Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Fizikások válaszoljanak

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[87] lorantfy2005-05-26 23:05:27

Találtam pár képet az angol dugóról. A kis piros téglalap mögött, ill. az 1. fekete dugónál az érintkezők közötti fekete téglalap alakú lapocska mögött van egy olvadóbetét beépítve. A láthatóan hosszabb föld érinkezőcsúcs kapcsolja be az aljzatban a feszültséget.

Előzmény: [84] lorantfy, 2005-05-26 21:10:43
[86] lorantfy2005-05-26 22:17:50

: 6-hoz: A 100 Hz-es TV-knél a képernyő frissítési frekvenciája 100 Hz, tehát 100-szor villan fel a képernyő 1 sec alatt. Az 50 Hz-s TV-khez képest minden képet kétszer jelenít meg egymás után.

Bár a szemünk már 25 kép/sec frissítésnél mozgóképet lát, de a villogás zavarja, fárasztja a szemet. Ha az 50Hz-es TV-t sötét szobában nézzük, kikapcsolás után a szemünk még fél percig villogva káprázik. A 100 Hz-s TV kevésbé zavaró. Ha újat vesz valaki - ma már nem sokkal drágább - 100 Hz-est vegyen!

A frissítési frekvencia könnyen ellenőrizhető, ha a képernyő elütt rángatjuk a mutató ujjunkat. Erről már volt szó az Érd.fiz.fel-ben [48]-as hozzászólás.

Monitoroknál is hasonló a helyzet, csak annyival rosszabb, hogy a munkahelyeken akár egész nap nézzük.

Ezért fontos, hogy a frissítési frekvencia legalább 80 Hz legyen! Az 5 évnél nem régebbi monitorok mind tudják ezt, csak sokszor a felhasználók nem állítják be a magasabb frekit.

Kedves olvasó ha nem vagy biztos benne, hogy monitorod 50 Hz-nél gyorsabban villog, kérlek állítsd nagyobbra a frissítési frekvenciát! (Minden ablakot bezárni! Háttérképre jobb gonbbal kattint! Tulajdonságok, beállítások, speciális, monitor, képernyőfrissítés gyakorisága...) Megkönnyebbül a szemed!

Előzmény: [81] Farkas Györke, 2005-05-26 12:37:55
[85] lorantfy2005-05-26 21:42:42

5-höz: A védőföldeléssel ellátott dugaszokat főleg érintésvédelmi okokból nem szabad védőföld nélküli aljzatba dugni. Ugyanis akkor nem működhet a 4-ben leírt biztosíték leoldó effektus.

Főleg "vizes" üzemű eszközöknél (gőzölős vasaló, mosógép, centrifúga) a földelés hiánya életveszélyes lehet!

Az új épületeknél már csak védőföldes aljzatokat lehet beépíteni, de előfordul, hogy a hosszabbító föld nélküli. Ilyenekbe ne dugjatok be védőföldes dugókat!

Jónásnak is igaza van. A készülékek fém házában keletkező indukált feszültséget vagy statikus elektromosságot is a védőföldelés vezeti le.

Előzmény: [83] jonas, 2005-05-26 18:35:37
[84] lorantfy2005-05-26 21:10:43

Hello Györke!

Jók a kérdések és remélhetőleg ez másokat is felbátorít majd, hogy előadja elfekvő problémáit.

4-hez: A magyar és EU konnektorszabvány tényleg nem valami szerencsés, mondjuk az angol szabvánnyal összehasonlítva.

Nekem nagyon megtetszett az angol, mert laposak az érintkezők és nem hengeresek, így sokkal jobb a kontaktus, nagyobb felületen érintkezik az aljzatban. Ami még szuper benne, hogy az alzatban van egy kapcsoló, ami csak akkor adja rá a feszültséget az érintkezőkre, ha a dugasz védőföldelésének érintkező csúcsa benyomja. És még egy : magában a dugaszban van egy beépített olvadóbiztosíték.

