Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Informatika rovattal
Kiadja a MATFUND Alapítvány
Már regisztráltál?
Új vendég vagy?

Fórum: Valaki mondja meg!

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]  

Szeretnél hozzászólni? Jelentkezz be.
[1639] jenei.attila2012-01-25 14:47:02

Egy valszám problémában kérem segítségeteket. Látszatra nagyon egyszerű, de mégsem értem pontosan a fogalmakat. Valószínűség változók erős vagy gyenge konvergenciájáról van szó. Mindkét fogalmat ismerem, és azt hiszem értem is. Szóval: a valószínűségi változó (továbbiakban vv)az elemi események halmazán értelmezett valós (esetleg komplex) függvény. A valószínűség pedig az elemi események egy alkalmas részhalmazának (ez az esemény) mértéke. Az erős (vagy 1 valószínűségű) konvergencia azt jelenti, hogy ha adva van vv-k egy sorozata (mindegyik ugyanazon az elemi esemény halmazon értelmezve), akkor ez a sorozat erősen konvergál, ha majdnem minden elemi eseményre konvergál. Tehát a vv-k mindegyike egy adott elemi eseményen felvesz valami valós értéket, amelyből egy valós számokból álló konvergens sorozat adódik. Ha tekintjük azon elemi események halmazát, amelyeken ezek a valós számsorozatok nem konvergensek, akkor az erős konvergencia azt jelenti, hogy ennek a halmaznak a mértéke (valószínűsége)=0. Ez ugyanaz, mint a közönséges függvénysorozatok majdnem mindenütt való konvergenciája. Ezek után a problémám a nagy számok törvényének (és a centrális határeloszlás tételének) értelmezésével van. Itt ugyanis független vv-k számtani közepének erős konvergenciájáról van szó. Az X1,X2,X3,... vv-k ugyanazon az A elemi esemény halmazon vannak értelmezve, de az X1+X2 már az AxA (direkt szorzat), az X1+X2+X3 az AxAxA, s.í.t. folyton változó halmazokon vannak értelmezve. A valószínűséget csak az A bizonyos részhalmazain értelmeztük, de az AxA, AxAxA halmazok részhalmazain nem. Nem lenne ez különösebben probléma, ha csak véges sorozatról lenne szó, ugyanis a direktszorzat részhalmazainak valószínűségét értelmezhetnénk a komponensek valószínűségének szorzataként (ez történik pl. akkor, amikor két érmét feldobva azt kérdezzük, mi a valószínűsége annak, hogy különböző oldalukra esnek; az elemi események halmaza ebben az esetben (f,f),(f,í),(í,f),(í,í) rendezett párokból álló halmaz). De mit csináljunk megszámlálhatóan végtelen sok elemi esemény halmaz direktszorzatával. Hogy értelmezzük egy ilyen direktszorzat valamely részhalmazának valószínűségét? Az érmedobálásnál maradva a nagyszám törvény azt mondja ki, hogy ha tekintjük a fej-írás végtelen sorozatokat, akkor ezen sorozatok majdnem mindegyikén a fejek és írások aránya 1/2-hez tart. Nyilván nem mindegyikén (pl. a csupa fej sorozaton nem), de mit jelent itt, hogy majdnem mindegyikén? A véges esettel szemben az a probléma, hogy nem tudjuk egy adott végtelen sorozat valószínűségét megmondani (pontosabban meg tudjuk, méghozzá 0), hanem ilyen végtelen sorozatokból álló halmazok valószínűségét (mértékét) kéne megmondani. Ráadásul a fej-írás végtelen sorozatok kontinuum számosságú halmazt alkotnak, ezen kéne valahogy értelmezni a valószínűséget, mégpedig a fej vagy írás dobásának 1/2-es valószínűségéből kiindulva. Remélem sikerült érthetően leírni, hogy mi a problémám, és elnézést a hosszú kommentért.

[1638] epsilon2012-01-19 16:26:37

Köszi szépen lotantfy! Én csak a 3 piros ívet láttam, a zöldeket sehogyan sem sikerült, mert rossz helyen választottam meg a gömb középpontját. Mindenkinek további szép napot! Üdv: epsilon

Előzmény: [1630] lorantfy, 2012-01-18 17:26:59
[1637] lorantfy2012-01-19 14:40:36

Valóban. Bocs! A rajzot értekezlet közben csináltam és nem emlékeztem az eredeti sugárra.

Előzmény: [1631] jonas, 2012-01-18 20:26:01
[1636] gubanc2012-01-19 14:19:29

Véletlenül hozzám került két feladat e lapból. Ezeket nem tudtam megoldani, ezért e topic [860]-as és az Érdekes matekfeladatok [2894]-es hozzászólásában föltettem őket.

