[1244] Feril | 2015-09-26 11:08:08 |
Szupra vezetővel ki lehet küszöbölni ezt az energia veszteséget?
|
|
[1243] Feril | 2015-09-25 23:40:09 |
Ha csak a kapcsolás elötti töltött kondenzátort kisütjük 1 fogyasztón , és ha a kapcsolás utáni állapotott is kisütjük (sorosan és párhuzamosan(nem egyszere külön külön tehát 3 féle esetet vizsgálva)) egy fogyasztón ami legyen most egy motor akkor a menyiben, miben fog eltérni a motor elfordulása a 3 esetben?
Kisütésnél menyivel különböznek az értékek?
|
|
[1242] Feril | 2015-09-25 22:44:38 |
Hello. Fizika órán került elő ez a feladat. A helyes válasz meg van csak az indoklást nem tudom.
" Kérdés:Különböző kapacitású föltöltött és töltetlen kondenzátor lemezeit összekapcsoljuk. Válasz:A feltöltött kondenzátor kezdeti energiájának egy része eltávozik a rendszerből. "
Hova távozik el az energia? Olvastam olyat hogy hővéalakúl a vezeték ellenálásától függetlenül. De ez számomra nem a leghihetőbb.
Ebben az esetben a 2 kondenzátor energiája fele lesz a még össze nem kapcsolt töltött kondenzátor energiájának?
|
|
|
[1240] Sinobi | 2015-08-17 12:39:07 |
Pontosan. Egy beállt statikus rendszerben már nincs jelentősége, hogy vezeték van-e a tér adott pontján, vagy szigetelő. (egyik Maxwell-egyenlet sem vonatkozik erre)
|
Előzmény: [1239] NA, 2015-08-14 22:37:59 |
|
[1239] NA | 2015-08-14 22:37:59 |
Ha a kép jobb oldalán lévő esetben a vezetéket elvágjuk akkor az árnyékoló hatás továbbra is meg marad?
http://vili.pmmf.hu/jegyzet/elektrom/Image473.gif
|
|
[1238] NA | 2015-07-20 16:14:59 |
Hello. Arra vagyok kíváncsi hogy ha egy fémburkon kívűl és belül is van töltés és a fémburkot leföldeljük akkor kialakul-e árnyékolás és hogy milyen a töltés megoszlás a fémburokban?
|
|
[1237] Loiscenter | 2015-06-22 23:39:15 |
Köszönöm szépen a segitségedet. Ha az egyik bogár lesz az origó, akkor a rasiranyuló bogar mozgása egyenletesen egyenes. De bizonytalan vagyok a grafika kapcsolataban !
|
Előzmény: [1236] w, 2015-06-21 13:59:49 |
|
[1236] w | 2015-06-21 13:59:49 |
A feladat eléggé egyszerű és nagyon szép, érdemes egyedül rájönni, de ha segítség érdekel: mit csinál az A bogár a B bogárhoz képest?
(Ugyanez a feladat egyébként Gnädig-Honyek-Vigh: 333 furfangos feladat könyvének 4. feladata, csak szabályos háromszögre. Ott a megoldásban megadják a bogarak/rakéták/csigák pályáját is.)
|
Előzmény: [1235] Loiscenter, 2015-06-21 13:42:10 |
|
[1235] Loiscenter | 2015-06-21 13:42:10 |
Segitsetek a következö feladatot a gimnaziumi feltkészültség szinten:
Negy bogar (A, B, C es D) all egy 10 cm oldalhosszusagu negyzet egy-egy sarkaban. Egyszerre megindulnak: A bogar B fele maszik, B bogar C fele, C bogar D fele, es D bogar A fele. Mind a negyen allando es egyforma sebesseggel masznak,minden időpillanatban a masik bogar fele. (Nem az eredeti, hanem az aktualis helye fele!) Milyen palyat irnak mozgasuk soran? Mekkora utat tesznek meg fejenkent, mire - a kiindulasi negyzet kozeppontjaban - talalkoznak?
|
|
[1234] Bátki Zsolt | 2015-04-21 22:04:36 |
Ezt most vettem észre:
A százforintos érmét vonzza a mágnes. A másodikat, ha hozzáillesztem már nem. Próbáljátok ki. Kérdés, miért nem? (Ui: nem tudom)
|
|
[1233] marcius8 | 2015-04-21 17:37:17 |
Akár vákuummal töltött tartályt is el tudok képzelni...., Csak akkor a földi légnyomás beroppantaná ezeknek az izé-bizéknek az oldalát.... És akkor még nem beszéltünk arról,hogy ezeket a masínákat hogyan kormányozzák. Tényleg, vajon hogyan kormányozzák ezeket a masinákat? Mert ezeken a masinákon egy darab propeller nincs, az tuti!