Vigyázat! A védőföldelés vezetékét semmiképpen sem lehet megspórolni és a O-ás vezetékkel összekötni. Ha pl. egy vasalót dugunk a konnektorba, akkor a fázis és 0 csatlakozópontok közé egy ellenállást kapcsolunk. Kialakul egy zárt áramköz. Ha a vasaló zárlatos, akkor az ellenálláshuzal valamelyik pontja összeköttetésbe kerül védőföldeléssel és az áram ezen keresztül, jóval kisebb ellenálláson át a földbe folyik. Megnő az áramerősség és ha értéke meghaladja a védőbiztosíték maximumát akkor a biztosíték leold.

Ennél jobb védekezést jelent a FI-relé, amely a zárt áramkörbe befolyó és kifolyó áram egyensúlyát figyeli a mágneses hatásuk alapján. Ha az eltérés 0,01 A-nél nagyobb akkor kikapcsolja az áramot. Tehát, ha a lakásban valamelyik fogyasztón a föld felé folyik el az áram, azt észleli és leold.

Mikor beszereltem a lakásba azt tapasztaltuk, hogy hetente kb. egyszer "magától" loeoldott. Végigvizsgáltam az összes fogyasztót és rájöttem, hogy a hibáért a régi MINSZK típusú hűtőgépünk a felelős.

Kérdés: Találjátok ki mi okozta a problémát? A hűtő nem volt zárlatos. Jól működött, mégis hetente egyszer levágta a FI-relét.

Előzmény: [81] Farkas Györke, 2005-05-26 12:37:55
[83] jonas2005-05-26 18:35:37

Érdekes kérdések. Én sem vagyok sokkal okosabb ezekben.

1. Nem tudom. Én azt hinném, hogy ilyenkor el van sötétítve a város, így nem hunyoroghatnak a lámpák. Viszont érdemes megfigyelni, hogy hunyorog az autó műszerfala, amikor az elektromos ablakemelőt használod.

4. Szerintem pont ez az egyik ok. Ha úgy alakítanák ki, hogy egyértelmű legyen, melyik a fázis, akkor a lusta villanyszerelők összekötnék a földet a nullával, vagy csak a fázist szakítanák meg, ami nem lenne valami biztonságos, különösen ha mégsem az a fázis.

Ezen kívül kényelmes is, hogy bármit fordítva is bedughatsz, mert van ahol a drót fizikailag nem férne el az egyik irányba bedugva. Ha nem látod a konnektort, akkor különösen sokat segít, hogy mindkét irányban bedughatod a dugót. Amikor kábeleket dugok egy számítógép hátába úgy, hogy nem látok mögé, sose tudom bedugni, mindig fordítva próbálom. (Ez a párhuzamos, a vga, a ps2, és a nagy keyboard csatikra vonatkozik.)

5. Ezt véletlenül tudom, mert a nyaralónkban nincs földelés a konnektorokban (régi ház, akkor még ez nem volt fontos). Ilyenkor az eszköz, amit bedugtál, ráz, ha megérinted a külsejét. Noha normális esetben a 230V nem jut beléd, így is kellemetlen, hogy ráz a mosógép vagy a notebook, amit bedugsz.

7. Nem tudom, de azt hiszem, a tévé mellett nagyobb, mint a tévé előtt.

8. Igen, valóban van benne egy gombelem. Az alaplapokon mindenképpen (a nagyon régi pc-kben, mint az xt, még nem volt). Ez egy kis memóriát hajt meg, amit CMOS-nak vagy nvramnak hívnak, ami általában 128 byte hosszú, és a valósidejű órán kívül beállításokat is tárol. A mobilban nem tudom, de gondolom, hogy abban is van. A programozható számológépekben és hasonló kis eszközökben van egy extra gombelem, de azt sose kell kicserélni, mert azt csak arra használja, hogy ne vesszen el a memória tartalma, amíg cseréled a rendes eleme(ke)t (vagy, rosszabb esetben, amíg az teljesen le van merülve).