Előzmény: [1634] Róbert Gida, 2012-01-19 00:36:10
[1635] R.R King2012-01-19 06:33:22

Gondolom, ha a matematika tanításával foglalkozik, akkor többnyire matektanárok. A kérdéses feladat pedig a feladatrovat tanároknak részben volt kitűzve.

Előzmény: [1634] Róbert Gida, 2012-01-19 00:36:10
[1634] Róbert Gida2012-01-19 00:36:10

Még életemben nem hallottam erről a lapról. És azt a folyóiratot ki olvassa?

Előzmény: [1632] R.R King, 2012-01-18 21:32:09
[1633] bily712012-01-18 21:56:34

Az, hogy végtelen sok p,p+2 prím párra p+(p+2)\pm1=2(p+1)\pm1 prímek, erősebb sejtés-állítás, mint hogy végtelen sok p,p+2 prím pár létezik, hiszen feltételezi az ikerprím-sejtés igaz voltát, ugyanis csak végtelen sok ikerprím párból választható ki végtelen sok fenti tulajdonságú pár.

Előzmény: [1628] Jhony, 2012-01-14 10:17:54
[1632] R.R King2012-01-18 21:32:09

Ez a Matematika Tanítása folyóiratból való feladat nem?

Előzmény: [1625] epsilon, 2012-01-13 11:47:10
[1631] jonas2012-01-18 20:26:01

A rajz lényegében helyes, de szerintem a számok nem stimmelnek. Helyesen  r_1 = 2\sqrt{3}/3 megegyezik a gömb sugarával, a másik körök sugara  r_2 = 1/\sqrt{3} \approx 0.58 .

Előzmény: [1630] lorantfy, 2012-01-18 17:26:59
[1630] lorantfy2012-01-18 17:26:59

Végül szabadkézi rajz lett, de látszik rajta a lényeg. A pirossal és zölddel jelölt pontok az O ponttól r1 távolságra vannak, így biztosan rajta vannak a gömbön. A zöld körívek r2 sugarúak.

Előzmény: [1629] epsilon, 2012-01-18 09:39:59
[1629] epsilon2012-01-18 09:39:59

Tisztelt Fórumtagok! Továbbra is érdekel a kocka és a gömb metszésvonala, ígyhát bárkitől szívesen várok bármilyen ötletet. Üdv: epsilon

[1628] Jhony2012-01-14 10:17:54

köszönöm a választ,de a kédrésem arra utal ,vannak e hasonló iker prímek (magasabb számtartományokban is ) és,ha igen meddig - talán végtelen - szóval olyan iker prímek melyek összege plusz/minusz egy újabb ikerprímet generál (alkot)

Előzmény: [1618] bily71, 2012-01-10 18:57:36
[1627] epsilon2012-01-13 15:48:23

Üdv lorantfy! Köszi, hogy a témában hozzászóltál, és előre köszönöm, ha rajzprogram is lesz a kezedügyében. Nekem nincs ilyen, gy közönséges rajzzal próbálkoztam kísérletezni, de én csak annyit látok, mintha 3 különálló körív lenne, ellenben ezek egymással kongruensek (szimmetria okok miatt). Jó lenne, ha megtudhatnám, hogy ez a sejtésem igaz-e? Előre is kösz mindennemű segítségedet! További szép napot!

Előzmény: [1626] lorantfy, 2012-01-13 14:37:35
[1626] lorantfy2012-01-13 14:37:35

A gömb és a kocka lapjainak metszésvonalai körívek lesznek. Kétféle lap lesz ilyen szempontból. Az egyiken 3xgyök(3)/2 sugarú körív lesz, a másikon gyök(3)/3 sugarú körív. Ha rajzólóprogram közelben leszek, majd felteszek egy ábrát.

Előzmény: [1625] epsilon, 2012-01-13 11:47:10
[1625] epsilon2012-01-13 11:47:10

Üdv mindenkinek, és először is BÚÉK! Máris lenne egy kérdésem: Adott egy 1 egységnyi kocka, annak valamelyik csúcsában mint középpontban r=2×gyök(3):3 sugarú gömböt rajzolunk. Érdekelne a kockafelület és a gömbfelület (közös) metszésvonala.Miből áll ez? Hogy látható? Valaki tudna-e segíteni ebben? Előre is köszönöm, további szép napot: epsilon

[1624] sakkmath2012-01-11 23:28:47

Ezt az oldalt mostanában eltávolíthatták. Erre utal a Google egy tárolt pillanatfelvétele itt.

Az oldal utódja talán ez.

