Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Matematika és Nyelvészet

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[449] Alma2010-10-25 09:22:21

Igen, az enyém az volt :)

Előzmény: [448] Sirpi, 2010-10-25 09:15:51
[448] Sirpi2010-10-25 09:15:51

Akkor az lenne a szabályod, hogy van-e a szóban kettős betű (pl. cs, ty)? Mert a szabályom ennyire nem nyelvtani.

Kis segítség: ha a szavakat kiegészítjük valamivel...

Előzmény: [447] Alma, 2010-10-24 22:12:23
[447] Alma2010-10-24 22:12:23

Nem az volt a szabályom, de az én szabályom szerint is jó a holt és a talaj, sőt a full is, de a tyúk és a hályog például nem.

Előzmény: [444] Sirpi, 2010-10-24 19:20:42
[446] Sirpi2010-10-24 20:12:29

Ja, ez is megfelel a szabályoknak (leszámítva, hogy nem full magyar szó :-) )

Előzmény: [445] muepdy, 2010-10-24 20:03:03
[445] muepdy2010-10-24 20:03:03

A kakukktojásra lenne tippem,és talán nem kakukktojás : full.

Előzmény: [438] Sirpi, 2010-10-24 08:27:49
[444] Sirpi2010-10-24 19:20:42

Az a szabályod, hogy páratlan sok betűből áll-e a szó? Mert nem erre gondoltam :-) Valami összeköti ezeket a szavakat (egyet kivéve), és ide tartozik még a holt és a talaj is, csak hogy megcáfoljam a szabályod (ha valóban ez volt).

Előzmény: [443] Alma, 2010-10-24 18:49:08
[443] Alma2010-10-24 18:49:08

Én tudok egy olyan egyszerű szabályt, ami alapján pl a "tapír" nem kakukktojás, és a példáid közül az egyik (és csak az egyik) az.

Előzmény: [438] Sirpi, 2010-10-24 08:27:49
[441] Sirpi2010-10-24 13:36:59

Na jó, megadok még 3 szót, amik nem kakukktojások az általam kitalált szabály szerint:

hulla, tök, merev

[438] Sirpi2010-10-24 08:27:49

Ebben semmi matek nincs, előre szólok, ez csak egy szimpla nyelvi feladvány, amit tegnap találtam ki:

Melyik a kakukktojás? Sík, matt, kotta, hús, csont

Aki rájön, inkább írjon még egy olyat, ami nem kakukktojás, minthogy rögtön lelője (van még pár).

[437] Lóczi Lajos2010-10-15 01:02:40

Nem csoda, mert sok tucat megoldás van.

Előzmény: [436] Alew, 2010-10-14 18:52:16
[436] Alew2010-10-14 18:52:16

Kedves fórumozók! Lenne egy ilyen feladat :

Irma+Janó=Írnak

Az I és Í betűk azonos számot takarnak és 0-9 terjednek. Melyik betű milyen számot takar,hogy az alábbi összeadáshelyes legyen?

Nem igazán sikerült megoldani,páran próbálkoztunk de beletört a fejszénk. Apropó remélem jó helyre írtam :)

[435] Lóczi Lajos2010-10-13 10:07:46

Valóban.

Előzmény: [434] Sirpi, 2010-10-13 09:37:47
[434] Sirpi2010-10-13 09:37:47

Gondolom a jöjjön.

Előzmény: [433] Lóczi Lajos, 2010-10-12 23:29:29
[433] Lóczi Lajos2010-10-12 23:29:29

Szép. (Nekem egy egyes szám 3. személyű felszólító példa jutott az eszembe.)

Előzmény: [430] jonas, 2010-10-12 21:51:39
[432] SAMBUCA2010-10-12 22:28:14

kétlem...

Előzmény: [431] Jedy, 2010-10-12 22:03:55
[431] Jedy2010-10-12 22:03:55

Lássál!palindrom is

[430] jonas2010-10-12 21:51:39

Éljél!

Előzmény: [429] Lóczi Lajos, 2010-10-12 21:44:50
[429] Lóczi Lajos2010-10-12 21:44:50

Mondjunk olyan magyar igét, amelynek felszólító módjában az utolsó néhány betű éppen maga az eredeti ige.

[428] HoA2010-04-23 14:38:17

"A macska fel van mászva a fára" eredete valóban a germanizmusok elleni harc idejére nyúlik vissza. De nem a szenvedő szerkezetre, hanem egy másik német ( és nemcsak német, de Magyarországon akkoriban az volt AZ idegen nyelv ) sajátosságra vonatkozik. A jelenség, amit illusztrál (gúnyol?) formailag valóban hasonlít a szenvedő szerkezetre. Miről is van szó? A németben az ún. "Zustandspassiv"-ot ugyanúgy a sein ige ragozott alakjával és az alapige befejezett melléknévi igenevével képzik, mint a mozgást jelentő igék "Perfekt" igeidejét:

"Das Fenster ist geöffnet" , illetve "Die Katze ist auf den Baum aufgeklettert."