Előzmény: [81] Farkas Györke, 2005-05-26 12:37:55
[82] Hajba Károly2005-05-26 12:58:49

Miért-Miért-Miért?

Nos mindre én sem tudom a választ, de néhányra próbálok választ adni, addig míg egy nálam okosabb nem válaszol alaposabban:

2. A szivárvány a földről is kör lenne, csak a föld felül nem jut kellő mennyiségű vízcseppből visszavert fénysugár a szemedbe. A szivárvány körének központja, a szemed és a Nap egy egyenesen helyezkednek el.

3. Csernobil mellett nőtt fa szerintem csak akkor sugároz, ha a robbanáskor már ott volt és közvetlen érte a sugárzás. Itt inkább a leülepedett rádioaktív hamu hurcolásával van gond. (Habár ehhez annyira nem értek.)

4. Ha jól tudom, több helyen úgy van kialakítva, hogy csak egyféleképpen lehet csatlakoztatni a vezetéket. (Anglia?, Japán) Talán, mikor az európai szokás kialakult, nem gondolták át alaposan.

6. 1/0,04 s = 25 Hz; 1/0,01s = 100 Hz

8. Ezekben a gépekben van egy kis gombakku v. gombelem.

HK

Előzmény: [81] Farkas Györke, 2005-05-26 12:37:55
[81] Farkas Györke2005-05-26 12:37:55

Sziasztok!

Már rég jártam errefele de ha már itt vagyok (ismét) feltennék pár kérdést, amiket kitaláltam és amikre nem tudom a választ.

1,Miért hunyorognak a lámpák bomba becsapódásakor? háborús filmen (A bukás) láttam. 2, Miért félkör alakú a szivárvány a földről és miért kör a repülőről nézve? 3,A Csernobil mellett nőtt fa sugároz-e ha kivágják és pl.itthon értékesítik faanyagként? (beépülnek-e radioaktív anyagok a faanyagba?) 4,Miért nem úgy alakították ki a 230V-os hálózatot, hogy csak egyféleképp lehessen bedugni a csatlakozót az aljzatba (nem 2féleképp mint mostanság) és így pl. hosszabbítóknál az anyagfelhasználást csökkentve? (a nullvezetőt és a védőérintkezőt össze lehetne kötni és így csak 2 vezetékre volna szükség) 5, Lehet hogy ez buta kérdés.... Az olyan csatlakozóaljzatba amelyiken nincsenek védőérintkezők miért nem szabad védőérintkezővel ellátott csatlakozót dugni? 6, "A TV-ben a képmező 0,04s-onként változik, tehát a másodpercenkénti képelemek száma (képfrekvencia) több millió." Mire utal a modern TV-knél a 100Hz? (reklámújságokban is lehet olvasni) 7, Mekkora a röntgensugárzás a katódsugárcsöves TV hátuljánál? (Mondjuk egy orvosi röntgenkészülékhez viszonyítva) Kerül- e sugárzás a képernyőm elé, pl. visszaverődés útján? 8, hogyan oldják meg az "óraáramkör" energiaellátását pl.mobilokban v. (sz)ámítógépekben, ha az akksi ki van szedve vagy nincs külső áramforrás (pl. lekapcsoltuk a számítógépet a hálózatról) Hogy tárolják az energiát? (belső áramforrás?)

Ha írtok írjátok elé a számot is hogy melyikre válaszoltok!

[80] Suhanc2005-05-17 21:28:29

Üdvözlet mindenkinek!!

Rekordidőn belül szükségem lenne Holics LÁszló: Fizika 1-2 összefoglalóra (a híres "piros könyvek"). Az antikváriumokat is beleértve minden körnéykbeli boltot bejátam, és NEM!.. egyszerűen nem lehet kapni... szeretném kérni tőletek, ha valakinél tengődik belőle és szívesen áruba bocsájtaná, vagy tud elérhetőséget (reálisan most szombatig), segítsen, és küldjön egy e-mailt a suhanc88@freemail.hu vagy doroszko@freemail.hu címre!

