben nyilván b=a+100 volna, hiszen a-100 már nempozitív. Utána B sem tudja a számot, tehát b-100 és b+100>100, különben ki tudná választani a kettő közül A számát. Tehát b>200. A következő két állításból ugyanígy kiderül, hogy a>300 és b>400.
Ebből azonban A már tudja b-t. Tehát a-100 és a+100 közül az egyik nagyobb 400-nál, a másik nem, azaz a[301..500]. Innen már B is tudja a-t, tehát b[401..600] B akkor nem tudná a-t, ha az nagyobb volna 500-nál, mert akkor a negyedik állítás után sem tudta volna kitalálni b-t, tehát a=500 és b=600.
|
Előzmény: [68] Hajba Károly, 2004-08-26 18:33:12 |
|
[76] Hajba Károly | 2004-09-01 14:37:18 |
Kedves Dávid!
Beleestél az újoncok csapdájába. :o) Ti. olyan feladatot adtál fel, melyet már alaposan kiveséztünk az "Érdekes matekfeladatok" topikban 32. feladat [133].
Baráti javaslatom, hogy tanulmányozd át azt a topikot is, mivel korábban a logikai feladatok is ott lettek feladva, s talán még mindig akad néhány megoldatlan.
HK
|
Előzmény: [74] V. Dávid, 2004-09-01 14:17:01 |
|
[75] Hajba Károly | 2004-09-01 14:19:37 |
Kedves László!
Jogos az észrevételed. Általában, ha a hétköznapi ember egy számra gondol, nem a -*i-re gondol először, így e feladatban is pozitiv egészekkel kell foglalkoznunk, vagyis a természetes számokkal.
HK
|
Előzmény: [73] lorantfy, 2004-09-01 09:20:33 |
|
[74] V. Dávid | 2004-09-01 14:17:01 |
19. Feladat: Egy rabot elítélnek, és a bíró elé vezetik. Azt mondja neki a bíró (aki mindig igazat mond): "A következő héten felakasztunk, de te nem fogod tudni, hogy melyik napon." A rab nagyon megörül, mert a következőképpen gondolkodik: "Vasárnap nem akaszthatnak fel, mert ha szombaton még nem akasztottak, akkor vasárnap reggel már tudni fogom, hogy aznap akasztanak, mert az az utolsó lehetséges nap. Ezek szerint az utolsó nap a szombat. De szombaton sem akaszthatnak, mert ha pénteken még nem végeztek ki, akkor szombaton reggel már tudni fogom, hogy aznap végeznek ki, mert az az utolsó lehetséges nap. Tehát az utolsó nap a péntek... Folytatva a gondolatmenetet egyik napon sem akaszthatnak fel. Tehát megmenekültem." De a rabot szerdán kivégzik (nyilván nem tudhatta előre). Mi a hiba a gondolatmenetében?
|
|
|