|
Előzmény: [1232] HoA, 2015-04-20 15:10:57 |
|
[1232] HoA | 2015-04-20 15:10:57 |
Re: ilyen hatalmas nagy dög repülőszerkezeteket elég nehéz lenne csak a levegő felhajtóerejével fenntartani
Dehogyis nehéz! Csak még hatalmasabb, mondjuk hidrogénnel töltött tartályra ( ballonra ) kell akasztani. Innen már csak ügyes fényképezés kérdése (de mi az egy amerikai operatőrnek) , hogy a ballon és/vagy a tartókötelek ne legyenek láthatóak a filmen.
|
Előzmény: [1231] marcius8, 2015-04-20 13:30:36 |
|
[1231] marcius8 | 2015-04-20 13:30:36 |
Esetleg olyan megoldás, amelyet mi is meg tudnánk valósítani? Pl. levegő felhajtó erejének felhasználásával, csak ilyen hatalmas nagy dög repülőszerkezeteket elég nehéz lenne csak a levegő felhajtóerejével fenntartani. Vagy pl. propellerekkel? Csak a fimben ezeken a herkentyűkön egy propeller sem látszik. Amúgy az antigravitációs megoldást hogyan tudnánk meghatározni, és egyáltalán mi az antigravitációnak a lényege?
|
Előzmény: [1230] lorantfy, 2015-04-18 18:03:32 |
|
|
[1229] marcius8 | 2015-04-18 10:25:22 |
Biztosan sokan látták a FÜGGETLENSÉG NAPJA című filmet. Aki nem látta volna, annak elmondom, hogy ez a film arról szól, hogy egy távoli civilizáció megtámadja a Földet., és természetesen van valaki (lehetőleg amerikai), akinek egy zseniális ötletének segítségével legyőzik ezeket a gonosz földönkívülieket. Kérdésem: Milyen módszerrel tudták ezek a gonosz földönkívüliek megvalósítani azt, hogy azok a hatalmas (több kilométer átmérőjű) csészealj alakú űrhajóik több napig a levegőben, a földfelszíntől pár száz méter távolságban lebegjenek? Ha valaki tud erre egy jó ötletet, az a kérésem, hogy írja meg. (Nekem is van elképzelésem.) Tisztelettel: Bertalan Zoltán.
|
|
[1228] Hajba Károly | 2015-04-13 23:08:03 |
Tudjuk tapasztalatból, hogy ha szivárványt látunk, akkor mögöttünk van a nap.
De lehetséges-e olyan, hogy előttünk van?
|
|
[1227] Sinobi | 2015-03-15 20:48:35 |
Egy merev ABCD négyzet csúcsaiban m tömegű súlyok vannak, az AC átlója körül forog (&tex;\displaystyle \omega&xet; pici).
Lerobbantom az A-C csúcsban levő súlyokat a négyzetemről a négyzet aktuális síkjára merőlegesen, egymással ellentétes irányba. (v sebességet kapnak).
Mit tudok mondani eztán a forgásról? Például igaz-e, hogy az új forgástengely a régi tengellyel és v,-v-vel egy síkba kerül? Hogy az új &tex;\displaystyle \omega^,&xet; szögsebessége megegyezik az előzővel?
Hogyan-merre indulok, ha nem teszem fel a perdület megmaradását?
(ha segít, fel lehet tenni hogy az A-C csúcsokban maradnak még súlyok. Bár nem nagyon tudok ehhez hozzányúlni, de az én szemléletemet bántja ha nem lennének ott tömegek, és mégis valami értelmes mozgást végezne)
Illetve: akinek van ötlete ennél egyszerűbb konstrukcióra azt vizsgálni hogy mi történik ha egy forgó rendszert kitérítünk a síkjából, az azzal is segíthet. (Folytonos erőhatással talán még kevésbé lehet kezdeni, ha az erőhatás iránya változik a négyzet síkjával azért, ha fix, akkor azért) Mondjuk ha az én konstrukciómban nem, akkor egy olyat, amiben a forgási sík és a szögsebesség szépen változik.