Előre is köszönöm!:)

[79] Geg2005-05-11 18:13:56

Egyszeru megoldas: be kell ulni a kocsi vonatkoztatasi rendszerebe, fel kell irni a Newton egyenletet az inga x iranyu mozgasara, eszre kell venni, hogy amit latsz az a megszokott ma = -Dx harmonikus rezgomozgast leiro egyenlettel analog, es ebbol le lehet olvasni a korfrekvenciat, amibol kifejezheto a periodusido.

Előzmény: [77] riiaa, 2005-05-11 12:09:08
[78] lorantfy2005-05-11 14:59:56

Idemásoltam a feladatot, hogy együtt legyen a megoldással. Ha jól tudom a nyomtatott KöMaL-ban nem jelent meg a megoldása. Itt csak megoldásvázlat van, ami gyakorlatilag a megoldásod utolsó sora.

Előzmény: [77] riiaa, 2005-05-11 12:09:08
[77] riiaa2005-05-11 12:09:08

Ennek a feladatnak valahol ismert a megoldasa?

Előzmény: [76] lorantfy, 2005-05-11 00:59:30
[76] lorantfy2005-05-11 00:59:30

P. 3269. Könnyen mozgó, M tömegű kiskocsira fonálingát függesztettünk. Az ingatest tömege m, a fonál hossza l. A kocsit rögzítve az ingát kicsit kitérítjük, majd magára hagyjuk. A lengésidő megmérése után megismételjük a kísérletet úgy is, hogy a kiskocsit nem rögzítjük. Hogyan változik az inga lengésideje? (4 pont)

Károly Ireneusz verseny, Sárospatak

Előzmény: [75] riiaa, 2005-05-08 06:44:39
[75] riiaa2005-05-08 06:44:39
[74] riiaa2005-05-05 14:30:55

Nekem tetszik ez a megoldas.Szamomra kenyes kerdes az energia atalakulas.A surlodasi ero szukseges a henger felporgetesehez,es a helyzeti energia atalakul a henger forgasi energiajava,de a surlodasi ero munkavegzese soran a helyzeti energia tovabbi resze hove alakul at.Elnezest kerek,de nem volt lehetosegem magyar betukkel irnom.

Előzmény: [68] lorantfy, 2005-05-01 10:41:35
[73] riiaa2005-05-04 20:57:07
Előzmény: [70] Geg, 2005-05-01 12:57:21
[72] lorantfy2005-05-04 08:16:27

Igazatok van, a hengerre felírt energia egyenletben az érintkező pont elmozdulását kell figyelembe venni!

mgh+mgdsin\alpha=\frac 12 mv^2+\frac 14 mv^2+\frac 12 mgdsin\alpha

Beírva a számokat: 10d=3v2-72

Előzmény: [71] Mate, 2005-05-04 01:11:49
[71] Mate2005-05-04 01:11:49

Ihhj. ez csúnya volt...

Előzmény: [69] lorantfy, 2005-05-01 12:00:24
[70] Geg2005-05-01 12:57:21

Az energiamerleg (vagy munka-tetel) nem azert rossz, mert a "surlodasi ero munkaja mar tartalmazza a forgasi energiat", hanem azert, mert a surlodasi munka rosszul van felirva. A henger aljan levo pont - amelyre a surlodasi ero hat - altal megtett ut ugyanis nem annyi, mint amennyit a tomegkozeppont tesz meg.

Előzmény: [69] lorantfy, 2005-05-01 12:00:24
[69] lorantfy2005-05-01 12:00:24

Ezután nézzük mi a hiba az energiákkal felírt megoldásban.

mgh+mgdsin\alpha=\frac12 mv^2 + \frac14 mv^2 + \mu mgd cos\alpha

Az első szakaszon: mgh=\frac12 mv^2, ezt kihúzhatjuk. Nézzük mi marad, ha \mu=tg\alpha-t beírjuk.

mgdsin\alpha= \frac14 mv^2 + mgd sin\alpha

Ez nyilván nem igaz. Miért? Mert a súrlódási munka már tartalmazza a forgási energiát, így ez a jobb oldalon kétszer szerepel. Ha kihúzzuk, azonosság marad, ebből így nem lesz megoldás!