Előzmény: [1621] Jhony, 2012-01-11 18:42:39
[1623] SmallPotato2012-01-11 22:51:04

Nálam: "404 error: File not found"

Előzmény: [1621] Jhony, 2012-01-11 18:42:39
[1622] Hölder2012-01-11 21:47:11

Szerintem ugyanazt a mátrixot jelentik, mert a Jordan-blokkok megegyeznek. Persze lehet, hogy nem jól mondom. Kiss Emil algebra könyvében biztosan van erre is valami hasznos, de az okosabbak véleményét kérdem, mondjuk az ottani definíció alapján. Persze előfordulhat, hogy a definíció sem egyértelmű. Sajnos nem tudom a választ...

Előzmény: [1620] jonas, 2012-01-11 10:16:03
[1621] Jhony2012-01-11 18:42:39

- erről mi a véleményetek ?

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7f/Zeta-polar.svg

Előzmény: [1618] bily71, 2012-01-10 18:57:36
[1620] jonas2012-01-11 10:16:03

Ehhez pontos definíciók kellenének. A következő két mátrix Jordan-normálalakban van?


A = \left(\matrix{0&0\cr0&1}\right),


B = \left(\matrix{1&0\cr0&0}\right).

Előzmény: [1619] Hölder, 2012-01-11 10:08:28
[1619] Hölder2012-01-11 10:08:28

Legyen A és B két n-ed rendű valós elemekből álló mátrix. Igaz -e az, hogy akkor és csakis akkor hasonlóak egymáshoz, ha a Jordan-normálalakjuk megegyezik?

[1618] bily712012-01-10 18:57:36

Ellenpélda: 120-1=119=7.17, 120+1=11.11, 120=103+17.

A Goldbach-sejtés szerint minden 2-nél nagyobb páros előáll két prím összegeként. A 2n\pm1 alakú (páratlan) számok között a prímek egyre ritkulnak, ahogy n nő, így amit írtál, hogy legalább az egyik szomszéd prím, egyre ritkábban fordul elő, az ikerprím-sejtés ennek ellenére azt mondja, hogy végtelen sok esetben mindkét szám prím.

Előzmény: [1615] Jhony, 2012-01-10 18:23:35
[1617] Jhony2012-01-10 18:52:56

- vagy az (5,7) -hez hasonló a (29.31) , vagyis 29+31=60 +/- 1 = 59/61 vagyis (59,61) ikerprím

- sok van még ilyen ?

Előzmény: [1616] Jhony, 2012-01-10 18:48:07
[1616] Jhony2012-01-10 18:48:07

- egy matematikai ikerprímekkel kapcsolatos feladat,kérdésem, a következő ,,véges vagy végtelen azon ikerprímek sora ,(mint pl. az 5,7) melyek összege plusz,mínusz egy ,kettő újabb,másik prímszámot generál,alkot ?"

- sőt kicsit tovább megyek és azt kérdezem : ,,véges vagy végtelen azon ikerprímek sora melyek összege plusz,mínusz egy, másik,újabb ikerprímet generál,alkot ?" - erre példa az (5,7) lásd. 5+7=12 +/- 1 = 11/13

- a válaszokat és a segítséget előre is köszönöm !

Üdvözlettel,Jhony !

Előzmény: [1615] Jhony, 2012-01-10 18:23:35
[1615] Jhony2012-01-10 18:23:35

Köszönöm szépen a választ ! --- nos a kettő közül,az egyikhez hasonló ez lenne ,,két prímszám összege plusz,minusz egy legalább egy ,de lehetséges,hogy kettő újabb prímszámot(számokat) generál(alkot)" .

Előzmény: [1614] HoA, 2012-01-09 22:25:17

  [1]    [2]    [3]    [4]    [5]    [6]    [7]    [8]    [9]    [10]    [11]    [12]    [13]    [14]    [15]    [16]    [17]    [18]    [19]    [20]    [21]    [22]    [23]    [24]    [25]    [26]    [27]    [28]    [29]    [30]    [31]    [32]    [33]    [34]    [35]    [36]    [37]    [38]    [39]    [40]    [41]    [42]    [43]    [44]    [45]    [46]    [47]    [48]    [49]    [50]    [51]    [52]    [53]    [54]    [55]    [56]    [57]    [58]    [59]    [60]    [61]    [62]    [63]    [64]    [65]    [66]    [67]    [68]    [69]    [70]    [71]    [72]    [73]    [74]    [75]    [76]    [77]    [78]    [79]    [80]    [81]    [82]    [83]    [84]    [85]    [86]    [87]    [88]    [89]    [90]    [91]    [92]