|
|
|
|
[1224] lorantfy | 2015-01-10 10:19:32 |
Ismert, hogy a fénycsövekben a gázatomok ütközésekor keletkező fotonok nagy része UV. A fénycső belső felületén lévő festékanyag részecskéit az UV fotonok gerjesztik. A gerjesztett elektronok viszont több ugrásban térnek vissza az alapállapotukba és közben létható fényt sugároznak ki. Ennek ellenére a fénycső fénye nem mondható "fehérnek", szóval nincs teljes spektrum. 4-5 fő vonalból áll a színképe. Ez volt a ráhangoló bevezetés. A kijelzőkben használt AMOLED paneleknek is hasonló a problémájuk. A megvilágító háttérfény nem elég "fehér", szóval vonalas a színképe. Ennek kiküszöbölésére azt találták ki, hogy a megvilágító LED panel és az LCD réteg közé egy speciálisan kezelt optikai filmet helyeznek el. Ez a QDEF réteg: Quantum Dot Enhancement Film. A filmrétegre több milliárd, eltérő méretű nanokristályt (kvantumpontot) visznek fel, amelyeket a háttérvilágítás fénye gerjeszt. A nanokristályok ennek hatására méretüktől függően különböző hullámhosszú fényt bocsátanak ki (a nagyobb részecskék hosszú, a kisebbek pedig rövidebb hullámhosszú fényt jelentenek), melyeket jó arányban keverve széles spektrumú fehér fény nyerhető. Tehát javul a háttérvilágírás minősége. Közelebb kerül a teljes látható spektrumhoz, amiatt jobbak lesznek a színek.
|
Előzmény: [1221] Zilberbach, 2015-01-08 21:10:00 |
|
[1222] Fálesz Mihály | 2015-01-09 12:59:55 |
Szerintem olyasmi lehet, mint az alumínium-gumi ötvözet. Semmi értelme, de egykori műegyetemisták beszámolója szerint a hadseregnél egyesek meg tudták úszni a gázálarc sikálását, ugyanis sikerült az őrmestert meggyőzni arról, hogy a lerakódott kosznak látszó anyag valójában védő oxidréteg, amit nem szabad a gumi felületéről eltávolítani.
Ugyanilyen a tévében reklámozott arcszesz, amiben az alkoholt hűsítő érzéssel helyettesítették.
|
Előzmény: [1221] Zilberbach, 2015-01-08 21:10:00 |
|
[1221] Zilberbach | 2015-01-08 21:10:00 |
Néhány TV-gyártó "kvantumpont tecnológiával" működő képernyőkkel árulja a TV-készülékeit. Ha valaki értlemesen el tudná magyarázni ennek a lényegét, és a működését, azt nagyon megköszönném. Valószínűleg másokat is érdekelne ez, rajtam kívül is.
|
|
[1220] marcius8 | 2015-01-07 09:40:00 |
Egyszer régen egy messzi-messzi galaxisban két "M" tömegű csillag egymástól "d" távolságra van. Mekkora és milyen irányú kezdősebességgel kell a két csillag által meghatározott szakasz felezőpontjából indítani egy "m" tömegű mesterséges holdat, hogy az a két csillag körül egy "nyolcas" alakú pályán keringjen? Az egyszerűség kedvéért feltesszük, hogy a két csillag fixen le van rögzítve, azaz nem esnek egymás felé és nem keringenek az általuk meghatározott szakasz felezőpontja körül.
|
|
[1219] marcius8 | 2014-11-19 09:20:45 |
Egy újabb kérdés: Azt tudjuk, hogy rögzített töltés körül egy másik töltés parabola-, ellipszis-, hiperbola- pályán kering, ha a másik töltésre csak a nyugvó töltés hat, ugyanis a mozgó töltésre a nyugvó töltés olyan erőt fejt ki, amelynek nagysága fordítottan arányos a két töltés közötti távolság négyzetével. Ugyanígy a Naprendszerben egy bolygó a Nap körül ellipszispályán (parabolapályán?, hiperbolapályán?) keringenek, mert a Nap erre a bolygóra olyan erőt fejt ki, amelynek nagysága fordítottan arányos a Nap és a bolygó közötti távolság négyzetével.
1. Kérdés: Egy végtelen hosszú egyenletes töltéssűrűségű egyenes szigetelő huzal elektromos terében egy töltés mozog a huzalra merőleges síkban. Milyen lesz a töltés pályájának alakja? Tudjuk, hogy ekkor a huzal olyan erőt fejt ki a mozgó töltésre, amelynek nagysága fordítottan arányos a huzal és a töltés távolságával.
2. Kérdés Egy vízszintes síkon egy elhanyagolható tömegű és elhanyagolható hosszú rugó egyik vége a sík egy adott pontjában rögzítve van, a rugó másik végéhez egy test van rögzítve, amely a vízszintes síkon súrlódás és más energiaveszteség nélkül mozoghat. Kezdetben a test nyugalomban van, és a rugó is nyújtatlan állapotban van. Milyen pályán mozog ez a test, ha valamilyen irányú sebeséggel meglökjük? Feltehetjük, hogy ekkor a a mozgó testet pályán tartó erő egyenesen arányos a sík adott pontja és a mozgó test közötti távolsággal.
Általános kérdés: Egy rögzített test körül egy másik test kering. Milyen alakú pályán kering ez a másik test, ha tudjuk, hogy a rögzített test erre a másik testre egy olyan erővel hat, amelynek nagysága arányos a két test közötti távolság "n"-ik hatványával.
|
|