Továbbá hibás a d=\frac v2 t_2 képlet. A sebesség a második szakaszon állandó, így d=v1.t2

(A piros éa zöld hullámos aláhúzásokat a WORD-ben le lehet venni az Eszközök/Beállítások/Helyesírás/Helyesírási- ellenőrzés beíráskor ill. Nyelvhelyesség-ellenőrzés beíréskor pipák kivételével!)

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[68] lorantfy2005-05-01 10:41:35

Kedves Riiaa!

Mielőtt hibát keresek más megoldásában én először meg szoktam csinálni a példát, ahogy én gondolom.

A mozgás első szakasza, AB világos. a=g/2, s=3,6 m, t_1=\sqrt{\frac{2s}{a}}=1,2 s, v=at=6\frac ms.

A második szakaszon (BC) a súrlódási erő Fs=\mumgcos\alpha és mivel \mu=tg\alpha, Fs=mgsin\alpha, ami éppen megegyezik a gravitációs erő lejtővel párhuzamos komponensével. Így a második szakaszon a hengerre ható erők eredője nulla, tehát a tömegközéppont sebessége nem változik.

A második szakasz addig tart, míg a súrlódási erő felpörgeti a hengert \omega=v1/r szögsebességre.

M=rmgsin\alpha, \theta=\frac12 mr^2, \beta=\frac{M}{\theta}=\frac{2sin\alpha}{r}, v_1=\beta t_2r=2gt_2sin\alpha amiből

t_2=\frac{v_1}{2gsin\alpha}= 0,6 sec

A második szakasz hossza BC=d=v1t2=3,6m. A súrlódási erő Fs=20N,Ws=72J

Mivel a súrlódási erő pörgeti fel a hengert, a súrlódási munkából E_f=\frac14mv_1^2=36 J hasznosul és Q=36 J lesz a hőveszteség.

Remélem jól gondoltam!

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[67] Geg2005-04-29 16:16:22

Rosszul van felirva a munka-tetel, egesz pontosan a surlodasi ero altal vegzett munka.

Előzmény: [66] riiaa, 2005-04-29 06:59:26
[66] riiaa2005-04-29 06:59:26
[65] riiaa2005-04-29 06:50:09
[64] galopin2005-04-27 23:27:36

Sziasztok.

Köszönetet szeretnék mondani ..vagyis irni nektek amiért ilyen gyorsan és ilyen sokat tudtatok nekem segiteni a harkályos témában ...ezekkel az infokkal már nagyon jol el tudok indulni. nagyon nagyon hálás köszönetem érte:) mindenkinek további jo fizikázást kivánok. és ezer köszi a segitséget.

üdv.

[63] Drin2005-04-27 19:22:55

Nem hangzik rosszul, de ez eléggé körülményes mérés lenne (legalábbis nekem), én inkább valami elméletibb megoldásra gondoltam. Bár lehet, hogy az álltalam használt modellt is igazítani kéne a "valósághoz", de eddíg akárhányszor is néztem a pezsgőtabletta oldódását valahogy mindíg úgy tűnt, hogy félgömbszerű buborékok vannak a felszínén. Amúgy elmélet útján meg lehet becsülni, hogy kb milyen határok között változhat a sugár. Pl ha felírod a diff-egyenleteket akkor amikor kiszámolod, hogy kb oldódástól kezdve mennyi időn bellül fog a tablettára ható felhajtóerő és gravitációs erő egyensúlyt tartani akkor az időre kapott kifejezésből kihozható, de ez is csak alsó-felső korlát. Mondjuk talán be lehetne vezetni valami állandót az oldódás folyamatára amiből aztán ki lehetne gyötörni valahogy a sugarat, de ez elég esélytelen.

Előzmény: [62] Fálesz Mihály, 2005-04-27 12:34:50

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]