Az első szenvedő szerkezet, a második múlt idő. És bár a gúnyos szándék nem zárható ki, nem hiszem, hogy az utóbbi alakot - szemben a szenvedő szerkezettel - valaha is használta volna valaki és így védeni kellett volna a nyelvet a használata ellen.

Előzmény: [427] Hajba Károly, 2010-04-20 20:58:27
[427] Hajba Károly2010-04-20 20:58:27

A német hatás, germanizmus, meg sok egyéb nyalánkság, amit terjesztenek a tanárok tévhit, ún. nyelvi babona, nem igaz. A nyelvtudomány nem támasztja alá. Ez a XIX. század közepén alakult ki, mikor befejeződött a teljes nemzettudatra ébredésünk és ezzel is gondolták erősíteni a különbséget. S érdekes módon a kor nagy költői mégis előszeretettel használták. De a legközvetlenebb nyelvrokonaink nyelvében is ismert a szenvedő szerkezet.

A mai magyarban ritkábban használatos a szenvedő szerkezet, ez tény, de nem idegen.

A két idézet mondat mást takar, de egy jelentést lehet több aspektusból is leírni, a jelentése nem változik. Így mindegy, hogy szenvedő vagy nem szenvedő szerkezetet használunk. A szenvedő szerkezetnél az a lényeg, hogy a cselevés során legyen akaratlan cselekvőjű szereplő.

A macska fel lett rakva a fára. A macska felrakatott a fára. A macskát felrakták a fára. A macskát valaki felrakta a fára. Ad absurdum: a macska felrakódott a fára.

---

Az indoeurópai nyelv nyelvhasználatából van mi a szavakon kívül is átkerült, de ez nem a szenvedő szerkezet. Az egyik például az, hogy a múltidő jele a korábban csak befejezett melléknév képzésénél használt -t, -tt lett a ma archaikusnak tűnő, de régen általános -á, -é helyett. Ebben a korai kódexfordítók a ludasok, mert bevezették a latin mintájára az összetett múltidőt, ami valamennyire a bibliai felolvasások miatt el is terjedt, de nem szerves része a magyar nyelvnek és mára gyakorlatilag ki is kopott. Csakhogy közben a nép az összetett múltidőben felhasznált melléknévképzőt érezte bele a valós múltidő jelének, s nem a segédigeként szereplő eredetit (vala helyett volt).

S másik látványos rész, mely már jellemzően a honfoglalás után alakult ki az a határozott névelő. Korábban ez sem volt, s a szláv nyelvekben ma sincs, a Balkánon ún. hátravetett névelőt használnak. A magyarhoz hasonlóan a mediterrán és nyugat-európai nyelvek alkalmazzák, így feltehetőleg innen került át ez a nyelvi szokás. Azaz, hogy a határozott alakot névelő alkalmazásával jelezzük, talán mindenütt mutató névmás eredetű.

Előzmény: [426] Fernando, 2010-04-19 11:38:33
[426] Fernando2010-04-19 11:38:33

Igen én is hasonlóra gondoltam. "A macska föl van mászva a fára." Mondat szerintem is azért hangzik borzalmasan, mert a macsek maga a cselekvő. Szenvedő szerkezetet akkor használunk, ha nem akarjuk hangsúlyozni a cselekvőt, pl. aki fölrakta a macsekot. "A macska föl lett rakva a fára."

Áll előttünk egy másik lehetőség is, általános alanyt alkalmazni. "A macskát fölrakták a fára."

A szenvedő szerkezet egyébként mennyire idegen a magyar nyelvtől? Nekem olyan érzésem van, mintha jelentős német befolyás lenne mögötte. A fenti gondolatok is a német tanulmányaimat idézik. :)

Előzmény: [424] Hajba Károly, 2010-04-13 19:36:45
[425] Hajba Károly2010-04-13 19:39:13

OK. Gondolkozok majd ilyeneken is.

Előzmény: [421] Sirpi, 2010-04-13 14:26:22
[424] Hajba Károly2010-04-13 19:36:45

"A macska föl van rakva a fára"

Szenvedő szerkezetet. S általában ezen szerkezet akkor szokás használni, mikor a mondat akciójában a passzív oldal (mondat logikai tárgya, páciens) felől szemléljük a helyzetet.

S a macska maga ment fel a fára, így ő aktív fél volt (mondat logikai alanya, ágens) Ezért tűnik furának a mondat, ellentétben az én példamondatommal.

Előzmény: [423] Fernando, 2010-04-13 18:44:55
[423] Fernando2010-04-13 18:44:55

Ím itt a bizonyíték, hogy a magyar nyelvben is előfordul, valami befejezett jelenidőhöz hasonló. Vagy inkább szenvedő alak?

"A feladat be lett fejezve." "A macska föl van mászva a fára."

A második mondat sokkal idegenebb, nem is véletlenül.

Előzmény: [410] bily71, 2010-03-11 22:31:52
[422] Fernando2010-04-13 18:38:42

naraNCSDZSúz ... Bár nem tartozik a témához, de :)

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]